Először meghátrált a kormány, de aztán jött a csavar a történetben

A 2025. április 15-én, kedden megjelent Magyar Közlönyben fedte fel a kormány, hogy bár a kritikusok szerint az óvodák iskolásításával fenyegető rendelettervezettől meghátrált – legalábbis pár héttel ezelőtt még erről írt lapunknak a Belügyminisztérium –, most mégis változtatnak azért egy kicsit. Bár arról a tervről tényleg letettek, hogy a következő nevelési évtől már iskolába járó nagycsoportosokat kiszakítsák saját közegükből – a vegyes csoportokból – és pusztán életkor szerinti csoportokat alakítsanak ki az utolsó évükre, viszont a 45 perces „iskolára felkészítő napi oktatást” bevezették. 

Ennek lényege, hogy: „A későbbi eredményes iskolai előrehaladáshoz fontos képességeik és készségeik fejlesztése érdekében az óvodai csoportokban naponta összesen 45 perces időkeretben, a feladatra differenciált, a gyermek egyéni terhelhetőségéhez igazodó – amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik, külön térben szervezett – iskola-előkészítő fejlesztő pedagógiai tevékenységben vesznek részt.” 

A kormány szerint így az átállás könnyebb lesz a gyermekek számára, ezért módosítja az óvodai nevelés országos alapprogramját az Orbán Viktor által szignózott rendelet. Véleményük szerint ez sokat számít majd a gyerekek személyiségfejlődésében, a tanulás iránti motivációjukban és még a hazaszeretet iránti elköteleződés is erősödne a módosítás révén. 

Nagyon úgy néz ki, hogy az érdekképviseleti szervezeteket ismét nem kérdezték meg a módosításról, hiszen a Szülői Hangtól (amelynek a petícióját 18 ezren írták alá) a PDSZ-en (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) és PSZ-en (Pedagógusok Szakszervezete) keresztül a Civil Közoktatási Platformig olyan irányba próbálták terelni a módosítást, hogy ne az óvodákat iskolásítsák, hanem inkább az iskolák alsóbb osztályait óvodásítsák a gyerekek könnyebb alkalmazkodása érdekében. Egyelőre úgy néz ki, hogy ez nem sikerült.

„Ezt szíveskedjenek eltörölni”

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője lapunknak elmondta, már bizakodtak benne, hogy a szakmai indokokra hivatkozva teljes egészében visszavonták a tervezetet, de tulajdonképpen ez csak egy „félig-meddig visszavonás így, hogy foglalkozásokat kell biztosítani”. 

Szerintünk ez is teljesen feleslegesen és károsan fogja felborítani az óvodák működését, mert akár ha nem is a teljes óvodaidőre, de más csoportba kerül a gyermek. Miért kell őt bolygatni?

– fogalmazott.

 Véleménye szerint aki ezt kitalálta, egyáltalán nem ért az óvodapedagógiához, sem azt nem érti, hogy mi a vegyes csoportok lényege, vagy hogy az óvodai nevelés úgy általában miről szól, hiszen az iskolai előkészítés nem az utolsó egy évben történik. „Ez egy teljesen eltévedt dolog, hogy így részben visszaléptek” – tette hozzá.

Arról is beszélt, hogy egyáltalán nem volt semmiféle egyeztetés a szakszervezetekkel (a Belügyminisztérium erről másképp vélekedik, a cikk végén az ő álláspontjukat is leírtuk). Annyi történt, hogy ők is véleményezték az előző tervezetet, ahogyan más szakemberek és érdekcsoportok is, és „abból lett ez”.

Valószínűleg fogják majd követelni, nem csak mi, hogy ezt vonják vissza, vagy ha adott esetben lesz egy új kormány, akkor kérvényezni fogjuk, hogy ezt szíveskedjenek eltörölni

– fogalmazott arra kérdésre, hogy már nem nagyon lehet a rendelet ellen tenni, hiszen megjelent a Magyar Közlönyben, tehát „élesedett”. 

A Szülői Hang ismét tiltakozik

A rendelkezés ezzel szükségtelenül beavatkozik az óvodák autonóm döntésébe, és egy központilag előírt szervezési módot erőltet országos szinten ahelyett, hogy az óvodapedagógusokra bízná a gyerekek számára leghatékonyabb fejlesztés alkalmazását – írta közleményében a Szülő Hang, reagálva a módosításra.

„A kormányzati rendelkezésben szereplő iskola-előkészítés így önmagában nem új, azonban ennek módjába a kormányzat mostantól beleavatkozik, és előírja nemcsak az időkeretet, hanem azt is, hogy ezt lehetőség szerint külön térben szervezzék” – tették hozzá.

Véleményük szerint ez is lehet egy opció, de óvodánként és egyénenként változhat, hogy milyen módon lehet a legjobban szervezni a gyermekek fejlesztését, így nem minden esetben célravezető egy központi irányelv. Egyes esetekben például a külön térben szervezett foglalkozások azt jelenthetik, hogy a gyerekekkel nem az őket legjobban ismerő óvodapedagógus, hanem valaki más foglalkozik, ami hátrányos lehet. 

A kormányrendelet emellett megnehezíti a vegyes életkorú csoportokkal működő óvodák életét is, „és ezáltal nyomást gyakorol az óvodákra, hogy inkább a homogén, életkor szerint szervezett csoportokat preferálják”. Azt javasolják az óvodai közösségeknek és a fenntartóknak, hogy ne engedjenek a kormányzati nyomásnak, és aszerint döntsenek a vegyes vagy homogén csoportok között, hogy melyiket tartják pedagógiai szempontból előnyösebbnek.

Gyermekmegőrző lett az ovi

A Szülői Hang szerint a kormányzatnak ahelyett, hogy szükségtelenül beleavatkozik az óvodák életébe, lenne bőven feladata, a kisgyerekek ugyanis elsősorban a hatalmas az óvodapedagógus- és szakemberhiány miatt szenvednek hátrányt. A gyermekeknek arra lenne szüksége, hogy minden óvodai csoportban két diplomás óvodapedagógus legyen, és legyen elegendő segítő is: dajka, pedagógiai asszisztens, fejlesztő- és gyógypedagógusok, óvodapszichológusok és más szakemberek.

Ezzel szemben a kormányzat 2020 óta bevezette, hogy már csak 8–12 óra között előírás a diplomás óvodapedagógus, egyébként bárki külön szakirányú végzettségi követelmény nélkül lehet a gyerekekkel, amivel

2023 óta pedig elindították a középfokú óvodai nevelő képzést, amivel gyakorlatilag kispórolják az óvodapedagógusok felsőfokú képzését, és így egyre több óvodában középfokú képzettséggel fognak foglalkozni a kisgyerekekkel.

„A kormányzatnak a valós problémák megoldása helyett csak pótcselekvésre futotta, pedig a gyermekek nem attól fognak jobban fejlődni, ha kívülről előírják az óvodák működését, hanem attól, ha van elegendő és jól képzett óvodapedagógus és szakember, akiknek jut ideje és energiája arra, hogy a gyerekek egyéni fejlesztési szükségleteire odafigyeljenek” – fogalmaztak.

A mostani rendelkezésről elmondták továbbá, hogy nincs összhangban azzal a kérelemmel, amivel plusz egy évig maradhatnak óvodában a gyerekek. Hiszen míg az Oktatási Hivatal csak január–februárban bírálja el a kérelmeket, addigra már a gyermek akár szeptember óta járhat ezekre a kötelező foglalkozásokra – feleslegesen, hiszen úgysem megy még iskolába.

Ha az óvoda helyben dönthetne a plusz egy év óvodáról, ahogyan a 2020-as kormányzati szigorítás előtt, akkor ez a probléma nem merülne fel

– fogalmaztak.

Nem várható, hogy a mostani intézkedéstől számottevően csökkenne az éretlenül iskolába kerülő gyerekek száma, ehhez ugyanis nem a 45 perces foglalkozások erőltetésére, hanem a plusz egy év óvoda lehetőségének megkönnyítésére lenne inkább szükség – vélik.

Belügy: riasztó számok érkeztek, lépni kellett

Kérdéseinkkel megkerestük a Belügyminisztériumot is a témában, szerdai közleményükkel reagáltak, amely így hangzik:

„Szakmai felmérések, valamint több hónapos szakmai és társadalmai egyeztetést követően új szabályozás lép életbe az óvodai nevelésben: napi összesen 45 perc – akár bontásban 3×15 perc – iskolára felkészítő foglalkozás jár ősztől minden nagycsoportosnak – az erről szóló rendelet már olvasható a Magyar Közlönyben. Ez megkönnyíti az iskolakezdést és csökkenti a családok terheit.

2025 őszétől minden nagycsoportos óvodás számára automatikusan biztosított lesz napi 45 perc iskolára felkészítő foglalkozás, akár 3×15 perces bontásban is. Célunk, hogy minden gyermek a lehető legjobb készségekkel és magabiztosan léphessen be az iskolába. A döntés alapját egy országos felmérés képezte: a kormány kérdőívben kérte ki az óvodaigazgatók tapasztalatait a 3 éves gyermekek készségeiről. A válaszadók 86 százaléka szerint romlott a gyerekek beszédkészsége, 81 százalék szerint gyengébbek a szociális kompetenciák, és 73 százalék a mozgáskészségek romlását tapasztalta az elmúlt öt év során.

A változások mögött több tényező állhat, de az okoseszközök és a túlzott képernyőhasználat hatása kiemelkedő. A helyzetre szakmai válasz született: módosul az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, megerősítve az óvodák szerepét a készségfejlesztésben. A fejlesztés kiemelten támogatja az alapvető képességek – beszéd, mozgás, szociális készségek – megerősítését az életkornak megfelelő módon. A szabályozás továbbra is hangsúlyt helyez a játék általi tanulásra, a mindennapos mozgásra, az élőszavas mesélésre, a népi játékok és a magyar hagyományok megőrzésére.

A cél egy olyan óvodai környezet biztosítása, ahol a gyerekek természetes módon, örömmel fejlődhetnek. Az új szabályozás megalkotása széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés mellett zajlott, többek között óvodapedagógiai szakmai szervezetekkel, egyházi fenntartók képviselőivel, családszervezetekkel, felsőoktatási intézményekkel és az Országos Köznevelési Tanács tagjaival.

A javaslat nyilvános társadalmi vitájában beérkezett észrevételeket beépítették a végleges rendeletbe, így például elvetésre került a kötelező homogén (csak nagycsoportosokból álló) csoportok bevezetésének terve is. A minisztérium köszönetet mond minden együttműködőnek, aki aktív szerepet vállalt az új irányvonal kialakításában.”

(Borítókép:  Pancake Pictures / Getty Images)