Amerikából kitoloncolt magyarok jelentek meg a budapesti hajléktalanok között

Kiss Ambrus a lakhatást érintő előterjesztés bemutatásával kezdte a háttérbeszélgetést. A javaslat alapján a magántőkét is bevonnák a lakhatási válság kezelésébe. A főigazgató hangsúlyozta, hogy a fővárosnak járnának uniós források lakhatásra, lakások felújítására, de ezekhez nem férnek hozzá.

Öt területet választottak ki, amely felmerülhet a pilotprojekt helyszíneként. Több koncepcióban is gondolkodnak, köztük a telekért tartós bérlet vagy a telekért lakástulajdon verzióval. Egy Rimaszombati úti területen a telekért tartós bérlet koncepcióba vágnak bele. Meghirdetik a területet azzal a kikötéssel, hogy az főként lakhatási funkcióval bírhat, az ár fix, a licitversenyt abban várják, hogy mekkora lesz a tartós bérletű lakások száma. A lakásokat tíz évig a fővárosnak lenne lehetősége bérelni, a piaci árnál alacsonyabb szinten. Az ingatlanokat a lakásügynökségen keresztül biztosítanák a fővárosi közszolgáltatásban dolgozóknak. 

Kiss Ambrus aláhúzta, kipróbálják, hogyan reagál a piac erre a konstrukcióra. A projekt olyan értelemben összefügg Rákosrendezővel is, hogy többféle finanszírozási modell tesztelésével szeretnének ráfordulni a beruházásra.

Szintén a lakhatást érintő javaslat a panelprogram elindítása. Kiss Ambrus arra emlékeztetett, hogy 2010-ben megállt a panelfelújítási program. A főváros elindítana egy projektet, amelyben megmutatnák, hogy van létjogosultsága a panelprogramnak, abban reménykedve, hogy a kormány ráeszmél, az uniós források erre hatékonyan használhatók. A főigazgató kiemelte, hogy az épületenergetikai felújítások a lakásokban élők mellett a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak is jó projektek.

Ha a közgyűlés jóváhagyja, kiírnak egy pályázatot, amelyre olyan társasházak jelentkezését várják, amelyek legalább tíz lakással rendelkeznek, 1990 előtt épültek panel vagy más iparosított technikával, és a lakások legalább 70 százaléka magántulajdonban van.

A pályázatot azokban a kerületekben írnák ki, ahol a kerületi önkormányzat pénzügyileg is hozzájárul ahhoz. A Fővárosi Önkormányzat a felújításhoz szükséges összeg 15 százalékát biztosítaná vissza nem térítendő formában, a kerületi önkormányzat is hozzáadna 15 százalékot, 60 százalékos kedvezményes banki hitel, valamint 10 százalék önerő mellett. A főváros 2,5 milliárd forintot szánna a projektre, ezt egészítené ki a kerületek 2,5 milliárdja, összesen körülbelül 14 milliárd forintot mozgatna meg a program. Kiss Ambrus leszögezte, hogy ezzel elenyésző számú társasházat tudnának felújítani, de utat mutathatna a projekt.

Kezdeményezik a Budapest Brand megszüntetését

A háttérbeszélgetésen kiderült az is, hogy:

• Egyelőre nem született meg a színházi megállapodás, ezt a közgyűlésnek kell elfogadnia. A szöveg egyeztetése, az utolsó simítások folyamatban vannak. A megállapodás tartalmazza, hogy öt színház, amely eddig is fővárosi tulajdonban és finanszírozásban volt, továbbra is marad abban. Hét színház, amelyet az állam finanszíroz, szintén változatlan konstrukcióban folytatja.
• A hajléktalanellátásban nem volt kapacitáshiány a télen, ugyanakkor átlagosan 4 százalékponttal magasabb volt a kihasználtság, mint a 2023–24-es időszakban. Megjelentek a hajléktalanrendszerben olyan magyarok, akiket az elmúlt időszakban Amerikából toloncoltak ki.
• Kezdeményezik a Budapest Brand megszüntetését – a céggel kapcsolatos vitáról itt írtunk bővebben.

Kiss Ambrus a háttérbeszélgetésen azt is elárulta, hogy a rákosrendezői területtel kapcsolatban Lázár János építési és közlekedési miniszter továbbra sem jelölt ki tárgyalófelet, viszont a Budapesti Közművek technikai jellegű egyeztetéseket folytat a MÁV-val. A tulajdonosi bejegyzés már megtörtént, de a birtokbavétel még nem.