Zebragondozóként dolgozná le a kiszabott bírságot egy tüntető egyetemista

84 500 forintra bírságolt a rendőrség egy szociológushallgatót, aki április 1-én részt vett a gyülekezési törvény elleni tiltakozáson a Szabadság hídnál. A 22 éves egyetemista elmondta, ellene az után tettek feljelentést a hatóság emberei, miután többször is felszólították, hogy hagyja el az úttestet, aminek nem tett eleget, ezzel a rendőrök szerint kisebb mértékben megsértve a közlekedési szabályokat – adta hírül a Blikk.

A fiatal a lapnak felidézte, eredetileg az Erzsébet hídnál zajlott a tüntetés, de mikor az véget ért, többen átmentek a Szabadság hídhoz. A blokádot 150-200 demonstráló próbálta meg fenntartani, becslése szerint a rendőrök nagyjából kétszer ennyien lehettek, és később két oldalról körbevették őket. Elmondása szerint az egyenruhások listát készítettek arról, kiket fognak feljelenteni. Hozzátette, ő nem írta alá a szabálysértésről szóló nyilatkozatot, mert úgy gondolja, a részvétel véleménynyilvánításnak minősül, azt pedig az Alaptörvény is védi, így nem veszélyes a társadalomra, és szabálysértésként nem is büntetendő.

Az egyetemista később kérte az eljárás megszüntetését, vagy legalább azt, hogy büntetésként csak figyelmeztetésben részesítsék. Ha ez mégsem történik meg, azt szeretné, hogy tekintettel a cselekmény alacsony társadalmi veszélyességére, csökkentsék a bírságot. Közölte azt is, hogy ügyében meghallgatást kér. A hatóságoknak küldött védekezésében megírta, hogy nem várt jogi veresége esetén az esetleges 

Elmondta, meg akarja mutatni másoknak, hogy nem kell a demonstrációkon kapott büntetésektől megijedni, nem kell mindenképp beletörődni, ezért vállalja a nyilvánosságot.

„A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”

Generációjának azt üzente, alakítsák tetszésük szerint a politikát és álljanak ki magukért. Úgy látja, Magyarországon a demokrácia jelenleg válságban van és átmenet zajlik a diktatúrába/önkényuralomba, és a folyamat ellen kötelesség felszólalni. 

Úgy gondolom, hogy fontos szem előtt tartani Bibó István egyik mondását, amely így szól: »A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.« Ha ezek a gondolatok akár csak öt emberhez eljutnak és hatnak rájuk, már megérte, hogy hangot adtam neki

– mondta a Blikknek a fiatal.

Megjegyezte, szerinte a személyi szabadságjogokért való kiállás nem egy patikamérlegen kiszámolandó ügy és hiszi, hogy a tüntetők a legjobb tudásuk szerint cselekszenek. Úgy érzi, átlagszavazóként sem maradhat tétlen egy olyan ügyben, mint a gyülekezési jog korlátozása. Hozzátette, fontosnak tartja, hogy az ember jelenlétével kiálljon az adott ügyért és erre ismerőseit is felszólítsa.

A lap a Budapesti rendőr-főkapitányságtól (BRFK) megpróbálta megtudni, miért pont ekkora összeget állapítottak meg, de onnan azt a választ kapták, a részletes indoklást a szabálysértési határozat tartalmazza, amelyet az arra jogosultak ismerhetnek meg. Általánosságban elmondták, a hatóság az adott eset összes körülményét mérlegelve, a jogszabályi keretek között határoz a szankciókról.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő április 1-én 17 órától szervezett tüntetést az Erzsébet hídra „Nincs hova hátrálni” felütéssel. A rendőrség által tudomásul vett gyűlésről 19 óra után többen elindultak a Szabadság hídra, amelyet teljes szélességében elfoglaltak. Itt gyakorlatilag farkasszemet néztek egymással az egyenruhások és a tüntetők, de békés volt a helyzet. A hatóságok hangosbemondón szólították fel az összegyűlteket a jogsértő magatartás befejezésére. A Margit és a Petőfi hídra is többen átmentek és lezárták a forgalmat, ez mindkét esetben nagyjából 22 óráig tartott, míg a Szabadság hidat 23 óra előtt nem sokkal hagyták el az utolsó tüntetők. Hadházy  Ákos az Erzsébet hídon 22 órakor – eddig volt bejelentve a rendezvény – arra kérte a résztvevőket, menjenek haza, mára ennyi volt, de egy héttel későbbre újabb, már 24 órás demonstrációra hívta a tüntetőket.