Klasszikus tornádó csaphatott le Soltvadkertre

További Belföld cikkek
- Döntött az ügyészség, letartóztatták a kémkedéssel gyanúsított ukrán férfit
- Karácsony Gergely reagált arra, hogy találkozott-e a kitiltott ukrán ügynökkel
- Szijjártó Péter: A magyar kormány jól tette, hogy nem avatkozott bele a romániai elnökválasztásba
- Kiderült, hogyan járt el eddig Sulyok Tamás a kegyelmi kérvényekkel
- Az Index információi szerint a Kúria törvénytelennek nyilvánította Budapest költségvetését
Április 18-án hajnali 2 órakor Soltvadkert északi részére egy átvonuló zivatarfelhőből rendkívül erős szélvihar, heves csapadék és intenzív jégeső csapott le – írja az MTI. A nagyon rövid idő alatt orkánerősségűre fokozódó szél házakat rongált meg, fákat tört ki, jelentős károkat okozott.

A legnagyobb pusztítás többé-kevésbé egy vonal mentén történt, attól már néhány száz méterrel eltávolodva a károk mértéke jelentősen csökkent, a káreseményektől körülbelül három kilométerre délnyugatra lévő meteorológiai mérőállomáson mindössze óránkénti 25 kilométeres legerősebb széllökést regisztrált a HungaroMet Zrt. hitelesített szélműszere, és a környéken másutt sem mértek viharos szelet.
A radarképek alapján hajnali 1 órakor érte el az országhatárt az a két, nagy méretű cellából álló zivatargóc, amely gyorsan mozgott északi irányba. Az első cella 1.40-kor már Soltvadkert térségében volt, a második Kiskunmajsa és Kiskunhalas között vonult északra. Ez az erősebb, második cella érkezett hajnali két órára Soltvadkert fölé szélvihart, illetve jégesőt okozva. A gyorsan vonuló rendszer két fő cellája ezután a főváros irányába haladt, azonban olyan mértékű káreseményről, ami Soltvadkerten történt, nem érkezett beszámoló.
A HungaroMet Zrt. tanulmánya szerint a radarképek alapján az átvonuló zivatarcellák forgó zivatarok, szupercellák lehettek, ezt alátámasztja a két fő cella sarlós alakzata, illetve a cellák hosszú élettartama is. A sarlós szerkezet ugyanis a forgásra utal, a hosszú élettartamhoz pedig éppen ez a forgás járul hozzá.
A Soltvadkert feletti állapotot mutató, függőleges irányú metszet ugyancsak jellegzetes szupercellás képet mutat, amelyen jól elkülönül a szűkebb, úgynevezett „beáramlási terület” és a lezúduló csapadék nagyobb területe.
A károkat a szupercella beáramlási csatornájában kialakuló tornádó okozhatta.
Az elemzés szerint a Soltvadkertre lecsapó vihar okozta károk főként a szupercellából kialakult tornádóhoz köthetőek, a károk alapján a tornádó erősségének becslésére szolgáló, módosított Fujita-skálán jellemzően EF1, esetleg EF2 osztályú tornádó alakult ki.
Hozzátették, hogy egy 2004–2012 közötti időszakot feldolgozó tanulmány szerint Magyarországon évente átlagosan körülbelül 70 szupercella alakul ki, évenként erősen változó számban. A szupercelláknak csak kisebb, 10-20 százalékában jön létre tornádó.
Mint megírtuk, április 18-án látványos légörvényt kapott lencsevégre a METFigyelő nevű Facebook-oldal egyik tagja. A tubát a vajdasági Óbecse határában észlelték. Az időjárási jelenség gomolyos szerkezetű felhőből, legtöbbször zivatarfelhőből nyúlik alá. Egy másik bejegyzésben pedig arról írtak, hogy a soltvadkerti Fejes Krizantém Kertészetben is óriási pusztítást végzett a vihar, és több felvételt is közzétettek oldalukon, amelyeken a Vadkerti-tó környéke látható.
Ha időjárás, akkor is Index!
Megújult az Index időjárás-aloldala, amely mostantól az Index-applikációban is elérhető. Az Index saját Időjárás funkciója megbízható előrejelzéssel, radar- és műholdképpel, 24–48 órás riasztási térképpel és további bővítményekkel várja az időjáráshírek kedvelőit. Töltse le az Index-applikációt, és iratkozzon fel az időjárási riasztásokra, hogy azonnal értesüljön a lakhelyén zajló meteorológiai eseményekről!
(Borítókép: Viharban kidőlt fa Soltvadkerten 2025. április 18-án. Fotó: Donka Ferenc / MTI)