Egy törvénytervezet szerint a bíróságnak saját késlekedése esetén fizetnie kell a feleknek

Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a törvénycsomag, amely 75 (indoklással együtt 124) oldalon keresztül összesen 26 igazságügyi témájú törvény módosítására tesz javaslatot.

Elhúzódó büntetőeljárások

A javasolt módosítások két fő területre terjednek ki:

1. a büntetőjogi szabályozással kapcsolatos jogfejlesztésre,
2. a magánjogi és igazságügyi tárgyú rendelkezések módosítására.

A tervezet tartalmi összefoglalója szerint a büntetőjogi változtatások célja a büntetőeljárások időszerűségének javítása és a bűnüldözés hatékonyságának növelése, különös tekintettel az online csalások visszaszorítására és a pénzügyi szektor védelmére.

A tervezet a büntetőeljárások elhúzódása, valamint az online csalások megfékezése tárgyában létrehozott minisztériumi munkacsoportok rövid távon megvalósítható javaslataira épül. A szabályozás egyúttal – szintén uniós jogi normák elvárásaival összhangban – racionalizálja a távollétes, valamint a jogi személyeket érintő eljárások kereteit is.

Négyoldalú megállapodás

A magánjogi és igazságügyi módosítások pedig az úgynevezett négyoldalú megállapodásra, a 2024. november 22-én az igazságügyi miniszter, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke által aláírt megállapodásban foglalt célkitűzésekre épülnek, amelyek az igazságszolgáltatás hatékonyságának és minőségének fejlesztését tűzték ki célul.

Az OBT január 15-én módosította álláspontját, és megszavazta, hogy kihátrálnak a kormánnyal kötött megállapodásból. Tuzson Bence igazságügyi miniszter erre úgy reagált, hogy

Senyei György, az OBH elnöke lapunknak adott interjújában pedig úgy pontosított, hogy a megállapodás tartalma alapján inkább szándéknyilatkozatnak minősül, és így az aláíró felekre nézve nem lehet tulajdonítani semmilyen kötelmi tartalmat.

Csak formális egyeztetés?

A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) április 6-i Facebook-posztjában szóvá tette, hogy a törvénytervezetet csak április 4-én délután küldték ki a bírók többségének, de észrevételek előterjesztésére csak április 9-ig, szerdáig, egyes bíróságokon pedig április 7-ig vagy 8-ig volt mód az OBH felé. Szerintük érdemi észrevételt tenni egy ekkora terjedelmű anyaggal kapcsolatban három-négy nap alatt, amelyből kettő hétvégi nap, egyszerűen lehetetlen. Ez a határidő önmagában is azt üzeni, hogy a jogalkotó nem kíváncsi a bírák széles körének szakmai véleményére.

Az ilyen eljárás csak a formális egyeztetés látszatát kelti, miközben tényleges párbeszédre, szakmai vitára vagy valódi módosításokra esély sincs. A jelenlegi helyzet tökéletes példája annak a gyakorlatnak, amit a MABIE hosszú ideje kifogásol: a bírósági szervezetet nem partnerként kezelik a jogalkotásban, hanem csak utólag értesített szereplőként, akinek legfeljebb asszisztálni szabad a már előre eldöntött folyamatokhoz.

Nos, a kritikát vélhetően olvasta az igazságügyi kormányzat is, mert Tuzson Bence miniszter április 15-én találkozott a törvényszékek és ítélőtáblák elnökeivel, hogy közösen gondolkodjanak a magyar igazságszolgáltatás jövőjéről. Mint Facebook-posztjában megírta, aktuális jogalkotási kérdésekről egyeztettek, mert közös céljuk a gyorsabb és hatékonyabb eljárások megvalósítása.

Ennek érdekében, ahogy ígértem, elkészült a hatékonyságot javító törvénycsomag, amelyet hamarosan az Országgyűlés elé terjesztek.

Igen ám, de még a beterjesztés előtt, április 17-én a törvénycsomag felkerült az Igazságügyi Minisztérium honlapjára, ahol április 25-ig lehetett a tervezetet véleményezni.

Vagyoni elégtétel határidő túllépése esetén

Ami a törvénycsomag egyes elemeit illeti, eddig a legnagyobb visszhangja a bírói felső korhatár emelésének volt. Egy rendelkezés kimondaná, ha valaki az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után szeretne 70 éves koráig tovább dolgozni, akkor rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton kellene részt vennie, a soron kívüli értékelésén pedig „kiválóan alkalmas” az elvárt szint. A kérelmet ezután az OBH elnöke, kúriai bíró esetén a Kúria elnöke bírálná el.

Boros Katalin, a MABIE elnöke az ATV-nek nyilatkozva megfoghatatlannak nevezte, hogy az igazgatási vezető, valamint az OBH elnöke eldöntheti, indokolt-e munkaszervezési, munkaterhelési és költségvetést érintő igazgatási szempontok figyelembevételével a kolléga továbbfoglalkoztatása. Az egyesületi elnök szerint ilyen feltételrendszer nincs az ügyészeknél.

A preambulum szerint valamennyi jogkereső érdeke, hogy a polgári és közigazgatási perek észszerű időn belül fejeződjenek be. E cél megvalósítását szolgálja az új jogintézmény, amely alapján a bíróság bármely, törvényben megállapított intézkedési határidő túllépése esetén a határidő lejártát követő naptól kezdve a késedelemmel arányos vagyoni elégtételt nyújt a felek részére.

Egész pontosan: „Ha a bíróság a számára törvényben megállapított intézkedési határidőt túllépi, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta a – késedelem első napján érvényes – minimálbér 3 százalékának megfelelő mértékű vagyoni elégtételt nyújt hivatalból a felek részére.”

Online csalás, távoltartás, rövidített indokolás

További érdekességek a törvénycsomagból:

• Az online csalások visszaszorítása érdekében biztosítják a pénzügyi szektoron belüli kockázati információk megosztását, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni fellépés esetén a pénzintézetek időben értesüljenek a kockázatos tranzakciókról, és megelőzzék a bűncselekményből származó vagyon elrejtését a vagyonvisszaszerzési tevékenységet végző hatóságok elől.
• A jogi személyek büntetőjogi felelősségének reformja lehetővé teszi, hogy a jogi személyekkel szembeni eljárás az állami büntetőjogi igény érvényesítésének, a bűncselekménnyel okozott hátrányok megtérülésének és helyreállításának hatékony eszközévé váljon.
• Az elítélt sértettől való távoltartását kell elrendelni, ha az elítéltet a sértett sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a távoltartás elrendelését a sértett kérelmezi.
• Megteremtik a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát, hogy az eljárások átláthatósága és a törvényesség társadalmi ellenőrzése a technológiai lehetőségekhez igazodva növekedhessen.
• Elsőfokú polgári ügyekben rövidített indokolást tartalmazó ítéletet hozhat a bíróság, és csak akkor válik szükségessé a részletes indokolás, ha a felek ezt kérik, mert jogorvoslati jogukkal valószínűsíthetően élni kívánnak.
• Bevezetik az egyszerűsített polgári pert. A per alkalmazásáról maguk a jogkeresők dönthetnek azzal, hogy már az általuk kötött szerződésben ennek az eljárásnak az alkalmazását rögzíthetik.
• Engedélyezési kérelem nélkül is megnyílik az út a jogerős ítélet felülvizsgálatára abban az esetben, ha az ítélőtábla megváltoztatja a törvényszék ítéletét, illetve ha a törvényszék személyi állapotot érintő perben megváltoztatja a járásbíróság ítéletét.
• Bővítik a Kúria jogegységesítő funkcióját. A tervezet szerint a felülvizsgálat engedélyezését indokolt kiterjeszteni minden ügyre, ezáltal reális esélyt biztosítva minden egyes ügyben arra, hogy a vitás jogkérdésben a Kúria az egységes jogalkalmazás érdekében állást foglaljon.

Azt is fontos tudni, hogy a törvénytervezetet a kormány még nem tárgyalta. 

(Borítókép: Tuzson Bence a törvényszékek és ítélőtáblák elnökeivel egyeztet 2025. április 15-én. Fotó: Tuzson Bence / Facebook)