Megjelent a törvénycsomag, így változott az Alaptörvény a tizenötödik módosítással

Csütörtökön megjelent a Magyar Közlönyben az Alaptörvény tizenötödik módosításával kapcsolatos törvény. A törvénycsomag legfontosabb elemei között szerepelnek terminológiai változások, a biológiai nemi identitás rögzítése, a veszélyhelyzeti jogalkotási korlátok, és az ombudsman hivatali idejének meghosszabbítása is.

A törvény legnagyobb részét a „fogyatékkal élő” kifejezés „fogyatékossággal élő”-re történő módosítása teszi ki, amely több mint két tucat jogszabályt érint. Az Alaptörvény tizenötödik módosítása az emberközpontú megközelítést helyezi előtérbe, hangsúlyozva, hogy a fogyatékosság csak egy aspektusa az egyén életének, nem pedig annak meghatározó jellemzője. Ez a változtatás összhangban áll a nemzetközi ajánlásokkal és a befogadó társadalmi normákkal is.

Az Alaptörvény L) cikkében rögzített „biológiailag meghatározott alapvetés, hogy az ember férfi vagy nő” elvet a törvénycsomag is megerősíti. Az egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításával a „neme” szövegrészt „neme, illetve ennek megfelelő identitása” szövegrészre cserélték, ugyanakkor hatályon kívül helyezték a törvény 8. § n) pontját, amely a szexuális irányultságra és nemi identitásra vonatkozó diszkriminációra vonatkozott.

A törvénycsomag jelentősen szűkíti a Kormány rendeletalkotási hatáskörét veszélyhelyzet idején. Az új szabályozás szerint:

• A Kormány kizárólag az Országgyűlés által adott felhatalmazás alapján függesztheti fel törvények alkalmazását vagy térhet el törvényi rendelkezésektől
• A felhatalmazás alkalmanként legfeljebb 6 hónapra adható meg
• A felhatalmazás csak olyan tárgykörökre vonatkozhat, amelyek közvetlenül összefüggnek a veszélyhelyzetet kiváltó esemény kezelésével
• A Kormány nem térhet el törvények hatályba léptető vagy hatályon kívül helyező rendelkezéseitől

A törvény az alapvető jogok biztosának hivatali idejét érintő fontos változtatást vezet be: ha az ombudsman hatéves megbízatása lejár, jogköreit mindaddig tovább gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés meg nem választja az új biztost. Ez a folyamatos működést biztosító rendelkezés azt célozza, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságok kivizsgálása ne legyen akadályoztatva a tisztség betöltetlensége esetén sem.

A törvény – a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályok kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba. A veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezések 2026. január 1-jén lépnek hatályba.

Mint megírtuk, a Fidesz és a KDNP frakciói március 11-én nyújtották be az Alaptörvény tizenötödik módosítására irányuló javaslatot, amit március 14-én az Országgyűlés el is fogadott. A fentieken túl a tizenötödik módosítással egységessé válik a bírói és az ügyészi korhatár, ami azt jelenti, hogy 2026. január 1-jétől az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár helyett az ügyész hetvenedik életévének betöltéséig állhat fenn. A javaslat erre vonatkozó részével külön cikkben is foglalkoztunk.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!