Majtényi László: Borzasztó veszélyes a magyar politikai kultúrában a kétpártrendszer
További Belföld cikkek
-
Nekiment a külföldről finanszírozott médiának a Szuverenitásvédelmi Hivatal
- Orbán Viktor intenzív diplomáciai napot zárt, két ország vezetőjével is tárgyalt
- Renner Erika szerint a DK-s politikusnők gyűlöletkampányt indítottak ellene
- Büntetés-végrehajtásban dolgozó szakemberek mentettek életet több helyszínen is
- Karácsony Gergely: Tiborcz egy év alatt 88 milliárd forinttal lett gazdagabb, a kormány ugyanennyit vonna el Budapesttől
„A mai ellenzéki közhangulat megszabadulást vár az Orbán-rendszertől” – összegezte a Tisza Párt kizárólagos támogatására buzdító hangokat Majtényi László, az ORTT egykori elnöke, adatvédelmi biztos a Köztér legfrissebb adásában. Szerinte a társadalom plurális rendszerre vágyik, és ezt az sem írja felül, hogy az elmúlt években a DK, az MSZP, vagy éppen a Momentum halmozott hibát hibára.
Nem mondom, hogy politikai szélsőjobbra feltétlenül szükség lenne, de minden jelenlévő társadalom-lélektani igényt ki kell elégíteni a pártrendszernek
– fogalmazta meg álláspontját a jogász. Problematikusnak látja azt, ha például a zöldek, a szocialisták vagy a kereszténydemokraták parlamenten kívül rekednének.
Majtényi László önmagát szabadságszerető embernek tartja, szerinte a demokratikus intézményrendszer fontos alapértéke a sokszínűség. Semmiképpen nem tud azzal az eshetőséggel azonosulni, hogy kétosztatúvá válik a honi politika. Mint mondja, egészen biztos abban, hogy nem lenne szerencsés, ha stabilan egy olyan rendszer alakulna ki, amelyikben van egy Tisza és egy Fidesz, vagy – ahogy fogalmaz – adott esetben egy „post-Fidesz” politikai formáció.
Mi több, „a magyar politikai kultúrában a kétpártrendszert borzasztó veszélyesnek” tartja. Reményei szerint egy kormányváltás esetén a jelenleginél jobb lesz a helyzet, de nem zárja ki, hogy rosszabb is lehet.
Elkopott tekintélyek
Majtényi László véleménye szerint a közmédia még a balliberális kormányok ideje alatt sem volt igazán megfelelő, mivel akkor is érzékelhető volt a kormánypártok túlsúlya. Abból a szempontból viszont közmédiaként működött, hogy a különböző kérdésekben az ellenzék véleményét is megjelenítette. Ideálisnak azt tartaná, ha fele-fele lenne a megszólalások aránya.
Megítélése szerint az egyre radikálisabbá váló közbeszédért a hatalmon lévők felelőssége mindig nagyobb, mint a hatalmon kívülieké. Azt pedig, ami az interneten és a közösségi médiában folyik, olyan problémának véli, amelyre a világon sehol, senki nem találja a megoldást. Szavai szerint korábban voltak olyan nagy társadalmi tekintélyek, véleményvezérek, újságok, akik és amelyek a társadalom számára hitelesek voltak.
A jelenlegi fórumok által mediatizált világban lassan elkoptak a tekintélyek
– fogalmazott, hozzátéve, hogy úgy áramlik mindenki véleménye, mint eddig soha, de nincsenek igazodási pontot adó információk, vélemények.
A beszélgetésből kiderült az is, volt-e baráti kapcsolata Soros Györggyel, és hogyan ítéli meg a civil szervezetek, médiumok, különböző intézetek külföldi támogatását, valamint hogy pályafutása során hogyan jutott el a tengerjogtól az alkotmányjogig, az ombudsman intézményéig. „Semmi nincs, ami ne érdemelne kritikát” – hangzik válasza arra a kérdésre, van-e bármi, amiben még kritika nélkül tud hinni.