Orbán Viktor Kollár Kingáról: Mikrofont el nem bíró szavakat kellene használnom ennek minősítésére

Háborús időkben a legnagyobb örökség, amit a harcoló felek, az egész európai, nyugati, sőt emberi civilizáció kaphat, az maga a béke – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádióban Ferenc pápa örökségéről.

„Azt hiszem, hogy a Szentatyának van egy béke öröksége. A béke embere volt, a mi fejünkben az azt jelenti, hogy szelíd ember volt. Ez is igaz, de volt másik oldala is a személyiségének. Ez talán kifelé ritkábban mutatkozott meg, arra gondolok, hogy egy rendíthetetlenül bátor ember volt” – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy „a béke mellett kiállni az elmúlt három évben egyet jelentett a napi megtámadással, megbélyegzés és meghurcolása”.

A Szentatyát is az elmúlt három évben a háborúpárti propagandahálózat – mely egy nagy nemzetközi hálózat, ideértve a magyar lábait is – folyamatosan tűz alatt tartotta és próbálta rávenni, hogy adja föl a békepárti álláspontját, és ezt nem tette. Ez önmagában is egy személyes bátorság, de nekünk, magyaroknak különösen fontos volt, mert az elmúlt három évben egészen Donald Trump elnök úr győzelméig az egész nyugati világban csak ketten álltunk ki folyamatosan a béke mellett Magyarország és Vatikán

– hangsúlyozta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy a pápa barátsága és támogatása „természetfeletti súlyt adott az igazságnak, a békének, vagyis annak az ügynek, amit mi magyarok is képviseltünk”.

A miniszterelnök úgy folytatta, hogy a Ferenc pápa „háromszor látogatta meg a magyarokat, kétszer Kis-Magyarországon, egyszer Csíksomlyón.” Elmondása szerint ennek a béke ügyén túl személyes motívuma is lehetett, ugyanis az egyházfő argentin ember volt, országában magyar hívőközösséggel és apácákkal dolgozott együtt, ismerte a magyarokat, és azok közé tartozott, „akik úgy döntöttek, hogy a magyarok jó emberek”.

Mint mondta, Magyarország szempontjából nagy jelentősége van, hogy a Szentszék hogyan viszonyul a magyar egyházhoz. „Nagyon kevés olyan egyház létezik, mint amilyen a Magyar Katolikus Egyház, amely olyan hatalmas és pótolhatatlan szerepet vállal a magyar közösség, tehát a magyarok életének a szervezésében, mint amit ők vállalnak” – fogalmazott a kormányfő, megjegyezve, hogy ezért is fontos, hogy hogyan folytatja a nemzetközi kapcsolatrendszerét, politikáját a Szentszék, ki lesz a következő Szentatya, és az hogyan viszonyul Magyarországhoz.

„Ukrajnával a háborút is felvennénk az Európai Unióba”

A magyar miniszterelnök az interjúban az ukrajnai háborúval, és az Ukrajnának nyújtandó támogatásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy most már jó lenne véget vetni a háborús pszichózisnak Európában. A kormányfő gyorsabb folyamatban reménykedett, elmondása szerint azt hitte, hogy Európai Unió hamarabb belátja, hogy az Egyesült Államok nélkül Ukrajna támogatásának nincs értelme.

Azt gondoltam, hogy világossá válik, az Egyesült Államok nélkül nincs katonai perspektíva, amelyet követni érdemes az európai politikusoknak. Egész egyszerűen azt gondoltam, hogy jön az amerikai elnök, és mindenki belátja, hogy egyetlen lehetőségünk és feladatunk van, az amerikai elnök béke erőfeszítéseit támogassuk. Nem ez történik

– hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. „Tehát jól láthatóan van egy komoly háborús pszichózis, amely nem az amerikaiak megtámogatását, hanem egy önálló európai háborús stratégiát akar követni. Szerintem ez reménytelen. Én azt gondolom, hogy ez először is vezetői hiba, másfelől nem életképes gondolat” – tette hozzá.

Magyarországon is múlik Ukrajna tagsága

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az, hogy mikor lesz Ukrajna uniós tagállam, az a magyarokon is múlik, „és nekünk nem nagyon akaródzik igent mondani erre”. Elmondta, Brüsszelben kiadták a parancsot, hogy Ukrajnát föl kell venni az Európai Unióba, és Ursula von der Leyen 2030-as időpontját is tartani kell.

Magyarország kormánya ezzel szemben áll. A magyar ellenzék szervezett is erről egy szavazást, és tulajdonképpen elég fair módon – azt kell mondjam, hogy az egyetlen ilyen európai hatalmi, brüsszeli hatalmi párt a magyar volt – megkérdezte a saját híveit arról, hogy mit gondolnak Ukrajna csatlakozásáról. Ott ötvenegynéhány százalék igennel válaszolt, tehát ez a vita egy élő vita, nem csak Európában, itt Magyarországon is van két markáns álláspont

– mondta a kormányfő. Az egyik fél azt mondja, hogy Ukrajnát vegyük föl úgy, ahogy a bizottság elnökasszonya, azt parancsba kiadta 2030-ig, és van egy másik álláspont, ezt képviseli a nemzeti oldal, a nemzeti kormány, a nemzeti érzelmű közössége ennek az országnak, amely azt mondja, hogy Ukrajnánál Magyarország fontosabb” – jegyezte meg.

Ukrajna gyors fölvétele tönkretenné Magyarországot, gazdasági csődöt jelentene a számunkra, egyéb veszélyeket is magával hordozna, például Ukrajnával a háborút is felvennénk az Európai Unióba, ami egyébként egy békeszövetségként jött létre. Tehát ezt ne tegyük, mondjunk nemet Ukrajna európai uniós csatlakozására

– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, hogy „bennünket sem a két szép szemünkért” vettek fel, a nyugatiak ezzel jól jártak, nem Magyarországgal akartak jót tenni. „A gyermekmesék korán már túl vagyunk” – mondta. Az interjúban az ukrán munkaerő áramlására, a mezőgazdaságra leselkedő kockázatokra is kitért. Mint mondta, „azt nehezen látom elképzelhetőnek, ha az ukrán munkaerő szabadon vándorol, hogyan fogjuk megvédeni a magyarok munkahelyeit.” Szavai szerint a magyar mezőgazdaság nagyságrendű zsugorodáson menne keresztül, sok család nagyon nehéz helyzetbe kerülne. Ukrajna emellett akkora ország, hogy az EU pénzeit elvinné, Magyarország befizetővé válna, az uniós mellett a magyar pénzek is megérkeznének Ukrajnába.

„Mikrofont el nem bíró erőteljes szavak”

A miniszterelnök Kollár Kinga, a Tisza Párt EP-képviselőjének nagy port kavarói szavaira is reagált. Mint mondta, megtanultunk egy újabb nevet, a Tisza Párt tagjai közül senkinek sem ismertük eddig a nevét, most Kollár Kinga gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok képébe, hogy ő és párttársai Brüsszelben minden nap azért dolgoznak, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat, és ezt óriási sikerként értékelte a saját hangján.

Mikrofont el nem bíró erőteljes szavakat kellene használnom ennek minősítésére és lehet, hogy még akkor is alábecsülném ennek az erkölcsi tartalmát

– fogalmazott, hozzátéve, hogy ezért a politikusok fizetéseket kapnak, cserébe lerontják a magyarok életszínvonalát. „Tehát nemcsak társadalmi munkában rongálják Magyarországot, hanem kapnak ezért Brüsszeltől egy komoly fizetést, 7-8-9 millió forintot havonta, és ezért a pénzért Magyarországot sikertelenné próbálják tenni, és lerontják a magyarok életszínvonalát” – mondta.

Magyarország visszaszerzi az uniós pénzeket

A miniszterelnök kitért a Magyarországnak járó uniós összegekre is. Mint mondta, már 13 milliárd eurót sikerült megszerezni, valamint ebben az évben is legalább ezermilliárd forint érkezik majd az Európai Unióból. „De még mindig van tízegynéhány milliárd euró, amit felfüggesztettek, és amit meg kell szerezni. Én azért harcolok, hogy ezt úgy szerezzem meg, hogy Brüsszel semmilyen föltételt ne támaszthasson ezért cserébe, mert ez a magyaroknak járó pénz” – szögezte le a kormányfő.

Persze Brüsszel azt mondja, hogyha te beengednéd a migránsokat, meg föladnád a gyermekvédelmet, meg a békepártiságról átváltanál háborúpártiságra és beállnál a sorba, akkor te ezt a pénzt megkaphatnád könnyedén. De én azt mondom, hogy ilyen áron nem, akkor inkább harcoljunk érte

– mondta Orbán Viktor, kijelentve, hogy „Magyarországnak vannak olyan döntési jogosítványai, amire szüksége van az Európai Uniónak, és nélkülünk nem boldogul, tehát majd meg fogunk mi egyezni erről, minthogy az első 13 milliárdról is megegyeztünk, de ez időt igényel és harcot”.

„Ha a Tisza végrehajtja Brüsszel tervét, nem lesz gyermekvédelem Magyarországon”

Manfred Weberről, az Európai Néppárt vezetőjéről Orbán Viktor azt mondta, „Kis túlzással mondhatom, hogy ő fújja a passzát szelet az európai parlamenti politikában, és ők kötöttek egy megállapodást, fölvették a Tisza Pártot, a Tisza Párt támogatást kap az Európai Néppárttól, például úgy, hogy fölfüggesztik a Magyarországnak járó forrásokat, lerontják a magyarok életszínvonalát, ezzel hatalomba segítik a Tiszát, a Tisza meg cserébe végre fogja hajtani azt, amit Brüsszel kér.”

A kormányfő szerint ha ezt végrehajtják, akkor nem lesz többé migránsmentes Magyarország, mert beengedik a migránsokat. 

Nem lesz többé gyermekvédelem Magyarországon, mert szabadjára engedik az LMBTQ-t. És nem lesz többé békepárti Magyarország, mert be fogunk állni abba a sorba, hogy az ukrajnai katonai akciókat támogatni fogjuk. Ez Brüsszel elvárása

– fogalmazott, hozzátéve, hogy „Ukrajna gyors európai uniós csatlakozását pedig támogatják. Kész. Ezzel befejeztük. Magyarország, mint független állam hosszú időre megszűnik létezni. Aki pedig ismeri a magyar történet pontosan tudja, hogy a magyar politika egyszeregye az, hogyha független vagy lehetsz sikeres, de nem biztos, hogy az leszel. Jól kell dolgozni, de ha nem vagy független, biztosan nem leszel sikeres.”

Ha független vagy, van esélyed, hogy jólétben éljél, ha elveszted a függetlenségedet, szegény és kifosztott ország leszel, gyarmati sorba fognak visszalökni azok, akik egyébként barátaidnak mondják magukat. Ez a magyar történelem leckéje. Szerintem a magyarok ezt értik

– fejtegette Magyarország miniszterelnöke.

Az interjúban végül a turizmusra is kitértek. „Amikor arról beszélünk, hogy a turizmus jól megy, akkor arról beszélünk, hogy a magyar gazdaság egy erőteljes szektorában, ahol 400 ezer család keresi a kenyerét, a dolgok jól mennek” – jelentette ki Orbán Viktor, megjegyezve, hogy Magyarországon dolgozik 4 millió 700 ezer ember, és ebből 400 ezer család az a turizmusból él. „Ha jól megy a turizmusnak, akkor jól megy nekik is” – zárta szavait a kormányfő.

Nemzeti gyásznapot rendelt el a kormány

Mint megírtuk, a magyar kormány nemzeti gyásznapot rendelt el Ferenc pápa búcsúztatásának napjára, 2025. április 26-ára. A felravatalozott Ferenc pápától a szombati temetésig lehet búcsút venni, a temetését a TV2 közvetíti majd. A döntést kormányrendeletben tették közzé, amely a méltó megemlékezés érdekében hivatalos gyásznappá nyilvánítja a szombati napot.

A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet előírja, hogy:

• A nemzeti gyásznapon Magyarország lobogóját ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással kell felvonni az Országház előtt, majd félárbocra kell ereszteni.
• Emellett a törvényben meghatározott középületekre gyászlobogót kell kifüggeszteni, illetve lobogóhasználat esetén Magyarország lobogóját és az európai lobogót félárbocra kell ereszteni.

A kormány a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 15. cikkében meghatározott feladatkörében eljárva hozta meg a döntést, amely a kihirdetését követő napon, azaz pénteken lép hatályba.

Ferenc pápa április 21-én, húsvéthétfőn hunyt el 88 éves korában. A katolikus egyházfő temetési szertartását a Vatikánban tartják, amelyen számos állam- és kormányfő, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz.

(Borítókép: Orbán Viktor 2025. február 21-én. Fotó: Fischer Zoltán / MTI)