Mekkora esély van arra, hogy magyar pápát válasszanak?

Érszegi Márk Aurél arra a kérdésünkre, hogy milyen egyházfőként emlékezünk Ferenc pápára, kifejtette: „Ez azon is múlik, hogy ki milyen helyzetben volt az egyházon belül vagy kívül. Ferenc pápa az egyházon kívül gyakran nagyobb népszerűségnek örvendett, mint az egyházon belül. Ez nemcsak azért van, mert kemény reformokat akart bevezetni, aminek sokan nem örültek, szakított volna régi hagyományokkal, hanem ő maga is azt tartotta fontosnak, hogy az egyháztól távolabb állókhoz is szóljon. Ahogy ő fogalmazott, a perifériákon élőkhöz akart szólni, ami jelentheti a szegényeket, a menekülteket, a világ túlsó felén élőket, de különösen azokat, akik nem hisznek. Mindenkihez szerette volna elvinni az evangélium örömhírét”.

Ennek jegyében elsősorban arról beszélt, mint ahogy egyik enciklikájának címe is fogalmaz: Fratelli Tutti. Mindannyian testvérek vagyunk. Ferenc pápa erre helyezte a hangsúlyt. Akik szerették őt, leginkább arra az üzenetére fognak emlékezni, hogy mindannyian testvérek vagyunk

– fogalmazott Érszegi Márk Aurél.

A Vatikán-szakértő azzal folytatta, hogy az úgynevezett széküresedés idején az egyik legfontosabb tennivaló a temetés megszervezése. Ezekben a napokban a bíborosi kollégium gyakorolja a hatalmat az egyházban, de nem lép a pápa helyébe, tehát olyan ügyekben nem intézkedhetnek, amelyek a pápa feladatai.

A bíborosok megszervezik a temetést, és előkészítik a konklávét. A pápa temetése több fázisból áll, az első a felravatalozás volt a palotakápolnában (jelen esetben a Szent Márta-ház kápolnájában), majd a Szent Péter-bazilikában, végül szombaton a gyászszertartás és a temetés. Érszegi Aurél Márk arra hívta fel a figyelmet, „nem csupán arról van szó, hogy nagy tömegeket befogadni képes helyszíneken zajlik a szertartás, hanem mély szimbólumokról beszélünk, elég csak a Szent Péter térre gondolnunk, ahol az első pápa elszenvedte a vértanúságot”.

A gyászszertartást záró, úgynevezett végső búcsúvételt követően átszállították a koporsót a temetés helyszínére, amely Ferenc pápánál – a saját kérésének megfelelően – nem a Vatikán, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilika.

Mi alapján döntenek a bíborosok?

Érszegi Márk Aurél arra a kérdésünkre, hogy mi alapján dönt a konklávé a következő pápáról, aláhúzta: „Mindenekelőtt azt vitatják meg, hogy milyen helyzetben van az egyház, és mire van szükség. Legalább két elmélkedő előadást meghallgatnak, az egyiket a volt Monte Cassinó-i bencés apát, Dom Donato Ogliari tartja, a másikat Raniero Cantalamessa kapucinus rendi bíboros, aki évtizedekig a pápai ház szónoka volt. Nem politikai helyzetértékelésről van szó, hanem az egyház jelenkori feladatairól és kihívásairól. Elemzik és próbálják megérteni a helyzetet, a bíborosok pedig elmondhatják a meglátásaikat”.

Ebből alakul ki az a szempontrendszer a bíborosokban, hogy mit vesznek figyelembe a konklávén hozott döntésüknél, és ez alapján mérlegelik, hogy ki lehet az a személy, aki a jelen kihívásainak leginkább megfelel.

Szempont lehet a kora, a szervezési képessége, az elmélyült imaélete, a teológiai felkészültsége, ahogy az is, hogy a folytonosságot képviseli-e az előző pápához képest, vagy jelentősebb iránymódosítást várhatnak tőle. Egy kis szerepe annak is lehet, hogy milyen kultúrkörből érkezett

– sorolta Érszegi Márk Aurél.

A bíborosok több szavazási fordulóban adják le a voksukat, amíg valaki el nem nyeri a szavazók kétharmados többségének támogatását. Ha a jelölt, aki megkapta a kétharmados támogatást, elfogadja a konklávé döntését, akkor azon nyomban ő lesz az új pápa. A folyamat következő lépése, hogy a megválasztott magára ölti a pápai ruhát, majd fogadja a bíborosok hűségesküjét – azokét is, akik nem rá szavazták. A hagyomány szerint ezután az új pápa kiáll a Szent Péter-bazilika erkélyére, áldást adva az összegyűlt híveknek és az egész világnak, azaz urbi et orbi. A pápa ilyenkor néhány mondattal köszönti is a tömeget, viszont ez még nem programbeszéd. Az első miséjén elhangzottak már inkább tekinthetők programbeszédnek.

Érszegi Márk Auréltól azt is megtudtuk, hogy a megválasztást követően körülbelül egy héten belül kerül sor „a római pápa péteri szolgálatának ünnepélyes megkezdését” jelentő szertartásra. Régen koronázási szertartása is volt a pápának, de ez I. János Pál óta nem szokás. A szakértő leszögezte, hogy nem beiktatásról van szó, az új pápa már akkor hivatalba lép, amikor elfogadta a konklávé döntését.

A szolgálat megkezdését két szimbólum fejezi ki, az egyik a pallium átadása, ami egy gyapjúból készített stóla, ezt a pápa nyakába/vállára helyezik, és a szentmiséken viseli. A másik a halászgyűrű, amivel kapcsolatban Érszegi Márk Aurél úgy fogalmazott, hogy „azt idézi meg, amikor Jézus Krisztus a halász Péter apostolnak azt mondta, innentől kezdve, ha őt követi, emberhalásszá, az embereket Krisztus ügyének megnyerő személlyé teszi. Ez mindig a pápák egyfajta jelképe volt, ezt ábrázolja a pápa pecsétgyűrűje, amivel hitelesíti a dokumentumokat”.

Erdő Péter esélyei

Ferenc pápa halála után rögtön elindultak a találgatások arról, hogy ki lehet az új pápa. Erdő Péter bíboros valamennyi esélylatolgató listán helyet kapott.

Természetesen sokan találgatnak, hogy kinek lehet esélye a különböző kvalitások alapján. Látjuk, hogy felállítanak listákat, és Erdő Péter bíboros neve az első öt-hat hely valamelyikén szerepel. Sokan az egyik legalkalmasabb jelöltként számolnak vele, ő az egyik legismertebb és az egyik legrégebb óta szolgáló bíboros. A bíborosok között is nagy tekintélye van, vezette az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát, a püspöki szinódus főelőadója volt, Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust szervezett, két pápalátogatás házigazdája volt Budapesten, valamint elismert egyházjogász, aki tudja, hogyan működik az egyház, és oda is figyel a szabályszerű működésre

– jellemezte Erdő Péter bíborost Érszegi Márk Aurél.

(Borítókép: A Szent Péter tér a húsvéti mise alatt 2025. április 20-án. Fotó: Antonio Masiello / Getty Images)