Ferenc pápa halála hatással van a magyar politikára is

Ferenc pápa halála után a politikai szereplők nyilvános megszólalása nemcsak protokolláris gesztus, hanem tudatos politikai döntés is lehet. Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint Magyar Péter lépése – hogy részt vesz a temetésen és ezt nyilvánosan is jelezte – egyértelműen a katolikus szavazók megszólítását célozza. Úgy véli, egy magyar pápa megválasztása pedig olyan politikai tőkét jelentene a kormánynak, amelyet a nemzeti büszkeség hangsúlyozására használna fel. Ez a Pillanatkép, az Index elemzői cikksorozata, amely hétről hétre segít eligazodni a politikai térképen.

Ferenc pápa halálhíre után a pártok közleményekben, a politikusok pedig személyes bejegyzésekben osztották meg gondolataikat, emlékeiket és fényképeiket a katolikus egyházfővel kapcsolatban.

Az Indexnek nyilatkozó Nagy Attila Tibor politikai elemző rámutatott, Ferenc pápa halála olyan jelentőségű esemény, amelynél természetes elvárás, hogy a politikai szereplők megszólaljanak. Emlékeztetett, még a szocialista Kádár-rendszerben is kifejezte részvétét az állam vezetése egy-egy pápa halálakor, így különösen indokolt, hogy ma, amikor az egyházak a korábbiaknál hangsúlyosabban vannak jelen a közéletben, a politika is reagáljon.

Az elemző hangsúlyozta, Magyarországon jelentős katolikus népesség él – bár csökkenő arányban, de még mindig ez a legnagyobb vallási közösség –, ezért politikai szempontból is érthető, ha a kormányzati és pártpolitikai szereplők nyilvánosan megemlékeznek a pápáról.

Számítanak a keresztény értékek?

A kormány bejelentette, hogy Ferenc pápa temetésének napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja. Magyar Péter, a legerősebb ellenzéki párt, a Tisza elnöke pedig jelezte, hogy elmegy a katolikus egyházfő temetésére. Később azt is kiposztolta, hogy személyesen rótta le a tiszteletét a Vatikáni Nunciatúrán, majd a Szent István-bazilikában részt vett a Ferenc pápa emlékére tartott hálaadó szentmisén.

Nagy Attila Tibor szerint nem meglepő, hogy a katolikus kereszténydemokrata politikus, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelentette be a nemzeti gyásznapot, hiszen korábban ő maga is tagja volt a Ferenc pápát Budapesten fogadó hivatalos küldöttségnek, így logikus és hiteles döntés volt a bejelentést rá bízni.

Magyar Péterről szólva az elemző rámutatott, hogy az ellenzéki oldalon ő reagált a legmarkánsabban a pápa halálhírére. A Tisza Párt elnöke nemcsak bejelentette, hogy részt vesz a temetésen, hanem fényképet is közzétett, amelyen éppen aláírja a részvétnyilvánító könyvet. Nagy Attila Tibor szerint ezzel

egyértelműen a katolikus szavazókhoz szólt.

Hozzátette, a Tisza Párt elnökét ez is megkülönbözteti az úgynevezett „óellenzék” politikusaitól, akik rendszerint távolságot tartanak az egyházi ügyektől.

A TV2 bejelentette, hogy élőben közvetíti Ferenc pápa utolsó útját; a szertartáson Orbán Viktor is részt vesz, és a helyszínen exkluzív interjút ad a csatornának.

Az elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar állam képviselőitől eleve elvárható a részvétel a pápa temetésén – máskor is volt már erre példa. Vagyis a kormányfőnek vagy az államfőnek illik jelen lennie ilyen eseményen. Ráadásul Nagy Attila Tibor szerint „diplomáciai szempontból sem lebecsülendő lehetőség kínálkozik”: a világ számos országának vezetője, képviselője jelen lesz, akikkel akár informális megbeszéléseket is lehet folytatni.

Természetesen pártpolitikai megfontolás is van a háttérben: nem hagyható, hogy Magyar Péter legyen az egyetlen hazai vezető politikus, aki jelen van a temetésen – Orbánnak is be kell vetnie magát, hiszen szüksége van a katolikus hívők, templomba járók szavazataira

– fogalmazott az elemző.

Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy mennyire fontos szempont a keresztény értékek politikai képviselete a magyar szavazók számára, Nagy Attila Tibor emlékeztetett: Magyarországon a keresztény értékek politikai képviseletét leginkább a Fidesz–KDNP és Orbán Viktor vállalta fel, különösen a zsidó–keresztény örökség hangsúlyozásával és a muszlim bevándorlás elutasításával. Az elemző ugyanakkor azt is mondta, hogy a keresztény értékek megjelenése nagyon leegyszerűsített, pártpolitikai fogyasztásra szolgál a NER-ben, amit különösen a Demokratikus Koalíció utasít el.

Különösen élesen szokta támadni a magyarországi katolikus egyházat a DK. Magyar Péter ezzel szemben jóval óvatosabb ezen a téren, a katolikus vagy más történelmi egyházak kritizálásával sem akar szavazókat veszíteni

– fogalmazott Nagy Attila Tibor. Azt azonban megjegyezte, hogy jelenleg nem ismert, milyen egyházpolitikát követne a Tisza Párt.

Mi történne, ha Erdő Pétert megválasztanák?

Nagy Attila Tibortól azt is megkérdeztük, hogy milyen hatással lenne a magyar belpolitikára, ha magyar pápa kerülne a katolikus egyház élére. Az elemző szerint óriási szenzáció és meglepetés lenne, ha Erdő Pétert választanák meg, hiszen még soha nem volt magyar nemzetiségű pápa.

Az elemző biztosra veszi, hogy a kormány politikai tőkét próbálna kovácsolni az eseményből, és erősítené a nemzeti büszkeség retorikáját – például olyan kijelentésekkel, mint: „mégsem vagyunk olyan kis nép, ha egyszer a pápa is magyar.”

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, kérdéses, hogy Erdő Péter – ha valóban pápává választanák – mennyire tudna vagy akarna a magyar kormány elvárásai szerint működni. Egy világegyház vezetőjeként ugyanis másfél milliárd hívő érdekeit kellene képviselnie, és ebben a magyar kormány, sőt még a magyar katolikus egyház szempontja is csupán egy lenne a sok közül.