Több vezető ügyvéd is úgy véli, háború van a Kúria és az ügyvédi kamara között

Az eseményen több közjogi méltóság is jelen volt, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, valamint Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke is.

A meghívottak listáján szerepelt továbbá Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, illetve Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is. Varga Zs. András ugyanakkor távol maradt, maga helyett két helyettesét küldte el a rendezvényre, akik viszont nem szólaltak fel.

A távolmaradás hátterében a két héttel ezelőtti Magyar Jogászgyűlésen történtek állhatnak. A Balatonalmádiban rendezett eseményen Havasi Dezső élesen bírálta a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának működését. Szerinte a tanács összetétele és működése kérdéseket vethet fel az objektivitással kapcsolatban, mivel tagjait a Kúria elnöke jelöli ki, és ő maga is vezeti.

A Kúriát a 24.hu megkérdezte, hogy a mostani ünnepségen való távolmaradás összefüggésben áll-e a korábbi vitával. A bíróság sajtóosztálya erre válaszul Varga Zs. András írásos köszöntőjére hívta fel a figyelmet, amit a Magyar Ügyvédség Ünnepe alkalmából küldött a kamarának. Ebben – az ünnepi köszöntés mellett – kitér a jogegységi eljárások szerepére is.

A törekvés a jogegységre nehéz, talán nem is kényelmes, de közös feladatunk és főképpen közös felelősségünk

– fogalmazott a Kúria elnöke. Az üggyel kapcsolatban több ügyvéd is úgy véli, hogy a történtek egyfajta feszültségre utalnak. „Úgy látszik, háború van a Kúria és az ügyvédi kamara között” – kommentálta az eseményeket az egyik vezető ügyvéd. A felek nyilvánosan nem konfrontálódtak, de a jelek szerint a jogásztársadalmat is megosztó vitáról van szó.

Feszültség a magyar igazságügyben, csúcsvezető ment neki a Kúria elnökének

Mint már írtuk, az igazságügyi miniszter, az Országos Bírósági Hivatal, az Országos Bírói Tanács, valamint a Kúria elnöke által kötött megállapodás a fizetésemelések mellett reformokat is rögzít. Az igazságügyi területet érintő egyezség tartalmával itt foglalkoztunk részletesen.

A megállapodást számos kritika érte. Ezzel kapcsolatban Varga Zs. András, a Kúria elnöke többek között úgy fogalmazott újévi köszöntőjében, hogy „más a helyzet azokkal – szerencsére kevesen vannak – akikről tudjuk, hogy nem félreértés miatt vagy pillanatnyi felindulásból, hanem szándékosan, tudva és akarva cselekedtek. Miután a nyilvánosságot telekürtölték valótlanságokkal, akár arra is hajlandóak voltak, hogy a valóságos utcán tegyék nevetségessé a bírói hivatást, vagy közreműködtek abban, hogy egy magát bíróságnak tekintő formáció vezetőjeként intézményesen lépjenek ki a bírósági szerepből. Ártani próbáltak a Kúriának – bár ez nem volt valós veszély –, és még inkább ártani próbáltak – ez viszont valós veszéllyel járt – Magyarország bíróságaink. Igyekszünk majd helyrehozni ezt is”.

Az Országos Bírósági Hivatal – a szervezet elnöke, Senyei György nevében –, kiadott közleményben a Kúria elnökének újévi köszöntőjével kapcsolatban kiemelte:

A levél az igazságszolgáltatás rendszerének szervezeti normáitól, etikai elveitől és hivatali kultúrájától úgy tartalmában, mint stílusában teljes mértékben idegen.

Az OBH-elnök hangsúlyozta: „A bírák – a jogszabályok keretei között és azoknak megfelelő formában – a bíróságok igazgatásával kapcsolatosan szabadon véleményt nyilváníthatnak. Emiatt tehát bármely – akár burkolt formában is –, kilátásba helyezett szankció alkalmazása jogkorlátozásnak minősülhet.”

Senyei György leszögezte, hogy „a bírósági szervezet előtt álló változások a rendszer minden szereplőjétől megkövetelik a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést a közbizalom és a zavartalan működés fenntartása érdekében”.