Drámai nyelvvizsgaadatok: mélyrepülésben Magyarország

Az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya közzétette a 2024-re vonatkozó nyelvvizsgaadatokat, és a számok korántsem festenek biztató képet a magyarok nyelvtanulási hajlandóságával kapcsolatban. Már tavaly is arról számoltunk be, hogy mélyrepülésben van a sikeres nyelvvizsgát, de még a nyelvvizsgakísérletet tevők száma is, az egész 2024-re vonatkozó statisztika pedig még elkeserítőbb lett. 

Az angol nyelv továbbra is toronymagasan vezet – hogy valami pozitív is legyen –, tehát egyértelmű, hogy a világnyelv vonzza leginkább a magyarokat, hiszen azzal nagyjából mindenhol meg tudják értetni magukat, ráadásul ha nem beszélik tökéletesen, az esetleges nyelvtani hibák ellenére is ki tudják fejezni, hogy mit szeretnének. Az angol emellett mindenképpen a legkönnyebben elsajátítható nyelvek egyike – ellentétben például a magyarral vagy éppen a kínaival –, így nem csoda, hogy a magyar vizsgázók több mint 83 százaléka, vagyis 49 109 fő ezt választotta. Ez a szám a csúcson, vagyis 2015-ben még 96 615 volt.

A csökkenés mögött egyértelműen az áll, hogy a kormány 2022-ben eltörölte a diplomához szükséges kötelező nyelvvizsga meglétét, de már a 2020-as évben, a Covid-járvány miatt bevezetett amnesztia sem tett jót a számoknak. Ennek köszönhetően 2020-ban 86 ezren, 2023-ra pedig már csak 66 ezren maradtak a vizsgázók, a statisztikai görbe pedig azóta is zuhanórepülésben van.

Ha már 2015-öt a maga 134 996 nekifutásával csúcsévnek neveztük, akkor említsük meg azt is, hogy míg az angol nyelvi próbálkozások száma nagyjából 50 százalékkal csökkent 2024-re, addig spanyolból 60 százalékkal, németből csaknem 64 százalékkal, olaszból 73 százalékkal, a közönségkedvenc eszperantóból pedig 97 százalékkal esett vissza a vizsgázók száma az elmúlt 10 évben. 2024 pedig így egyértelműen a mélypont lett.

Zuhanórepülés

Ha egy kicsit jobban alászállunk a számok világába – de csak mértékkel, hiszen mégsem matematikáról van szó, hanem idegen nyelvekről –, akkor azt tudjuk kiolvasni az adatokból, hogy a második helyre a német futott be 7760 vizsgázóval, míg az ezt követő, általában az iskolákban második nyelvként tanult idegen nyelvek (spanyol, olasz, francia) az évi ezer vizsgázót sem érik el:

• spanyol: 521 fő,
• francia: 382 fő,
• olasz: 351 fő,
• orosz: 179 fő.

És ez még mindig csak a próbálkozók száma, hiszen ha a sikeres nyelvvizsgák számát nézzük (kicsit később), akkor ezek a számok még elenyészőbbek.

Az ezt követő adathalmazok még a százat sem érik el 2024 egészére vetítve, így az olyan nyelvek, mint a szlovák, román, lovári cigány, török vagy a latin teljesen a homályba vesznek. De akadtak például olyan nyelvek is, amelyekből egyetlenegy próbálkozó sem akadt (a beás cigány vagy a portugál ilyen), meg olyanok is, ahol csak egy bátor jelentkező volt (bolgár, kínai, újgörög, ógörög), ezeknél viszont 100 százalékos sikerről számolhatunk be, hiszen mind a négy ember vette az akadályokat.

Visszatérve a sikeres nyelvvizsgák arányára: elmondható, hogy a vizsgázók csaknem 80 százaléka átugrotta a lécet, így 46 649, sikeres nyelvvizsgáról szóló papírt osztottak ki 2024-ben – ami nem feltétlenül jelent ugyanennyi embert, hiszen lehetnek olyanok, akik esetleg dupláztak. 12 320 vizsga pedig megrekedt a próbálkozás szintjén, ugyanis ennyi sikertelen kísérletet rögzítettek az elmúlt esztendőben.

Korosztályosan pedig kijelenthető, hogy az egyetemisták közül mondanak le legtöbben a bizonyítvány megszerzéséről az utóbbi időben – nem véletlenül írtuk korábban a diplomák „könnyítését” okként –, ugyanis a 2019–2023-as időszakot vizsgálva a 20–24 évesek körében 28,5 ezerről 12,8 ezerre csökkent (ez 55 százalék), a 25–29 éveseknél pedig 14,7 ezerről 3165-re csökkent (ez 78,5 százalék) azok száma, akik sikeres nyelvvizsgát tettek. 

tehát több mint 50 százalékos visszaesés tapasztalható. Jobban tartották magukat a felsőfokú nyelvvizsgát igazoló papírokra vállalkozók, ott ugyanis 18,3-ról mindössze 15,2 ezerre csökkent a vizsgázók száma.

Sereghajtás

Az is elkeserítő adatnak számít, hogy a magyarok továbbra is sereghajtók a lakosság idegennyelv-tudása terén az uniós országok között, ugyanis az Eurostat 2022-es felmérése szerint a magyarok (25–64 év között) 51,3 százaléka nem beszél semmilyen idegen nyelvet, és ennél csak 

Érdekesség, hogy még ez is javuló tendenciának tekinthető – bármennyire is furcsán hangzik –, hiszen 2016-ban ez az arány még 57,6 százalék volt, vagyis 6 év alatt már 6 százalékkal több magyar beszél legalább egy idegen nyelvet. Ha ez a javulási folyamat marad, akkor már „csak” fél évszázad, és elérhetjük Észtország, Litvánia, Lettország, Norvégia vagy éppen Liechtenstein és Luxemburg szintjét is, ahol szinte a teljes lakosság beszél legalább egy idegen nyelvet.

Ehhez az is kellene például, hogy már általános iskolában is kettő vagy több idegen nyelvet tanuljanak a diákok, de amíg Luxemburgban ez az arány csaknem 80 százalék, addig Magyarországon ez körülbelül 3 százaléknál megáll. Az egy idegen nyelv tanulása már magabiztosnak mondható az általános iskolákban – ennek több mint 60 százaléka angol, második a német 20 százalék körül. A középiskolában viszont már egy fokkal jobb a helyzet, ott ugyanis 

A legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya is nőtt, ugyanis 2023-ban már minden negyedik magyar állította, hogy beszél legalább egy idegen nyelven, viszont 2024-ben ez már 30,6 százalék volt – szemben az uniós átlag 37,6 százalékával. A két idegen nyelvet beszélő magyarok aránya pedig 14,2 százalék, miközben az uniós átlag 24,7, itt tehát már jobban le vagyunk maradva az átlagtól.

(Borítókép: sengchoy / Getty Images)