Már a számológép típusa sem mindegy az idei matematikaérettségin
További Belföld cikkek
-
„Basszus, ez tök jó!” – így indult a Momentum története, ami most érhet a végjátékhoz
- Kelemen Hunor: Orbán Viktor beszéde zavart okozott, ezt nem szabad elhallgatni
- Éjfélig van lehetőség az szja-tervezetek leadására
- Karácsony Gergely: Ha nem sikerül megállapodni Rákosrendezőről, akkor felgyújtom magam
- Buldózerként tarolta le a lehajtót egy kamion az M3-as autópályán
Május 5-én kezdődik az idei érettségi. Első nap a magyar írásbeliken a sor, majd május 6-án jön a matematikateszt. A Blikk arról írt, hogy az idei vizsga szerkezete nem változott a tavalyihoz képest, ám egyes segédeszközök használatát szabályozták.
A matematika-feladatsor idén – a tavaly bevezetett új Nemzeti Alaptantervhez igazodva – több ponton is eltér a korábbi évektől. A felépítés ugyan változatlan, de a tartalmi hangsúlyok átrendeződtek: a középszintű vizsgán idén is előtérbe kerülnek a gyakorlati élethez köthető feladatok, például pénzügyi számítások és statisztikai elemzések. Ezek korábban az emelt szint sajátjai voltak, most azonban már az alapkövetelmények részei.
A középszinten vizsgázók olyan pénzügyi feladatokra is számíthatnak, mint a hitelfelvétel, megtakarítás, törlesztés vagy befektetések kockázatai, de a statisztikai ismeretek is bővültek: az átlag, szórás és eloszlás mellett már a kvartilisek is megjelenhetnek. A diagramértelmezés új szintre lép: nemcsak adatokat kell leolvasni, de az ábrák típusát is indokolni, sőt a vizuális manipulációt is felismerni.
Megmaradtak ugyanakkor a klasszikus területek, mint a kombinatorika, logika vagy algebra, viszont több korábban elvárt fogalom – például a trigonometrikus függvények ábrázolása vagy a vektorok skaláris szorzata – kikerült a középszint követelményei közül. A logaritmusos egyenletek szintén búcsút mondtak a feladatsoroknak.
A középszintű írásbeli két részből áll: az első, rövidebb szakasz 10-12 feladatból áll, főként definíciókra és alapvető összefüggésekre kérdez rá 45 percben. A második rész már komolyabb gondolkodást igényel: 3 közepes és 3 nagyobb lélegzetű példát tartalmaz – utóbbiból elég kettőt megoldani. Erre összesen 135 perc áll rendelkezésre. Emelt szinten 240 percet kapnak a vizsgázók, amelyet szabadon oszthatnak meg a két feladatrész között.
Amit vihetnek a vizsgára – és amit semmiképp sem
A diákok használhatnak számológépet – de csak olyat, amely nem tárol adatot –, valamint függvénytáblázatot, körzőt, vonalzót, szögmérőt. Könyvjelző, post-it vagy más jelölőeszköz viszont nem lehet náluk.
A témakörök súlyozása középszinten a következőképpen alakul:
- Gondolkodási módszerek, logika, halmazok, gráfok – 20 százalék.
- Számelmélet, algebra – 25 százalék.
- Függvények, analízis – 15 százalék.
- Geometria, koordinátageometria, trigonometria – 25 százalék.
- Valószínűség, statisztika – 15 százalék.
Akik az írásbelin 12–25 százalék között teljesítenek, szóbeli vizsgát tehetnek: egy tételmagyarázatot és három számolásos feladatot kell ott megoldani, a megengedett segédeszközöket ekkor is használhatják.