Egyre több jel utal arra, hogy Trump valódi háborúra készül a legnagyobb ellenfelével

További Belföld cikkek

Nemrégiben egy gazdasági konferencián beszélt a vámháború okairól, a lehetséges amerikai elképzelésekről és a világgazdaság felforgatásáról Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke. Beszélgetésünkben onnan indultunk el, hogy a mostani vámháború nem egyedi jelenség az amerikai történelemben. A szakértő emlékeztetett, hogy hasonló kísérlet már száz évvel ezelőtt is történt, a nagy gazdasági világválság idején.

„Be is döntötte a gazdaságot, ez mélyítette el és tette igazán intenzívvé az 1929–1933-as válságot, amelynek végére az Egyesült Államok a teljes export- és importforgalmának több mint 60 százalékát elvesztette, és ennek nyomán 25 százalékra ugrott a munkanélküliség, és bedőltek a bankok.”

Az USA évtizedeken át igyekezett bevonni Kínát a kapitalista világrendbe, azonban egy idő után Peking visszaélt ezzel a jóindulattal, mert elkezdte ipari szinten másolni, elvenni azokat a szellemi tulajdonjogokat az Egyesült Államoktól, amelyek amerikai vállalatoké voltak. Most Washingtonnak az a célja, hogy a vállalatok hozzák haza az ipari kapacitásaikat Kínából, illetve hogy „a kínaiak vigyék át azokat a termelési egységeiket az Egyesült Államokba, amelyek jelenleg az amerikai piacra termelnek”.

A vámháború igazi célja: háborús felkészülés?

A szakértő szerint a vámháború valódi célja túlmutat a gazdasági szempontokon. Tavaly fordult elő először, hogy az USA többet költött adósságszolgálatra (880 milliárd dollár), mint haderőfejlesztésre (860 milliárd dollár).

A volt tőzsdeelnök szerint az USA célja, hogy felkészüljön egy esetleges konfliktusra Kínával, különösen Tajvan miatt. Ehhez ipari kapacitásokat kell hazahozni, és gazdasági önellátást kell biztosítani.

„Az amerikai elszigetelődés a világtól is arról szól, hogy teljesen önfenntartó legyen egy háborús helyzetben az Egyesült Államok, amitől egyébként nem áll távol, hisz ott van neki, Mexikóval és Kanadával együtt, egy 500 milliós piaca” – magyarázta.

Lehetséges gazdasági következmények

Az amerikai vámok bevezetésének egyik hivatalos indoka az USA külső eladósodottságának mérséklése, ami jelenleg a GDP 126 százaléka. A szakértő rámutatott egy érdekes ellentmondásra: a dollár vezető devizapozíciójának megőrzése és az adósság csökkentése egymással ellentétes célok. A dollár globális tartalékvaluta-szerepe miatt a világnak évente növekvő mennyiségű dollárra van szüksége.

Az amerikaiak évente körülbelül 1000 milliárd dollárral többet költenek, mint amennyit ők maguk megtermelnek, vagyis évente körülbelül 1000 milliárd dollárt az Egyesült Államok központi bankja fedezet nélkül nyomtat.

A szakértő szerint Magyarország komolyan ki van téve a kereskedelmi háború hatásainak, hiszen mint autó- és akkumulátorgyártó nagyhatalom egyik fő beszállítója Németországnak, amely viszont fő exportőre éppen Amerikának és Kínának.

A műsorban szó volt még arról is, hogy

Melyek most a geopolitikai forró pontok?
Miért veszélyes a helyzet a Koreai-félszigeten?
Jöhet-e a következő háborús konfliktus egy balti NATO-tag és az oroszok között a Kalinyingrádot Belarusszal összekötő Suwalki-folyosónál?
Ki kaparintja meg az ellenőrzést az Északi-sarkkör környékén?
A vámháború recesszióba taszíthatja-e az amerikai gazdaságot?