Szijjártó Péter: Magyarország nem kíván részese lenni a Nemzetközi Büntetőbíróság politikailag motivált akcióinak

Magyarország a jövőben nem kíván részt venni a mára politikai eszközzé silányodott, presztízsét vesztett Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) munkájában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Országgyűlés általános vitáján felszólalva bemutatta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvényjavaslatot, és arra emlékeztetett, hogy Magyarország aktív résztvevője volt az intézmény 2002-es létrehozását megelőző előkészítő munkának.

Arról is beszámolt, hogy hazánk egy kormányhatározat alapján 1999 elején írta alá a római statútumot, majd ezt 2001-ben az Országgyűlés is megerősítette, ennek ellenére azonban ez mind a mai napig nem része a magyar jogrendnek, ugyanis soha nem került sor a kihirdetésére.

Rámutatott, hogy a kilépésről ennek ellenére mégis a parlamentnek kell döntenie, ezt követően pedig ő maga fog majd erről írásos értesítést küldeni az ENSZ főtitkárának, s a kilépés egy évvel ezután hatályosul.

A nemzetközi szervezetek soha nem valamilyen politikai cél, politikai érdek alapján, partikuláris politikai érdek alapján jönnek létre, hanem azért, hogy az adott szakterületen a megfelelő nemzetközi tárgyalási, megbeszélési felületet, platformot, lehetőséget biztosítsák akár vitában álló felek részére is

– tette hozzá, majd azt hangsúlyozta, hogy ez különösen igaz az ENSZ intézményeire, az ugyanis a hasonlóan gondolkodó országok integrációjának számító Európai Unióval vagy NATO-val ellentétben épp azért jött létre, hogy az egymással ellenséges viszonyban lévő felek számára is biztosítsa a párbeszéd lehetőségét.

Aláhúzta, hogy a nemzetközi jogi szervezetekben, a nemzetközi bírói testületekben a politikának, a geopolitikai megfontolásoknak egyszerűen semmi keresnivalójuk nincsen, márpedig az utóbbi időben súlyos aggodalmak fogalmazódtak meg az ICC pártatlanságával, politikamentességével kapcsolatban. A miniszter úgy vélekedett, hogy mára ezen aggályok beigazolódtak, s világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot politikai eszközzé silányították.

Nemcsak hogy politikai eszközzé silányodott a szervezet, hanem a presztízsét, a megbecsültségét, sőt most már a komolyságát is elveszítette

– fogalmazott, sérelmezve, hogy tavaly év végén az intézmény elfogatóparancsot adott ki Izrael kormányfőjével és volt védelmi miniszterével szemben.

Komoly aggályok merültek fel

Mint ahogy azt az Indexen olvashatták, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, az ICC tevékenységével kapcsolatban „komoly aggályok merültek fel” nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja az ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is, a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják.

Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól”, és miután „politikai bírósággá vált”, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni – mondta Gulyás Gergely.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter Facebook-bejegyzésben osztotta meg a nyilvánossággal, hogy aláírja azt a törvényjavaslatot, amely „megnyitja az utat a kilépés előtt”. A Nemzetközi Büntetőbíróságot pedig politikai célokra felhasznált szervezetnek nevezte.

A kilépés következményeiről megkérdeztük Lattmann Tamást, aki elmondta, „ez egy kommunikációs ügy”, és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Budapestre érkezése – aki ellen az ICC elfogatóparancsot adott ki – egy jó indok lehet a bejelentésre. Hangsúlyozza, szerinte „ennek a lépésnek tartalmi elemei nincsenek”. A nemzetközi jogász meglátásairól ebben a cikkben írtunk bővebben.