A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM
- Belföld
- alkotmánybíróság
- szegedi törvényszék
- fenyő-gyilkosság
- jozef rohac
- átlátszó
- véleményszabadság
- bűnügy
Az alkotmánybírák szerint sem adhat interjút a Fenyő-gyilkosságért elítélt Jozef Rohác
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Döntött az Országgyűlés: Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból - Csilipaprikás kezeléssel kínozhattak egy rabot a tiszalöki börtönben, megszólalt a BV az Indexnek
- „Basszus, ez tök jó!” – így indult a Momentum története, ami most érhet a végjátékhoz
- Kelemen Hunor: Orbán Viktor beszéde zavart okozott, ezt nem szabad elhallgatni
- Éjfélig van lehetőség az szja-tervezetek leadására
Az Alkotmánybíróság ma közzétett határozata szerint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és a Szegedi Törvényszék is helyesen döntött, hogy elutasította az életfogytiglanra ítélt Jozef Rohác interjúkérelmét. Az országos börtönparancsnok ugyanis nem engedélyezte, hogy az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt elítélt szlovák állampolgárságú férfi interjút adjon az Átlátszónak. Az indítványozó szerint a döntés Alaptörvény-ellenesen korlátozta a véleménynyilvánításhoz való jogát és közvetve a sajtószabadsághoz való jogot. Ezzel nem értettek egyet az alkotmánybírák.
Az Átlátszó még 2023-ban azzal fordult a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BvOP), hogy interjút szeretne készíteni Jozef Rohác fogvatartottal, aki szándéknyilatkozatában arca bemutatásával és neve közlésével vállalta a nyilatkozattételt. Az elítéltről tudni kell, hogy jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztést kapott az Aranykéz utcai robbantás, illetve a Fenyő-gyilkosság miatt.
A bűnözői életmód népszerűsítése
A BvOP Kommunikációs Főosztálya azt kérte a laptól, hogy küldjék át a feltenni kívánt kérdéseket. Miután ezt megtették, az országos börtönparancsnok közölte velük, hogy nem engedélyezi az interjút. A határozat indoklása szerint:
Az újságíró által megjelölt kérdések feltételezéseken alapulnak, jogerős bírósági ítéleteket és folyamatban lévő büntetőeljárásokat is érintenek, a válaszok a fogvatartott ezekkel összefüggő szubjektív véleményének nyilvánosságra kerülését segítenék elő.
Az oknyomozó online újság azért is furcsállotta a döntést, mert korábban több újságíró – P. Gál Judit és Dezső András – is beszélhetett a szlovák állampolgárságú, büntetését Magyarországon töltő elítélttel, az Átlátszót mégis eltiltották a börtöninterjútól.
Ezt követően a Szegedi Törvényszék helybenhagyta a BvOP határozatát, illetve elutasította a fogvatartott felülvizsgálati kérelmét. A végzés indoklása többek közt rámutatott: „Figyelemmel arra, hogy elítélt jogerős ítéletében milyen elkövetési móddal és körülmények között, valamint hogy milyen okból követte el bűncselekményét, bármilyen tapasztalatokról, életvitelről, pályafutásról való nyilatkozattétel önmagában az ilyen jellegű tevékenységének népszerűsítése, azaz a bűnözői életmód népszerűsítésének minősül, melynek megakadályozása a törvény szerint kötelezettsége a bv. intézetnek”.
Az érdeksérelemnek súlyosnak kell lennie
Az ügy az Alkotmánybíróság elé került, amely április 30-án közzétett határozatában elutasította az alkotmányjogi panaszt.
A panaszos álláspontja szerint a sérelmezett bírói döntés a kötelező szükségességi-arányossági teszt elvégzése hiányában aránytalanul, így Alaptörvény-ellenesen korlátozta az indítványozó véleménynyilvánításhoz való jogát és közvetve a sajtószabadsághoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság határozatában (előadó alkotmánybíró: Márki Zoltán) megállapította, hogy a büntetés-végrehajtás rendjének megtartásához fűződő alkotmányos érdek a véleménynyilvánítási szabadság korlátozásának legitim alapja.
Azonban a szabad véleménynyilvánítás jogának kitüntetett szerepe azzal jár, hogy e jognak kevés joggal szemben kell csak engednie, és a korlátozás alapjául szolgáló érdeksérelemnek súlyosnak kell lennie.
A törvényszéki határozat szükséges és elégséges mértékben tartalmazta azokat a lényeges és jelentőséggel bíró megállapításokat, amelyek az indítványozó helyzetére vonatkozó döntéshez elégségesek, a támadott határozatot meghozó bíróság az ügy alapjogi jelentőségét felismerve, az alapjog alkotmányos tartalmával összhangban döntött, ezáltal eleget tett az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdéséből eredő követelményeknek.
A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó és Varga Réka párhuzamos indokolást csatolt.
A különvéleményt jegyző Schanda Balázs ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a támadott törvényszéki döntés elmulasztotta az alapjog és a korlátozásra esetlegesen okot adó védendő értékek összevetését, nem folytatott alapjogi mérlegelést, és az indokolás nem tért ki arra, miért válik a konkrét esetben szükségessé és arányossá a véleménynyilvánítási szabadság korlátozása.
Schanda szerint a törvényszék nem vizsgálta, hogy az újságírói kérdések a fogvatartott életútjával, jellemével kapcsolatos vagy pedig közéleti, a köz érdeklődésére számot tartó eseményekre vonatkoztak-e.
Elfogadta az alapul szolgáló határozat érvét, amely csupán a „téma felszínen tartásával” támasztotta alá, hogy az a bűnözői életmódot népszerűsíti, nem vizsgálva, hogy a téma egyébként is felszínre került-e, a fogvatartott nyilatkozatától függetlenül.
(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
