A vitákat és a szünetet követően a képviselők több kérdésben is döntöttek:

• A többség támogatta, hogy Karácsony Gergely hívja vissza a fővárosi cégek vezetőit – az újak kiválasztása egyébként még folyamatban van –, viszont a főpolgármester leszögezte, hogy nem hívja vissza az érintett személyeket, mert nem őrült meg. Vitézy Dávid jelezte, nem lehet figyelmen kívül hagyni a szavazást, mert az azt jelenti, hogy nincs bizalom a cégvezetők irányába. Tüttő Kata közszolgáltatási káosztól tart.
• Indul az új lakhatási program, első körben egy Rimaszombati úti területen tesztelik a konstrukciót pilotprojektként.
• Megvalósítják a fővárosi zöld panelprogramot is, amibe a kerületek szintén beszállhatnak.
• Elfogadták a színházi megállapodást is, ami alapjaiban az előző struktúrára épül, öt színházat a főváros, hetet az állam finanszíroz, ugyanakkor utóbbiak is fővárosi tulajdonban állnak.
• Új sétálóutcákat alakítanak ki Belső-Erzsébetvárosban, először két hónapos tesztidőszakkal.
• Átment Vitézy Dávidék javaslata a Nagyvásárcsarnok turisztikai és funkcióbéli fejlesztéséről, első körben egy terv készül erről. Szintén a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének javaslata – és támogatta is a többség –, hogy több fedett utasváró legyen Budapesten.
• Elkezdődik a Budapest Brand felszámolása.
• A képviselők nem szavazták meg a Fidesz két javaslatát: az egyik a Kábítószer Egyeztető Fórumot alakította volna át, a másik egy Etikai Kódex volt, amit Kollár Kinga (Tisza) Európai Parlamentben elmondott beszéde után nyújtottak be.

A lakhatási pilotprojektről, a panelprogramról, a belső-erzsébetvárosi sétálóutcákról, a Nagyvásárcsarnokról, valamint az Etikai Kódexről bővebben is írtunk, a cikkünket itt olvashatja.

Ezzel zárjuk a Fővárosi Közgyűlésről a közvetítésünket, köszönjük olvasóink figyelmét!

Fotó: Tövissi Bence / Index

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője egy Etikai Kódex megalkotására tesz javaslatot, amelyhez Déri Tibor (DK) szólt hozzá. Elmondta, hogy olvasták a benyújtott kódexet, „ez egyáltalán nem etikai kódex, ez egy párthűségi nyilatkozat”. Véleménye szerint itt nem az erkölcs, vagy a tartás a mérce, itt csak a hatalom érdekeit helyezik előtérbe, a politikai ellenfeleket hazaárulónak akarják nevezni.

Aki nem tapsolja vakon a Fideszt, az nem méltó az emberek képviseletére

– fogalmazott. „Aki mást mer mondani, az idegen érdekeket szolgál, ez egy politikai vádirat azokkal szemben, akik nem hajlandóak letérdelni önök előtt” – tette hozzá.

Kitért az oroszok Magyarországra való beengedésére, a „haveroknak kijátszott milliárdos üzletekre, és így beszélnek etikáról és erkölcsről. Ezt nem fogadjuk el” – jelentette ki. Véleménye szerint érdekes, hogy a fideszesek a tízparancsolat emlegetik sokszor, hiszen be már nem tartják őket. „Ez lenne a valódi erkölcs, nem az, amit ma a Fidesz idehozott” – zárta.

Szécsényi Dániel (Fidesz) súlyosnak nevezte Déri felszólalását, merthogy szerinte Kollár Kingát védte vele. Elmondta, hogy nincs olyan, hogy „magyar pénzből a magyarok érdekei ellen beszéljen valaki”, amihez nem kellene etikai kódex, de nagyon úgy néz ki, hogy néhányan ezt nem tudják. Janó-Veilandics Franciska (Fidesz) Déri tízparancsolatos megjegyzését vitatta, szerinte nem állja meg a helyét.

Lehoczki Ádám (Fidesz) elmondta, hogy tudja, hogy a Tiszának ez hadüzenet, de érdekesnek találta, hogy Déri védi őket. Ezután felolvasott a kódexből, ahol az „átláthatóság”, a „magyar érdekek mindenek és mindenki előtt”, vagy éppen az, hogy „magyar képviselő ne szolgálhasson idegen érdekeket” kerülnek előtérbe.

Ordas Eszter, a Tisza frakcióvezetője felmutatta a kódexet, ami mindössze két lapból áll. Bujdosó Andrea (Tisza) hozzátette, hogy érdekes egy olyan párttól etikai kódexet elfogadni, ami „Magyarország legnagyobb bankrablását követte el, lezüllesztette a gazdaságot és fosztogatja az embereket.” Szerinte képmutatás, a „magyar emberek arculcsapása és szégyen”, hogy a Fidesz benyújtotta ezt a javaslatot.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) felolvasta a kódex fogalmát, és elmondta, hogy nem a méret a lényeg, két lap is lehet kódex. Ezután a benyújtott kódexből olvasott fel, hogy példázza, mit nem akarnak megszavazni a tiszások. Szerinte a magyarok átlátnak a szitán és nem fognak a Tiszára szavazni, mert az brüsszeli és nem magyar érdekeket szolgál. Ezután kitért a közös EU-hitelfelvételre és Ukrajna támogatására, ami megfosztja a magyarokat a pénzüktől. 

Ha önök nem tudják elfogadni, hogy képviselőként Budapesthez és a magyarokhoz kell hűnek lenniük, akkor nagyon nagy baj van

– fogalmazott.

Gulyás Gergely Kristóf

Fotó: Tövissi Bence / Index

Keszthelyi Dorottya (DK) elmondta, hogy nincs baja az etikai kódexszel, jó ha vannak alaperkölcsök, de érdekes a magyar érdekeket említeni, ha a magyar külügyminiszter hazajár Moszkvába, vagy eladnának Rákosrendezőt az emírségeknek. Mindenesetre megdicsérte Gulyást is Radics Bélát, hiszen biztos helyezést értek el a mai napon, „bőven elégszer mondták ki Kollár Kinga nevét”.

Gulyás zárszavában elmondta, hogy Karácsony módosító indítványa jól kezdődik, de nem tudják befogadni a javaslatot egyelőre, mert méltatlan a kódexhez és politikai heccelésbe kezd. Karácsony Gergely ugyanis benyújtott egy módosító javaslatot is, úgyhogy mindenképp szavaznak majd róla. 

Baranyi Krisztina arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben középiskolákból vittek be és rabosítottak gyerekeket, az egyiküket ki is emelték a családjából, mert valaki feljelentette, hogy füves cigarettát szív. A ferencvárosi polgármester szerint vidéken a szintetikus drogok terjesztői általában a helyi véleményvezérek közül kerülnek ki, soha nem fogják őket elkapni, ha vagy egyet elkapnak, őt emlegetik majd mutatóba.

„Színes nadrágos fiatalokat kergetnek a rendőrök, nem gengsztereket” – fűzte hozzá Döme Zsuzsanna, aki többek között a tömény alkoholfogyasztás mennyiségére is felhívta a figyelmet, miközben kocsmaprogramot indít a kormány. „És akkor eljátsszák itt, hogy megvédik a magyar családokat? Komolyan? Szégyelljék magukat” – jelentette ki Döme Zsuzsanna.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) Baranyi Krisztinának válaszolva közölte, nem a rendőrségi fellépés, hanem a drog nyomorít meg gyerekeket. Azt tartja veszélyesnek, hogy relativizálják a kábítószereket, és különbséget tesznek a drogok között.

Havasi Zoltán (Fidesz) a Budapesti Kábítószer Egyeztető Fórummal kapcsolatos döntések meghozatalára tett javaslatot.

Döme Zsuzsanna szerint a Fidesz-frakció már nem csak „egyes növényeket démonizál, hanem bizonyos szakembereket is”. A Kutyapárt társelnöke borzasztó veszélyes talajnak nevezte azt, amire a javaslattal léptek, rengeteg embert, rengeteg családot érint.

Döme Zsuzsanna pálinkát oszt

Fotó: Tövissi Bence / Index

A képviselő a vita egy pontján, a Fidesz alkoholfogyasztáshoz való hozzáállásával összefüggésben feleseket (pálinkát?) osztott a kormánypárti képviselőknek. Vitézy Dávid sérelmezte is, hogy kimaradtak az osztásból, viszont megjegyezte, ha a pálinka elfogyott, neki a szekszárdi vörös is megteszi.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) úgy látja, nincs olyan, hogy okos drogpolitika, azt sem fogadják el, hogy drog van, a végsőkig harcolnak ellene, zéró toleranciát hirdetve.

Szaniszló Sándor (DK) javaslatára (a szolidaritási hozzájárulás kiosztásának Állami Számvevőszék általi kivizsgálása) Lehoczki Ádám (Fidesz) szólt hozzá, szerinte azon túl, hogy a XVIII. kerületben lehet majd ezt kommunikálni, de az előterjesztésnek semmi értelme. 

Keszthelyi Dorottya (DK) azt válaszolta, hogy az előterjesztések lényege pont az, hogy legyenek. Mindemellett ha már elvonnak szolidaritási költséget, akkor szeretnék tudni, hogy ez hova érkezik, ez egy teljesen jogos kérés, kérdés. Lehoczki szerint az előterjesztések lényege ezzel szemben a pozitív változás.

Szilágyi Anna (Podmaniczky Mozgalom) a saját előterjesztéséről azt mondta, hogy a lényege, hogy ha van bennünk segítő szándék, ha a mellettünk álló személy összeesik, akkor tudunk-e neki segíteni. Sokan azt mondják, hogy „nem tudok neki segíteni, nem tudom, mit kell csinálni”. A mentő nem fog mindig időben odaérni, ezért az „Életmentő Budapest” program életbevágó.

A korai defibrillálás 50–70 százalékkal növeli a túlélési arányokat

– fogalmazott. Éppen ezért javasolják, hogy induljon egy lakossági figyelemfelhívó kampány, hogy a budapestiek számára lehetővé tegye, hogy szakszerűen, a protokolloknak megfelelően meg tudják menteni társaik életét. „Lehet ez közös szívügyünk” – zárta.

Déri Tibor (DK) szerint ez egy nagyszerű előterjesztés, az AED készülékek (a defibrillátorok) megléte létszükséglet, a használatuk elsajátítása pedig csak kettő perc. Ez az első lépés, a második pedig az, hogy merjük hívni a segélyhívót, hiszen „a 112-es szám nem ördögtől való”. 

Baranyi Krisztina (MKKP) a polgármesteri tapasztalatairól beszélt, próbálnak minél több helyre defibrillátorokat helyezni, és már olyanok is léteznek, amikhez nem kell előzetes ismeret, hiszen a gép mondja a lépéseket a használónak, így bárki tud életet menteni. Éppen ezért ha eljut a beszerzésig az előterjesztés, ezeket a típusokat javasolja.

Keszthelyi Dorottya (DK) javasolta az együttműködést a Budapesti Vöröskereszttel, hogy a fiataloknak is megtanítsák az életmentési technikát, hogy összekössék a „kellemest a hasznossal”.

Ha a közgyűlés jóváhagyja, kiírnak egy pályázatot, amelyre olyan társasházak jelentkezését várják, amelyek legalább tíz lakással rendelkeznek, 1990 előtt épültek panel- vagy más iparosított technikával, és a lakások legalább 70 százaléka magántulajdonban van. A felújítás mellett bejárati akadálymentesítésre is lehetne pályázni.

A pályázatot azokban a kerületekben írnák ki, ahol a kerületi önkormányzat pénzügyileg is hozzájárul ahhoz. A Fővárosi Önkormányzat a felújításhoz szükséges összeg 15 százalékát biztosítaná vissza nem térítendő formában, a kerületi önkormányzat is hozzáadna 15 százalékot, 60 százalékos kedvezményes banki hitel, valamint 10 százalék önerő mellett. A főváros 2,5 milliárd forintot szánna a projektre, ezt egészítené ki a kerületek 2,5 milliárdja.

Karácsony Gergely az ülésen kifejtette, a város klímastratégiájának egyik legfontosabb célja, hogy csökkentsék a lakossági fűtésből származó kibocsátást. A főpolgármester rámutatott, Magyarországon hosszú ideje nincs olyan program, amely kiemelten a panelházak energetikai beruházásait szolgálná, ezért is döntöttek a program elindítása mellett. A kerületeket is ösztönzik, hogy erre forrásokat biztosítsanak.

A vita viszonylag hamar abba az irányba terelődött, hogy milyen formában működjön tovább a Budapesti Klímaügynökség, amely már az előző ülésen is napirenden volt. Vitézy Dávid korábban arra tett javaslatot, hogy a Budapesti Klímaügynökség tevékenységét a BKM Budapesti Közművek divíziójaként folytassa. Ezt a közgyűlés egy hónappal ezelőtt megszavazta, de Karácsony Gergely jelezte, főpolgármesteri vétót emel.

A mai ülésen Vitézy Dávid többek között arról beszélt, hogy hamarosan lejár a Klímaügynökség finanszírozása, a BKM-be történő beolvadással pedig megmenekülnének ezek a munkahelyek. Baranyi Krisztina erre válaszul megjegyezte, Vitézy Dávid akár a példaképe is lehetne ilyen csavart érveléssel, sőt, egész hátas tetoválást javasolt a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének, azzal a felirattal, hogy „megmentettem a Klímaügynökséget”.

Vitézy Dávid

Fotó: Tövissi Bence / Index

A közgyűlés a Pesti fonódó villamoshálózat II. ütem – Bajcsy Zsilinszky úti villamosvonal tervezési feladatával kapcsolatos döntések meghozatalára tett javaslat megvitatásával – és némi csúszással – folytatta az ülésnapot. 

Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) elmondta az aluljárókról, hogy egy jelentés szerint folyamatosan csökken a bűncselekmények száma az aluljárókban. Vitézy szerint az aluljárókban tapasztalható állapotok ezt egyáltalán nem támasztják alá, a jelentésben leírt – például a Nyugati téri aluljáróban – esetszám egyszerűen nem lehet reális, kivéve, ha a „hatóságok szemet hunynak” némely bűncselekmény felett. Felszólította Karácsonyt, hogy ezt a problémát ne ignorálja a városvezetés, hiszen például a kelenföldi aluljáróban a „külföldi turistákat rendszeresen zaklatják és próbálják a pénzüket kicsalni” a késő esti vonatoknál.

Ezzel a jelentéssel az a baj, hogy azt mutatja, hogy minden a legnagyobb rendben van, miközben valójában nincs

– fogalmazott.

Vitézy Dávid

Fotó: Tövissi Bence / Index

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) elmondta, hogy a ritka alkalmak egyike, de egyetért a tiszás frakcióvezetővel, emellett Vitézyvel is, miszerint azért annyira szépek ezek a számok, mert nincs elég rendészeti jelenlét az aluljárókban. „Az emberek napi megélése nem az, ami ebben a tájékoztatóban van” – mondta. Ez éjszaka hatványozottan igaz, ezért bízik a javulásban. 

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy sokat vitatkoztak erről a problémáról, felvették a kapcsolatot a rendőrséggel, elkezdődtek a közös járőrözések a föri (Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság). 

Baranyi Krisztina (MKKP) egy kérést tolmácsolt a Népliget körül található nagy irodaházaktól: napi szinten érkeznek panaszok az aluljárók köztisztasági és közbiztonsági helyzete miatt, ezért az irodaházak még anyagi támogatást is felajánlottak a probléma megoldására, de már „félnek az aluljáróktól a dolgozók”.

Vitézy Dávid visszavette a szót, Kiss Ambrusnak reagálva elmondta, hogy a 2024-es év statisztikáiból tud csak kiindulni, de szerinte a Nyugati téri aluljáróban „egy délután alatt több szabálysértés történik, mint 15, nemhogy egy év alatt”. Véleménye szerint ezt a témát komolyabban kell venni.

Az ötödik napirendi pont a „Javaslat a magántőkének a Fővárosi Önkormányzat bérlakásprogramjába való bevonására” volt. A koncepcióban öt területet választottak ki, amely felmerülhet a pilotprojekt helyszíneként. Több verzióban is gondolkodnak, köztük a telekért tartós bérlet vagy a telekért lakástulajdon konstrukcióval.

Az egyik érintett terület a Budapest XI. kerület, Budaörsi út mentén, a Rimaszombati út és a Koszorúslány utca között elhelyezkedő telek, itt a telekért tartósbérlet-koncepcióba vágnak bele. Meghirdetik a területet azzal a kikötéssel, hogy az főként lakhatási funkcióval bírhat, az ár fix, a licitversenyt abban várják, hogy mekkora lesz a tartós bérletű lakások száma. A lakásokat tíz évig a fővárosnak lenne lehetősége bérelni, a piaci árnál alacsonyabb szinten. Az ingatlanokat a lakásügynökségen keresztül biztosítanák a fővárosi közszolgáltatásban dolgozóknak. A Rimaszombati úti területen minimum százötven lakásról szól a terv.

Vitézy Dávid az ülésen kifejtette, hogy kísérleti modellről döntenek, fontos, hogy végre próbálkoznak. Ilyen típusú kísérletet az elmúlt harmincöt évben nem láttak. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője azért is fontosnak nevezte a projektet, mert a rákosrendezői területen ennél nagyobb beruházásban kell megvalósítaniuk lakhatási projektet.

Radics Béla (Fidesz) nem igazán érti, hogy miért nem lehet támogatni az ő módosító javaslatukat. Támogatják, hogy valamilyen jellegű bérlakásprogram induljon, ehhez a magántőke nem ördögtől való dolog, ezt egy jó konstrukcióban elfogadhatónak tartják, de azt mondják, hogy inkább legyen fixen legalább 10 százaléknyi tulajdonrész abból az épületből, ingatlanokból, amelyek ott megépülnek, és ezáltal nem rövid időre nyernek bérlakásokat, ez hosszabb időre biztosíthatná a bérlakások jelenlétét a főváros vagyonában. A szintén fideszes Havasi Zoltán is hangsúlyozta, a tulajdon biztosabb, átláthatóbb, egyértelműbb helyzetet teremt.

Kiss Ambrus főigazgató hozzáfűzte, szerinte félreértették az előterjesztést, amely nem arról szólt, hogy „tartós bérlet, és pont”. Van egy telekár, amit ki kell fizetni, ez befolyik a költségvetésbe, és onnan kezdődik a pilotprojekt, hogy tartós bérletbe adjanak minimum 150 lakást, még azt is meghatározva, hogy ezek milyen négyzetméterűek.

Porcher Áron (Tisza) arra hívta fel a figyelmet, valóban az a cél, hogy egy bérlakásprogram minél tovább húzódjon el, mert aggódnak amiatt, hogy egy tízéves konstrukció nem elegendő ahhoz, hogy helyreállítsa úgy a dolgokat, hogy utána a piac magától továbbvigye. Azzal nem ért egyet, hogy vagyonvesztés történne, mert történik egy kifizetés.

Vitézy Dávid jelezte, az, amit Radics Béla javasol, teljesen megváltoztatná a besorolását a projektnek, más eljárástípust igényelve. Azt a felvetést, hogy a tíz év jó-e, vagy sem, ki lehet még nyitni, és addig is lehet erről konzultálni.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) leszögezte, nem értették félre az előterjesztést, hanem koncepcionális problémájuk van a felvázolt struktúrával. Kiss Ambrust és Karácsony Gergelyt arra kérte, úgy próbálják bevonni a magántőkét, hogy az hosszú távon jelentsen megoldást a lakhatási válságra, erre viszont garanciát a tulajdonjog adhat.

A Főjegyzői iroda által beterjesztett, átlátható működésről szóló rendeletről Karácsony Gergely indítványozta, hogy jelenleg kezdjék el a vitát, de majd csak a következőn döntsenek, hiszen nagyon sok módosítási javaslat érkezett. Radics Béla (Fidesz) ügyrendi jelleggel Kollár Kinga korábbi szavairól szeretett volna beszélni, de Karácsony megvonta tőle a szót, hiszen politikai állásfoglalásokat ügyrendi vitának álcázva nem lehet előadni.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a sok javaslat, amit ezzel kapcsolatban benyújtottak, mind megvitatásra kerül, tiszteletben tartva az adatkezelési szabályokat. De vannak olyan módosítók, amelyekkel nem tudnak mit kezdeni, de pont ezért adnak teret a vitára, hogy fel tudják dolgozni a módosításokat.

Gál József (Podmaniczky Mozgalom) éltette, hogy a közgyűlésben folyamatosan napirenden van az átláthatóság, de szerinte vannak olyan pontok, amelyek még hiányoznak a rendelettervezetből. Ilyenek például a javadalmazás (például a főváros cég- és intézményvezetőinek fizetése, juttatásai), a határozatok kereshetősége, a közösségi média átláthatósága, illetve a felügyelőbizottságok nyilvánossága (ami Zuglóban már működik). 

Van sok más, ami a K-monitor véleményezésében szerepel – amit köszönünk nekik –, abban vannak még megfontolandó javaslatok

– fogalmazott. De jobbá tenné a rendeletet, ha a benne foglaltakban lenne évente egy beszámoló az esetleges további korrigálások miatt. Javasolja, hogy 3 millió forint legyen a határ, ami fölött a szerződéseket és a benne foglaltakat kötelező lenne közzétenni, ne pedig 5 millió. Illetve az adatigényléseket ne negyedévente, hanem folyamatosan kellene kitenni, és ne csak 3, hanem 5 évig legyenek fent. Egyetértett Karácsonnyal abban, hogy halasszák el a döntést, hogy a rendelet valóban megfontolt alapokon nyugodjon.

Gál József

Fotó: Tövissi Bence / Index

Radics Béla (Fidesz) ismét Kollár Kingáról beszélt – az előzőleg belefojtott szavakat ismételte meg –, „aki hazaáruló”. Ő „nem képviselő, hanem egy esküszegő hazaáruló, aki gyurcsányi magasságokba emelkedett Magyar Péterrel együtt” – fogalmazott. Hozott egy trófeát is a képviselőnek, mert *Brüsszel alázatos szolgája”. Véleménye szerint az „átláthatóság ott kezdődik, ha valaki kimondja, hogy kiért és kinek dolgozik”.

Döme Zsuzsa (MKKP) is egyetért az elnapolással, és örül az átláthatóság témájának. Öt-hat módosítót ők is beadtak, de „partnerek vagyunk a további együtt gondolkodásban, szívesen egyeztetünk”.

Porcher Áron (Tisza) szerint a pártja számára az átláthatóság az alapelv, a közvagyon nem magánvagyon, és a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét attól, mert magántőkealapokba utalják. Az MNB százmilliárdos botrányára kitérve elmondta, hogy az „az emberek pénze, hiába próbálnak ilyen kupákkal terelni. Önök belenyúltak az adófizetők zsebébe, kivették a pénzt, és odaadták Matolcsy Ádámnak”. Véleménye szerint nem az a kérdés, hogy hol van Kollár Kinga, sokkal inkább, hogy hol van Matolcsy Ádám.

Minél több adat, minél előbb, minél kereshetőbben a polgárok rendelkezésére áll, annál jobb

– tért vissza az eredeti témára, majd elmondta, hogy a Tisza is egyetért az elnapolással. 

Porcher Áron

Fotó: Tövissi Bence / Index

Szécsényi Dániel (Fidesz) reagált, és ismét Kollár Kingára terelte a szót. Az előterjesztésről elmondta, hogy az átláthatóság ösztönzi a városvezetést a jó döntésekre, ez pedig az egész városnak jó. Ezután a külföldi politikai befolyásszerzésre és a USAID-pénzekre is rátért. Keszthelyi Dorottya (DK) erre reflektálva megkérdezte, hogy a javaslatát elküldte az MNB-nek is, hogy „számon tudjuk kérni őket?”. Hozzátette, hogy a frakciószerződések is átláthatóságért kiáltanak, nem csak az önkormányzati és céges szerződések.

Molnár Dániel (Tisza) a Fidesz titkosított kormányüléseiről beszélt, amelyek nem átláthatóak, majd az MNB-botrányról, ami szintén nem az. 

Pontosan a 10 fideszes képviselő nem szavazta meg a Rákosrendezőről szóló javaslatot, amivel megvédtük az országot a külföldi befolyástól

– emelte ki. Porcher hozzáfűzte, hogy a pénzügyi szektorban legalább törekednek az átláthatóságra, viszont a közszférában és a kormánynál azt tapasztalja, hogy ez koránt sincs így, hiszen az állami hitelszerződéseket is titkosítják. „Hol van ebben felelősségteljes transzparencia?” 

Lehoczki Ádám (Fidesz) újra a Kollár Kingá-s sztorit hozta fel, megspékelve a Magyar Péter ellen felmerült bennfentes kereskedelmi üggyel. Így szerinte „több szerénységre” lenne szüksége a tiszás képviselőknek. Majd visszatért ismét Kollár szavaira, ami szerinte nettó hazaárulás, ezért felszólította a közéletből való távozásra.

Barna Judit (Tisza) térképet is hozott a közgyűlésre, azt emlegetve, hogy Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő összekevert két kerületet. Radics Béla (Fidesz) erre válaszul kijelentette: „Ön semennyire nem szólalhat meg az erzsébetvárosi ügyekben. Hozott ide fecniket, meg olyan érveket mond Deutsch Tamással szemben, hogy el lett ütve egy karakter. Aki szerint Erzsébetvárosban a lakosok a legrosszabbak – ezt kommentálta –, az az ember ne szólaljon meg képviselőként. Elnézést kérek, de ön Deutsch Tamásnak a cipőfűzőjéig nem érhet fel.”

Barna Judit

Fotó: Tövissi Bence / Index

Szaniszló Sándor (DK) mindenkit arra emlékeztetett, hogy Niedermüller Péter a választási programjában kiemelt helyen tartotta a városrész élhetőbbé tételét, cselekedett is ezért, majd a választáson nem kis bizalmat kapott. A képviselő arra hívta fel Radics Béla figyelmét, hogy Barna Judit, ahogy valamennyi képviselő, Budapestre esküdött fel. A szintén DK-s Déri Tibor úgy látja, amikor a Fidesz konzultációs dolgokat emleget, az kicsit álszent.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) arról érdeklődött, hogy a lakossági véleményezést lezárták-e már, és ennek van-e eredménye. A képviselő köszöntötte Niedermüller Pétert, megjegyezve, reméli, nem volt túlságosan ijesztő a sok „fehér, heteró képződmény, akik közé be kellett jönni”. Gulyás Gergely Kristóf ezzel Niedermüller Péter korábbi szavaira utalt. A kormánypárti politikus úgy látja, a sétálóutcás övezetté alakítás nem mehet a helyi lakosság kárára, különösen nem úgy, hogy „különböző érdekcsoportok mentén a Gozsdu-lobbit támogassuk”.

Vitézy Dávid árnyalta Niedermüller Péter arra vonatkozó szavait, hogy itt senki nincs megválasztva, mert például ő főpolgármester-jelöltként több szavazatot kapott a kerületben, mint Niedermüller Péter. A javaslat két előterjesztője (Karácsony Gergely a másik) pedig a szavazatok körülbelül 95 százalékát gyűjtötte be. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője hangsúlyozta, közvélemény-kutatás alapozza meg az előterjesztést, Európában pedig az ilyen átalakítás módja a tesztüzem, amit fórumozás és véglegesítés követ. Vitézy Dávid rámutatott, Budapesten a létrejött sétálóutcák közül még egyet sem kellett felszámolni, tehát van társadalmi támogatottságuk, és a város élhetőségének irányába kell lépniük.

Döme Zsuzsanna jelezte, a Kutyapárt támogatja a belvárosi rész forgalomcsillapítását, sétálóutcásítását. Az MKKP társelnöke megjegyezte, az érintett erzsébetvárosi rész gyakorlatilag már sétálóutcává alakult, csak gerilla módon.

A Fővárosi Közgyűlés tárgyalta Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének közös előterjesztését is, amely Belső-Erzsébetvárosban gyalogosbarát forgalmi rend bevezetésére tesz javaslatot. A tervek szerint több utcában teljesen megszűnne a gépjárműforgalom, míg máshol csak az ott lakók és a célforgalom hajthatna be. A parkolóhelyek száma is csökkenne, helyüket zöldfelületek, mobil utcabútorok vennék át. A további részletekről itt írtunk.

A napirendi pont idején a gyalogosokért demonstráltak néhányan a teremben. Vitézy Dávid az ülésen hangsúlyozta, két hónapos tesztidőszak lesz, ami után lehet értékelni, hogy jól működött-e az átalakítás.

A javaslat vitájában Niedermüller Péter kerületi polgármester is felszólalt. Kifejtette, hogy a korábban hozott hasonló intézkedéseket a lapokban Niedermüller-labirintusként emlegették, valamint ő megkapta az autósüldöző jelzőt, de most már mindenki érti, hogy élhetőbb lett a kerület. A polgármester örül a kompromisszumos javaslatnak, mert erre úgy tekint, mint az eddigi intézkedéseik továbbfejlesztésére.

Adatlapon, forgalomszámlálás után szeretnének végső forgalmi rendet kialakítani.

Niedermüller Péter

Fotó: Tövissi Bence / Index

Niedermüller Péter a belső-erzsébetvárosi közlekedési kérdéseken túl kitért arra is, téves döntésnek tartja, hogy a kerületi polgármesterek már nincsenek jelen a Fővárosi Közgyűlésben, „önöket ilyen formában nem választotta meg senki”. A polgármester azt kérte, hogy a kerületi polgármestereket tekintsék partnereiknek, „ne tekintsenek minket alattvalóknak vagy végrehajtóknak”.

„Folyamatosan hazudik” – kommentálta valaki a közönség soraiból Niedermüller Péter beszédét.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője a szakszervezetekre rátérve elmondta, hogy mindig szívesen látja Baranyit a bizottság szavazásán – „én ott voltam, maga meg nem, ne rázza a fejét”, szólt oda Vitézy –, ráadásul az összes BKV-bizottság képviselőit beengedték az ülésre, amikor a vezérekről szavaztak. Gyurcsány embereire rátérve arról beszélt, hogy az előterjesztéseiket ezen emberek eltakarítására mindenki megszavazta, csak épp a Fidesz–KDNP nem, így semmi joguk nincs arra, hogy ezt bárkin számonkérjék.

Ki nem akarta a szélesebb körű versenyt? Ön, Gulyás képviselő úr!

– szúrt oda a Podmaniczky Mozgalom vezetője, rátérve, hogy pont azért érvelt Gulyás a bizottsági ülésen, hogy maradjon az összes vezető a helyén.

Fotó: Tövissi Bence / Index

Szepesfalvy Anna, a Fidesz–KDNP képviselője azzal vágott vissza, hogy Vitézy „görbíti a valóságot”, de majd a szavazásnál kiderül, hogy ki hogy szavaz, és ott majd egyértelműen látszik a valóság. Ezután Walter Katalin „pulykázós” beszédét is megemlítette, de a Városháza eladásának botrányát is felidézte annak alátámasztására, „hogy miért kell ezeknek az embereknek mennie”. Arról is szólt, hogy ha rosszul írták ki a pályázatot – nem ők, Vitézyék –, akkor lehet korrigálni, ők erre tettek javaslatot.

Karácsony Gergely főpolgármester elmondta, hogy nem lesz név szerinti szavazás, hiszen ez főpolgármesteri jogkör, ezért nem lesz semmilyen szavazás. „Legfeljebb kérek egy kávét, és hátradőlök”, de jogszerűtlen szavazás nem lesz, szögezte le.

A fideszes Gulyás Gergely Kristóf válaszában arról beszélt, hogy „önön múlik minden, megadja-e a lehetőséget a szavazásra, vagy tovább sunnyog” – címezte Karácsonynak. Vitézy Dávid szerint Gulyás rosszul emlékszik, hiszen egyáltalán nem arról szavaztak a klímaügynökségeket érintő javaslat kapcsán, amiről Gulyás beszélt. Karácsony elmagyarázta, hogy ha másképp nyújtja be az indítványát a cégvezetők visszahívásáról, akkor szavaztak volna, viszont az előterjesztése nem ilyen volt, tehát „értelmetlen” lett volna a szavazás. 

Az, hogy nyújtsak be egy módosító indítványt, mert önök képtelenek voltak normálisan megfogalmazni, amiről aztán úgysem fogunk szavazni, mert nem értek vele egyet? Megfontolom

– szúrt oda Karácsony Gulyásnak.

Gulyás Gergely Kristóf

Fotó: Tövissi Bence / Index

Radics Béla – szintén a Fidesz–KDNP képviseletében – ismét szót kért, véleménye szerint Karácsony most menti a Tiszát, hiszen „ha nincs paktum, akkor tudnak szavazni igennel vagy nemmel”, de erre nincsen szükség. Ha nem adja meg a szavazásra a lehetőséget, akkor „itt a paktum”.

Karácsony Gergely azt mondta, benyújt egy javaslatot a transzparencia és a világos feltételek miatt.

Porcher Áron tiszás képviselő a pályázatokra visszatérve elmondta, hogy blokkolják a folyamatokat, ahogy tudják, de ők kitartanak emellett. A hatékony, piacelvű kiválasztás egy dolog, „ha nem tudjuk blokkolni, írjuk ki újból, ez milyen hozzáállás már?” – tette fel a kérdést. Ha ugyanazt nyújtják be, de fideszes színekben, akkor „az aztán nagyon jó lesz” – ütött meg gunyoros hangnemet. Szécsényi szavaira reagálva kitért Rákosrendező „elkótyavetyélésére”, Szentkirályi több száz milliós kampányára, „mikor tudta, hogy vissza fog lépni”. Ha ezeket megoldják, lehetnek konstruktív beszélgetések, de addig nem nagyon van erre lehetőség. „Mi nem a rendszert váltjuk le, hanem az egész Orbán–Gyurcsány-szervezetet” – fogalmazott.

Gulyás ismét reagált az elhangzottakra, Vitézynek címezve elmondta, hogy üljön át Kollár Kinga helyére, ha „úgyis ő írja a válaszaikat”. Véleménye szerint a bírálóbizottság egyetlen titkos döntést fog hozni a végén, amelyben semmi szakmaiság nincsen. Kitért arra is, hogy az SZMSZ nem elég jó, ezért szavazták le, meg mert az ő javaslataikat nem foglalták bele. Elmondta, hogy a Tisza képviselői minden „jelenlegi cégvezető alkalmasságát megállapították”. A személyi döntésekről elmondta, hogy a Tisza álláspontja változott a független színházakról, mert Nagy Ervint nem tudták benyomni. Most már fogják, mert „betolják az embereiket pénzosztó helyekre”. Októberben a Tisza még nem akart embereket delegálni, de „most már szépen lassan becsorognak mindenhova” – fogalmazott.

Vitézy Dávid napirend előtt kifejtette, Budapest a villamosok városa, ezen a területen van számos olyan kérdés, amit érdemes érinteni. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője hangsúlyozta, Budapest még egyetlen forintot sem kapott meg az uniós forrásokból, pedig három villamosfejlesztés is napirenden van.

Vitézy Dávid Karácsony Gergelynek azt üzente, ha a korábbi terveket nem készítik el, akkor a fonódónak ma nem lenne kivitelezési tendere. Nem a vitát nyitná újra, de arra hívta fel a figyelmet, hogy nem tudnak elég tervet csinálni, előbb-utóbb eljön az a pillanat az országban, amikor újra hozzáférnek az uniós forrásokhoz nagyobb léptékben, és az nyer majd, akinek vannak tervei.

Vitézy Dávid

Fotó: Tövissi Bence / Index

A frakcióvezető Szentkirályi Alexandra felé fordulva arról beszélt, ha megnézik az éves fejlesztési kereteket, az unió által nem blokkolt forrásokat sem kapja meg Budapest sokadik éve. Azt kérte a fideszes politikustól, hogy járjon el a kormánynál annak érdekében, hogy tegyék elérhetővé ezeket a forrásokat. Vitézy Dávid kritizálta azt is, hogy a kormány képviselői nem tárgyalnak a fővárossal a rákosrendezői területről.