Trump váratlant húzhat Moszkvában, miközben Ukrajna versenyt fut az idővel

A beszélgetés apropóját Demkó Attilával az a háromnapos tűzszünet adta, amelyet Vlagyimir Putyin hirdetett meg egyoldalúan május 8-ra, a győzelem Napjára. Az NKE John Lukacs Intézet programvezetője szerint ez elsősorban politikai gesztus és demonstráció. Az orosz elnök a világ vezető hatalmainak képviselőit hívta meg a díszszemlére, köztük Hszi Csin-pinget és Narendra Modi indiai miniszterelnököt.

A szakértő szerint ugyanakkor Trump lehet az egyik meglepetésvendég, megjelenése a rendezvényen nem kizárt, de mindenképpen meglepő lenne, mivel ezúttal nem ő lenne a főszereplő, és nincs ott olyan megszerezhető politikai nyereség, amit hazavihetne.

A háromnapos tűzszünet katonai jelentősége minimális – nem elég hosszú ahhoz, hogy bármelyik fél jelentős erőket csoportosítson át, vagy újabb erődítéseket építsen ki. Egyetlen gyakorlati haszna, hogy a sebesülteket ki lehet menekíteni a frontvonalakból. Demkó rámutatott, hogy

a tűzszünet mindig annak fontos, aki rosszabbul áll a háborúban.

A szakértő a háború emberi veszteségeit is elemezte. Demkó Attila szerint az adatok értékelésénél fontos a forráskritika. A reális becslések szerint mind az orosz, mind az ukrán oldalon a halottak száma összesen (a háború 3 éve alatt) valahol 200-300 ezer között lehet, plusz a sebesültek. A szakértő cáfolta a havi 45 ezres veszteségről szóló adatokat, és hozzátette: „Én nem hiszek egyik fél adatainak sem, mindegyik a maga érdekében torzít.”

Az orosz hadsereg és a hadiipar állapota

Demkó részletesen elemezte az orosz hadsereg jelenlegi állapotát. Mint mondta, az orosz fegyverrendszerek nagy része nem újabb fejlesztés, hanem a szovjet idők eszközeinek továbbfejlesztett változata, különösen igaz ez a harckocsikra. Ugyanakkor az orosz hadiipar számos területen jól alkalmazkodott a háborús helyzethez, hihetelenül sikeresek lettek a drónok és a siklóbombák. Az orosz hadiipar termelése felfutott, lőszerben ma már valószínűleg annyit termel, mint az egész NATO együttvéve.

Szó volt arról is, hogy miért kellenek az oroszoknak az észak-koreai katonák, és milyen területeken segíti ki Irán Moszkvát.

Ukrajna kilátásai

A szakértő szerint a kulcskérdés, hogy „hol találkozhat az a rendezési terv, amit az ukránok még el tudnak fogadni, és ami már az oroszoknak is elég”. Demkó Attila úgy véli, hogy egy jelentős és szimbolikus gesztus lenne például a Krím amerikai elismerése, vagyis a Krímet de jure, a többi megszállt területet pedig de facto ismernék el.

A szakértő úgy véli, már az is komoly előrelépés, hogy egyáltalán szóba került a béke lehetősége, elismerve bizonyos orosz területi nyereséget. Ez egy realista hozzáállás, mert nem valószínű, hogy az oroszokat ki tudnák szorítani ezekről az elfoglalt részekről.

Az ukrajnai ritkaföldfém-kitermelési jogokat biztosító szerződés aláírása inkább volt szimbolikus jelentőségű, de egyértelmű üzenet a Trump-tábornak, hogy „mi nem ingyen adunk valamit, segítséget, támogatást, hanem pénzért”. Ugyanakkor ez egyfajta biztonsági garancia is Ukrajnának, hiszen itt egy amerikai befektetésről van szó, amit védelmezni kell.

Véleménye szerint Ukrajna fárad ki előbb, vagyis minél később kezdődnek a tárgyalások, annál rosszabb lesz az ukrán pozíció. A háború utáni újjáépítés és kártérítés kérdésében Demkó szkeptikus volt, mert „nem lesz soha olyan újjáépítés, meg olyan kártérítés, ami Ukrajnát kárpótolná halottaiért, mert őket nem lehet kárpótolni, és a sebesültek élete pedig tönkrement. A fizikai pusztítást sem lehet teljesen kárpótolni, a területvesztést pedig végképp nem”.

A beszélgetés során még szó volt arról is, hogy

• Miből tudja még mindig finanszírozni a háborút Vlagyimir Putyin?
• Mire jók a szankciók, az alacsony kőolajár és a külföldön befagyasztott orosz pénzeszközök?
• Miért olyan fontos Donald Trumpnak, hogy mindenáron rendezze az orosz–ukrán konfliktust?
• Miért támogatják odahaza az oroszok még három év után is a háborút?
• Hogyan fokozza az emberek fásultságát az ukrán nagyvárosokra zúduló állandó éjjeli rakétatámadás?
• Mi lesz, ha Amerika mégis meggondolja magát, és abbahagyja Ukrajna támogatását?