Rendesen meg kell izzadni az ötösért a töriérettségin – véli a szaktanár

13:00 – Véget ért az emelt érettségi is.

12:50 – Érkeznek a nem hivatalos eredmények, amelyeket ebben a cikkünkben szedünk össze.

11:57 – A középszintű érettségi 12:00-kor véget ér, nemsokára mutatjuk a nem hivatalos megoldásokat. Az emelteseknek még egy órájuk hátra van.

10:45 – Az emelt feladatsort kitöltőktől beszedték az első részről szóló papírokat, ugyanis a középszinttel ellentétben náluk külön van a két rész. Az elsőre 100 percet kaptak, a másodikra – ahol nekik nem kettő, hanem három esszét kell írni – 140 percet kapnak.

10:30 – A portálnak nyilatkozó szaktanár szerint a bethleni konszolidáció a liberalizmussal karon öltve a „könnyebb” párosítás, hiszen a nagy esszét kell mindig választani és ahhoz a kicsit, Bethlen témája pedig jobban behatárolható és jobban is tanított anyag a Rákóczi-szabadságharcnál. Véleménye szerint pont ezért az általa javasolt párost választják majd sokkal többen.

10:11 – Az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár szerint a történelemérettségi első része kifejezetten megizzaszthatja a diákokat. Véleménye szerint mind a tanácsköztársaságos, mind az ipari forradalmas, mind a zsidó emancipációs kérdésben olyan részletekre kíváncsiak, amik ritkán szoktak előfordulni még a tanórákon is, nemhogy számonkérésen. 

Csak a rövid feladatokból ötöst szerezni nagyon nehéz lesz, mert ezek megoldásához alapos és biztos tudás szükséges

– fogalmazott. 

Hozzátette, hogy folytatódik az a tendencia, miszerint sok kérdésre a források és logikus következtetések segítségével is választ lehet adni, így nem kell mindent séróból tudni a vizsgázóknak. 

Voltak viszont olyan kérdések is – például a Hunyadi Mátyás háborúira vonatkozó –, ahol ugyan van segítség a térkép vagy a szövegrészlet képében, viszont komolyabb háttértudásra van szükség a pontos válaszokhoz. Emellett arra is kitért, hogy a kizárásos technikát bátran alkalmazhatják a diákok, az is sokat tud segíteni. 

9:45 – Hány pontot lehet összesen szerezni a töri írásbelin? A vizsga mindkét szinten maximum 100 pontos. Max. 50 pont jár az I. részért és 50 pont az esszékért.

9:21 – Bethleni konszolidáció és Rákóczi szabadságharc a hosszú esszétémák között, liberalizmus és Európa népessége a 20. század közepétől a rövid esszétémák között. Mindkét hosszúságból egyet-egyet kell választania a diákoknak, de fontos, hogy mindkettőnek külön korszakról kell szólnia, az egyik az ókortól 1849-ig, a másik pedig 1849 utáni időszakra kell vonatkozzon.

9:15 – Az Eduline szerint a középszintű feladatlap első részében a következő témáké a főszerep:

• Ókori görög és római építészet
• Hunyadi Mátyás háborúi
• Iszlám vallás
• Kapitalizmus
• Magyarországi katolikus megújulás
• Első ipari forradalom
• Zsidó emancipáció
• II. világháború
• Tanácsköztársaság
• Hidegháború
• Rákosi-korszak
• Magyarországon élő nemzetiségek

Az emeltről nincsenek információink, mivel azt központilag írják a diákok.

9:00 – Az érettségi harmadik napja az évszámoké és a múlté, ugyanis a hétfői magyar nyelv és irodalom, valamint a keddi matematika után a történelem kerül terítékre a kötelező tantárgyak közül. Az Oktatási Hivatal hivatalos információi szerint történelemből középszinten 72 834, emelt szinten 8484 diák vizsgázik, tehát mindhárom tantárgyból 81 ezer fölött van a vizsgázók száma. Tehát a szorongás még nem csillapodhat.

A történelemérettségi 2025-ben szintén megújult formában várja a végzős diákokat. Az írásbeli vizsga során a tanulók rövid, tömör válaszokat igénylő feladatokkal (egészen pontosan 12 feladattal), valamint összetett esszékérdésekkel találkoznak (középszinten 2, emelt szinten 3 esszét kell írni), amelyek a történelmi események elemzésére és az összefüggések felismerésére ösztönöznek. A lexikális tudás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a források elemzése és a történelmi gondolkodás fejlesztése.

A témakörök között továbbra is szerepel az ókor, a középkor, az újkor, valamint a 20. század történelme, különös figyelemmel Magyarország múltjára. Újdonságként jelenik meg, hogy az esszékérdések egy része szigorúbban követeli meg a kronológiai tájékozódást és a fogalmak pontos használatát. A történelemérettségi tehát nemcsak az adatok ismeretét, hanem a logikus, elemző gondolkodást is számonkéri.

Középszinten a történelem-írásbeli 180 perc, itt a vizsgázók szabadon dönthetnek, milyen sorrendben és mennyi idő alatt oldják meg az I. és II. rész feladatait. A szóbeli vizsga időtartama itt 15 perc. Emelt szinten az írásbeli 240 percig tart: az első részre 100, a másodikra 140 perc jut. A szóbeli ezen a szinten is 20 perc.

Edényi László történelemtanár az Eduline-nak elmondta, középszinten „négy esszétéma közül kettőt kell választani: egy rövidet, amely egyetemes történelemmel foglalkozik, és egy hosszút, amely pedig a magyar történelemmel. Fontos, hogy a választott esszék közül az egyik az ókortól 1849-ig tartó, a másik pedig az 1849 utáni időszakhoz kapcsolódjon. A terjedelmi követelmények is szigorúak: a rövid esszének 100–130, a hosszúnak 210–260 szavasnak kell lennie. Aki ennél jelentősen többet vagy kevesebbet ír, pontlevonásra számíthat.”

Emelt szinten 140 perc áll rendelkezésre az esszék kidolgozására. Itt hat téma közül hármat kell választani: egy rövidet az egyetemes történelemből, egy hosszút a magyar történelemből, valamint egy komplex esszét, amely bármely korszakot feldolgozhatja az ókortól napjainkig. A terjedelem itt is kötött: rövid esszé 110–130 szó, hosszú esszé 240–290 szó és a komplex esszé 290–340 szó között lehet.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)