Már tíz éve nyilvános az a program, ami Magyar Péter szerint az új őszödi beszéd

Május 8-án hozott nyilvánosságra Magyar Péter egy hangfelvételt, amit még előző nap úgy harangozott be, hogy az az Orbán-kormány őszödi beszéde lehet, mivel az leleplezi a kormány egymásnak ellentmondó kommunikációját és valós lépéseit. Mint fogalmazott:

Orbán Viktor nem beszél másról három éve, csak a béke fontosságáról. [...] De miközben kifelé Orbánék végighazudták az utóbbi éveket, titokban, a színfalak mögött teljesen mást tettek és tesznek

– mondta a Tisza Párt elnöke, aki az őszödi beszédre utalva azt ígérte, a hangfelvételből kiderült, hogy az elmúlt években a kormány tagjai „hazudtak reggel, délben meg este”, valamint hogy Ruszin-Szendi Romolusz altábornagyot szerinte miért távolították el a Honvéd Vezérkar éléről.

Az Index még februárban írt arról, hogy Ruszin-Szendi Romuluszt vélhetően több ok miatt menesztették a honvédség éléről: egyrészt az ígéretével ellentétben nem sikerült neki a hadsereget a harcászati szintről magasabb, hadműveleti szintre emelni. Másrészt a volt vezérkari főnök nem tudott kellően alkalmazkodni és eleget tenni Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a honvédelem megújítása és újraszervezése érdekében tett elvárásainak, magatartásával pedig nem követte a kormány kommunikációját. Cikkünkben azt is feltártuk, hogy a volt vezérkari főnököt a szakmai ellentétei mellett éppen az általa építtetett villája miatt küldték el a Magyar Honvédség kötelékéből.

Lapunk éppen csütörtökön tette közzé, hogy a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata feltárta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott: míg jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző háborúellenes narratívát jelenítette meg, a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt, sőt felszólalásait a „Slava Ukraina” (Dicsőség Ukrajnának) kifejezéssel zárta.

A Magyar Péter által csütörtökön közzétett hangfelvételen 2023 áprilisában Szalay-Bobrovinczky Kristóf honvédelmi miniszter arról beszél, hogy az ötödik Orbán-kormány egy valóban ütőképes, harcképes magyar haderőt épít fel, ami átállás a háború felé vezető út nulladik fázisára – a hangfelvétel szerint ezért kérte fel Böröndi Gábor altábornagyot a Honvéd Vezérkar vezetésére.

A felvételt a kormány részéről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón „lepkefingnek” minősítette, míg Szalay-Bobrovinczky közösségi oldalán így reagált:

Én egy Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget építek! Mert a békéhez erő kell!

A kormány reakciójára ezután Magyar Péter az Európai Parlament strasbourgi székházában készített videóval válaszolt. Ebben a Tisza Párt elnöke többek között arról beszélt, hogy szerinte Orbán Viktor kormánya „a hazugság és háború kormánya”, ami pénzért és hatalomért a saját honfitársai biztonságát is képes feláldozni, valamint a politikusok és az oligarchák „a legtöbb pénzt egy háború során tudják ellopni”.

Már tizedik éve tart a haderőfejlesztés

A magyar kormány haderőfejlesztése ugyanakkor nem most kezdődött, és még csak nem is az ukrajnai háború nyomán, bár mint az Európai Unió legtöbb tagállamában, Oroszország illegális és nemzetközi szerződéseket sértő inváziója után azt felgyorsították. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság a tagállamok állam- és kormányfőinek kérésére még 2024 márciusában kidolgozott egy, a tagállamok védelmi ipari kapacitásainak fejlesztését célzó programot (EDIP) és egy ezzel kapcsolatos stratégiát (EDIS), valamint idén mutatta be a közös fegyver- és lőszerbeszerzést célzó ReArm Europe nevű programot.

Ugyanakkor a magyar haderő fejlesztése nem ekkor kezdődött,

Mint akkor Simicskó elmondta, a program jövő évben – azaz 2017-ben – kezdődik, és tíz évig tart, valamint azt ígérte, hogy ez lesz az elmúlt 26 év legnagyobb haderőfejlesztési vállalkozása, amelynek során új alapra helyeznék a tartalékos rendszert, valamint a Magyar Honvédséget is modernizálnák.

Az akkori tervek szerint évente a GDP 0,1 százalékával többet költenének honvédelemre, és a cél az, hogy elérjék a NATO által elvárt 2 százalékos arányszámot is – ezt végül 2024-re sikerült teljesíteni.

A honvédség modernizálásáról beszélt Böröndi Gábor is

Mint a Magyar Péter által közölt hangfelvételen hallható, Szalay-Bobrovinczky azzal indokolta Böröndi Gábor altábornagy jelölését a honvédség élére, hogy felkészítse a magyar hadsereget a háború nulladik lépésére.

Mint a meghallgatásán Böröndi kijelentette, „az orosz–ukrán háború igazából egy lépés egy új biztonsági architektúra kiépítésére Európában”, és ha azt gondoljuk, hogy ezzel be lehet fejezni a fegyveres konfliktusok sorozatát, abban nem biztos.

Ez csak egy első lépés abban, hogy Európában változás alatt áll minden, és ezért lenne fontos a béke, hogy stabilizáljuk ezt az egész konfliktust és helyzetet

– fogalmazott a parlament oldalán elérhető jegyzőkönyv szerint az ukrajnai háború kapcsán Böröndi. 

Böröndi hozzátette, hogy a magyar állam és magyar emberek biztonsága érdekében többfajta eszközrendszer áll rendelkezésre: a diplomácia, a gazdaság és az információs műveletek mellett a hadsereg.

Az én feladatom – ha bizalmat kapok – egy olyan hadsereg felépítése, megerősítése, amely rendelkezésre áll és képes hazai és szövetségi környezetben megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek

– mondta Böröndi, aki ezután céljait is felvázolta, vagyis hogy mit szeretne elérni a Magyar Honvédség élén.  

Mit szeretnék változtatni? A Magyar Honvédségben kialakult egy cizellált békevezetési rendszer, de átléptünk a nulladik fázisba. A nulladik fázis pedig azt jelenti, hogy Magyarország és a környező államok, a frontállamok, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária bizony a nulladik fázisba kerültek át, ami a háborút megelőző állapot

– hangsúlyozta az akkor még csak jelölt Böröndi, aki ezután kijelentette,

Böröndi felszólalását ezután úgy folytatta, hogy emiatt a békevezetés rendszerét el kell felejteni, és helyette harcászati, harci kiképzést kell adni a katonáknak, amihez egy jól képzett tiszti és altiszti kar kell, aminek kiépítése elmondása szerint már elkezdődött.

Egy óriási intellektuális kihívás áll előttünk, amikor a gondolkodásmódot akarjuk megváltoztatni: az »így szoktuk« meg a »nem így szeretnénk« nem létezik többé. A cél az, hogy olyan katonáink legyenek, akik az esküjükhöz híven valóban képesek és készek arra, hogy feláldozzák az életüket

– mondta a bizottsági meghallgatásán Böröndi Gábor altábornagy.

(Borítókép: T–72 típusú harckocsi a Magyar Honvédség páncéltörő-képesség hatásbemutató gyakorlatán 2024. április 29-én. Fotó: Tamás Vasvári / MTI)