Gulyás Gergely Magyar Péterről: Évfolyamtársam volt, az, hogy elmebeteg, nekem nem újdonság

A beszélgetés első témája az árrésstop, valamint annak kiterjesztése volt, amit épp Gulyás Gergely jelentett be a csütörtöki Kormányinfón. A miniszter úgy látja, az első kérdés az, hogy hol van az a határ, ahol a kormánynak szabad beavatkoznia a piac működésébe, egyáltalán van-e ilyen határ, vagy korlátlan szabadságot kell engedni.

A miniszter aláhúzta, az európai viták eljutottak oda, hogy a piaci versenyben állami szabályozókra szükség van, hogy hol vannak a határok, azon lehet vitatkozni, ilyen jellegű elvi viták vannak, de az látható, hogy a kereskedői haszon jelentőssé vált, ennek a növekedése az, ami az áremelkedéseket eredményezi. Ezért mondták azt másfél hónappal ezelőtt az élelmiszeriparban, valamint most a drogériák termékeinél, hogy ha bevezetnek egy árréskorlátot, akkor az nem szünteti meg a kereskedelmi hasznot, viszont az árakat mérsékli, és az áremeléseknek is egyfajta korlátot szab.

A gyakorlat mindig az elméleti döntések próbája. Az élelmiszereknél látjuk, hogy az elmúlt másfél hónapban pozitív hatást gyakorolt, számos termék ára csökkent

– hívta fel a figyelmet a miniszter.

Gulyás Gergely a füves cigit sem próbálta ki

A második téma a kábítószer-ellenes küzdelem volt. Gulyás Gergely leszögezte, a rendőrség körülbelül két hetente beszámol arról, hogy mennyi drogot foglaltak le és milyen büntetőeljárásokat indítottak. Azt a folyamatot látták az elmúlt néhány évben, elsősorban vidéken, hogy az alkohol helyét felváltotta a drog, főleg a fiataloknál.

Szintetikus drogokról van szó, viszonylag olcsón megkaphatók. Gulyás Gergely hangsúlyozta, ő soha nem próbált ki még egy füves cigit sem, ugyanakkor azt is világossá tette, hogy senkit nem akar az alkoholra rábeszélni, de el kell kerülni a drogok kipróbálását.

„Ez is egy iránya a modern, fejlődő, jogállami demokráciának”

Gulyás Gergely a román elnökválasztás apropóján kifejtette, Romániában van egy érdekes helyzet,

a román jogállam fejlődése megállíthatatlan, ennek része volt az is, hogy különböző megoldásokat látunk az Európai Unión belül a nemkívánatos politikai jelenségek kezelésére. Van a német, ahol a kutatások szerint legnépszerűbb ellenzéki pártot szélsőjobboldali veszélynek nyilvánítják, és nemzetbiztonsági megfigyelés alá helyezik. Ez is egy iránya a modern, fejlődő, jogállami demokráciának. Van a román változat, ahol ha az első forduló után a választási eredmény nem tetszik, a másodikat már nem tartják meg.

Gulyás Gergely szerint a probléma az, ahogy a forgatókönyvet korábban írni szándékozók szerinti helyes választ a román nép nem találta el decemberben, úgy a szerintük helyes választ nem találta el múlt vasárnap sem, George Simion első fordulós győzelmével.

A kormány álláspontja, hogy nincs dolguk a román választással, de a román elnökkel majd lesz, uniós és NATO-tagállam, ráadásul szomszédos ország, eddig is az együttműködésre törekedtek, ezután is így lesz. Gulyás Gergely azzal folytatta, egy olyan politikai párt jelöltje nyerte a választást, aminek számtalan magyarellenes akciója is volt. Az elmúlt években ezt finomították, de a puding próbája az evés, meglátják, hogy a gyakorlatban a korábbi magatartás vagy a mostani nyilatkozatok lesznek meghatározók.

„Titokban némi szimpátiát is éreznek a magyar kormány iránt”

Gulyás Gergely Friedrich Merzről, az új német kancellárról elmondta, a német–magyar kapcsolatok politikai dimenziója bő egy évtizede terhelt, elsősorban azért, mert a német nyilvánosságban az a sokszínűség, amit Magyarországon meg lehet tapasztalni, az nincs meg.

Most nagyobbrészt a CDU és a CSU tagjai vannak az új kormányban, akik közül jó néhánnyal régi személyes viszony is van, másrészt az idősebbeknek van egy alapvetően pozitív viszonyulásuk Magyarországhoz a német egység történetében játszott pozitív szerepünk miatt. Sőt, titokban némi szimpátiát is éreznek a magyar kormány iránt, csak vigyáznak, hogy ezt olyan nagyon hangosan ne mondják.

Gulyás Gergely kiemelte, hogy a német Zöld Párt már nincs benne a kormányban, ők „szívből gyűlölik” Magyarországot, az ő kimaradásuk mindenféleképpen pozitívum. Összességében a kiindulási pont jobb, mint az eddigi német kormány esetében.

„A szabadkereskedelem az érdekünk”

A szabadkereskedelem az érdekünk, Magyarország gazdasága akkor növekszik a legjobban, ha az országok közötti kereskedelemnek minél kevesebb gátja van, ezért nem érdekünk a vámháború. Az új amerikai vezetés amerikai szemmel nézi a világot, ami nem róható fel nekik, az ő meghatározó döntési motívumuk, hogy kik azok, akik keresnek Amerikán. Európa és Kína is ilyen, ezért vezetnének be védővámokat.

Az Európai Uniónak egységes vámhatára van, így Magyarország egyedül nem tud mentesülni az Európára kivetett vámok alól, hiába jó a kapcsolat az amerikai kormányzattal. A vámok bevezetését egyelőre elhalasztották, van idő és lehetőség a megállapodásra, a magyar kormány mindig azt támogatta, hogy az Európai Unió állapodjon meg az Egyesült Államokkal. Gulyás Gergely lát jogos panaszokat Washington részéről, például az autókat érintő vámok aránytalansága miatt.

Gulyás Gergely Ukrajna uniós csatlakozásáról úgy fogalmazott, az Európai Unió vezetői az elmúlt években sok olyan döntést hoztak, ami az európai érdekekkel kifejezetten ellentétes, például a Kínával szembeni kereskedelemi korlátozása, az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók bevezetése már a háborút megelőzően is, valamint ilyen minden törekvés, ami a kereskedelmet ideológiai alapon kívánja korlátozni. Ide tartozik Ukrajna ügye is, Magyarország humanitárius szempontból segít az ukránoknak, de a kormány azt nem gondolja, hogy a háború költségeit, valamint az ukrán állam napi működésének költségeit nekünk kellene megfizetni.

Ha elfogadjuk azt az ukrán követelést, hogy nem vehetünk orosz nyersanyagot, az gyakorlatilag annyiba kerül a magyar költségvetésnek, amit ma a rezsicsökkentésre fordítunk. Ha mindenki piaci árat fizet, kétszeres, két és félszeres árat jelent

– hangsúlyozta Gulyás Gergely, kiemelve a mezőgazdasági és a munkaerőpiaci negatív következményeket is.

„Ez nagyon sokba kerülne, ennek a térségnek óriási kárt okozna, és nem látjuk, hogy milyen előnye van ebből Európának” – jelentette ki a miniszter Ukrajna uniós tagságáról, ezért is kérdezik meg az embereket egy véleménynyilvánító szavazáson.

Gulyás Gergely szerint az az ötlet, hogy Magyarország katonai konfliktusban vegyen részt, minden határon túlmegy, még a Biden-kormány is úgy gondolta, hogy katonailag nem lehet részt venni egy orosz–ukrán konfliktusban, mert az világháborúhoz vezethet.

Az, hogy katonák politizálni kezdenek, erre voltak pozitív példák a történelemben, de úgy tűnik, hogy Magyarországot nem fenyegeti az a veszély, hogy hasonló előálljon nálunk is

– utalt Ruszin-Szendi Romuluszra Gulyás Gergely.

„Magyar Péter Gyurcsány Ferenc gyermekeként marad velünk”

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy Magyar Pétert ismeri:

Egyetemi évfolyamtársam is volt, az hogy ő elmebeteg, nekem nem újdonság, ebben köztünk nem volt vita, ő is beismerésben volt. Gyurcsány Ferencnek, ha valaki figyelte a pályafutását, ilyen jeleket láthatott, de ott nem volt személyes ismeretségem.

A miniszter azt nem látja nagy változásnak, hogy Gyurcsány Ferenc visszavonul, Dobrev Klára pedig vezeti a DK-t azokkal, akik eddig is ott voltak, a kormányzati szerepvállalásuk korábban az ország legrosszabb időszakát hozta el. A Tisza Párt politikusainak néhány megnyilvánosa „legalábbis versenyképes” az ország vezetésére való alkalmatlanságban a DK-val, ilyen például Kollár Kinga korábbi megszólalása.

Gulyás Gergely úgy vélekedett, politikai kultúráról a szó pozitív értelmében Magyarországon az elmúlt húsz évben nem nagyon lehetett beszélni. Az MSZP korábbi 23 millió románozós kampánya megszüntette azt az értelmes politikai diskurzust, ami a rendszerváltozást követő első évtizedet még jellemezte. „Lehet, hogy Gyurcsány most távozik, de Magyar Péter Gyurcsány Ferenc gyermekeként marad velünk.”

(Borítókép: Gulyás Gergely a Ludovika Fesztiválon. Fotó: Mult Roland / Index)