Ki lesz Polt Péter legfőbb ügyész utódja?

Mint azt megírtuk, a Fidesz-frakció május 8-án bejelentette, hogy Polt Péter legfőbb ügyészt, valamint Hende Csaba parlamenti képviselőt, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökét jelölte az Alkotmánybíróság tagjának.

Állítások és cáfolatok

Korábban arról is beszámoltunk, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Facebook-posztjában azt írta, Polt Péter legfőbb ügyészt kirúghatja Orbán Viktor, és pozíciójára Tuzson Bence igazságügyi minisztert nevezheti ki. A Legfőbb Ügyészség cáfolta a Polt Péter menesztéséről szóló állítást, és kiemelte, hogy a kormánynak nincs joga egyetlen tisztviselőjük leváltására sem. A hírre Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is reagált, aki azonban bejegyzésében csak Polt menesztését, valamint Tuzson kinevezését cáfolta. Azt, hogy a legfőbb ügyész továbbra is Polt marad, azt nem. „Nos, Polt Péter fontos közjogi pozíciót tölt be, és a jövőben is azt fog, nem bukott” – írta Kocsis közösségi oldalán.

Szerda este a Gulyáságyú Média pedig arról tudósított, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke elismerte, Polt Péter legfőbb ügyészt jelölik alkotmánybírónak.

Gulyás Gergely a május 8-i Kormányinfón reagált arra a sajtóhírre, hogy Polt Péter lehet az Alkotmánybíróság elnöke. A Miniszterelnökséget vezető miniszter leszögezte: a kormánynak alkotmánybíró-választással kapcsolatban nincs hatásköre, a választásban viszont van szerepe. A legfőbb ügyész esetében pedig – tette hozzá – a köztársasági elnöké a jelölés joga.

Nem feltétel az ügyészi múlt

Az Alaptörvény tizennegyedik módosítása alapján a legfőbb ügyészt nem csak az ügyészek közül lehet választani. Az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése így módosult:

A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Vagyis az eddigi megfogalmazásból kikerült „az ügyészek közül” kitétel. Vejkey Imre, az Igazságügyi Bizottság KDNP-s elnöke, az indítvány benyújtója ezt a lépést így indokolta: „A rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi tisztséget betöltő három személyből kettő előszöri megválasztásakor nem volt ügyész, így a módosítás a hazai gyakorlathoz igazítja a szabályozást. Egyúttal a nemzetközi gyakorlathoz is, tekintettel arra, hogy számos európai országban (így Hollandiában, Lengyelországban, Dániában vagy Svédországban) a legfőbb ügyészi tisztség betöltésének nem feltétele, hogy a legfőbb ügyész ügyészi múlttal rendelkezzen. A módosítás értelmében az Országgyűlésnek lehetősége lesz arra, hogy a legfőbb ügyészt ne kizárólag az ügyészek közül választhassa.”

A rendszerváltozás utáni három legfőbb ügyész közül ketten is a civil világból érkeztek: 1990-ben Györgyi Kálmán az ELTE büntetőjogi tanszékének egyetemi docenseként lett az ügyészség vezetője, míg a Györgyit 2000-ben váltó Polt Péter korábban az ombudsman általános helyetteseként tevékenykedett.

A Polt-korszak

Polt Péter 2000. május 16-a óta (2006–2010 között négy év megszakítással) meghatározó alakja a magyar igazságszolgáltatásnak, harmadik legfőbb ügyészi megbízatása 2028. december 14-ig szól.

2006-ban, első legfőbb ügyészi ciklusa végén egy interjúban elmondta: nem bánta meg, hogy elvállalta a tisztséget, mert „legfőbb ügyésznek lenni azt jelenti, hogy az ember feljutott a jogászi pálya egyik kiemelkedő csúcsára”. A politikai támadások kapcsán pedig kijelentette:

Számtalan példát lehetne felsorolni arra, miképpen próbáltak politikai erők politikai tőkét kovácsolni büntetőeljárásokból, sőt sok esetben már a büntetőfeljelentésekből is, és miképpen söpörték be azok hasznát akkor is, amikor a hatóság a feljelentést teljességgel megalapozatlannak találta.

Polt Péter szerint ennek az ellenkezőjére is számos példa volt: amikor egy, az adott politikai erő számára kínos ügyben megindult a nyomozás, máris politikai elfogultsággal vádolták meg az ügyészséget, majd amikor az eljárás tisztázta, hogy semmiféle törvénysértés nem történt, újra rázendítettek. Ugyanakkor elismerte, hogy a politikusok szempontjából ez a taktika politikailag hasznos volt, hiszen attól kezdve, hogy azt állították, az ügyészség politikai megrendelésre teszi, amit tesz, az ügy maga, többnyire már nem is érdekelte őket, teljességgel közömbös volt számukra, hogy mit állapítottak meg a nyomozó hatóságok.

Kik a lehetséges jelöltek?

Az ügyészségi törvény 11. § (3) bekezdése alapján Polt Péter lemondása esetén a legfőbb ügyész jogkörét az előzetesen kijelölt legfőbbügyész-helyettes gyakorolja. Ez a személy pedig nem más, mint a legfőbb ügyész jelenlegi büntetőjogi helyettese, Ibolya Tibor. Az 57 éves jogász a diploma megszerzése után ügyészségi fogalmazó lett, az elmúlt három évtizedben végigjárta az ügyészségi ranglétrát, így tíz éven át fővárosi főügyész is volt.

Az ügyészi szervezeten belül szóba jöhet még lehetséges jelöltként Lajtár István, a legfőbb ügyész közjogi helyettese, Belovics Ervin, a Legfőbb Ügyészség főtitkára, aki Ibolya előtt több mint húsz évig Polt büntetőjogi helyettese volt, valamint Szalóki Zoltán fővárosi főügyész és Fürcht Pál Zsolt, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője is.

Az Alaptörvény tavaly decemberi módosítása ugyanakkor megnyitotta annak lehetőségét, hogy a köztársasági elnök a vádhatóság új vezetőjét az ügyészi szervezeten kívül is kereshesse. Eddig azonban csak két ellenzéki politikus nevezett meg jelöltet: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Tuzson Bence igazságügyi minisztert, míg Hadházy Ákos független képviselő Rétvári Bencét, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárát, miniszterhelyettest.

Azóta mindkét értesülést cáfolták. Ami Magyarét illeti, Orbán Viktor miniszterelnök egy kedd esti ráckevei fórumon az ott tartózkodó Tuzson Bencére nézve így ironizált: „Megkérdezem Bencét, ő lesz-e a legfőbb ügyész, azt olvasom, hogy az ellenzék őt jelölte.”

Abban a kormányoldalon lévők véleménye megegyezik: ha az ügyészi szervezeten kívülről jön az új vezető, akkor (büntető)jogászként és politikai aktorként ismertnek kell lennie, és emellett az sem árt, ha már eddig is tanúbizonyságát adta jobboldali lojalitásának.

Ilyen jelölt lehet Kozma Ákos ombudsman, akinek hatéves mandátuma néhány hónap múlva, szeptember 25-én jár le, Juhász Imre korábbi alkotmánybírósági elnök, vagy éppen Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Sokan a legjobb jelöltnek Varga Judit volt igazságügyi minisztert tartanák.

(Borítókép: Polt Péter 2018. január 30-án. Fotó: Nagy Szabolcs / Index)