Elemző a kémügyről: Itt túl sok a gyanús összefüggés

Az Index Boros Bánk Leventét, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatóját kérdezte a pénteken történtekkel kapcsolatban, miszerint az ukrán titkosszolgálat azt állította, hogy leleplezett egy Nyugat-Ukrajnában működő magyar katonai hírszerző hálózatot. Erre válaszként Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet.

A szakértő kijelentette, hogy az ügy a két ország kapcsolatára nincs jó hatással. A történtek mögött pedig a magyar és az ukrán kormány ellentéteit látja, többek között Ukrajna EU-csatlakozását. „Így jutunk el a belpolitikai folyamatokhoz” – mondta, majd megemlítette a Tisza Párt Nemzet Hangja, valamint a kormány véleménynyilvánító szavazását, s hogy az előbbi eredménye az lett, hogy a szavazók támogatták Ukrajna csatlakozását. Hozzátette, hogy a Nézőpont Intézet felmérése szerint az emberek kétharmada nem támogatja Ukrajna csatlakozását, azonban szerinte sem Magyar Péternek, sem Ukrajnának nem érdeke az, hogy ez kiderüljön. Valamint az ukrán elnök is bírálta, hogy Ukrajna EU-tagsága belpolitikai téma legyen. Azonban az ukrán EU-tagság minden EU-s államnak a belügye, mert mindeegyiknek jóvá kell hagyni egy újabb tagállam felvételét – jelentette ki.

Kiemelte, hogy mivel a kormány és a Tisza párt Ukrajna csatlakozásának témájában megnyilvánult, az már belpolitikai kérdésnek számít. Az ukrán elnöknek „nincsen köze ahhoz, hogy milyen belpolitikai viták folynak elméletben bármilyen kérdésről”. Ehhez kapcsolódóan pedig felhozta, hogy van a Tisza Pártnak egy nyíltan ukránbarát képviselője – utalva ezzel Ruszin-Szendi Romuluszra. Valamint ide kötötte a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételt, amelyen a magyar honvédelmi miniszter nyilatkozata hallható.

Aki arról beszélt, hogy háborús időben a magyar haderő fejlesztését és megerősítését hajtja végre a kormány. Ami megerősítette azt, amit eddig is tudtunk, hogy az a magyar kormánynak a politikája, álláspontja, amit most már évek óta konzekvensen képvisel. De ezt Magyar Péter úgy bírálta, mint hogyha kapcsolatban lenne ez Ukrajnával, az ukrán–orosz háborúval már közvetlen kapcsolat lenne, és Magyarország a háborúra készülne. Tehát itt is egy ukrán szálat hozott be ebbe a kérdésbe. És gyakorlatilag Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője bírálta a magyar haderő fejlesztését. Majd másnap, hogy, hogy nem, az ukrán titkosszolgálat másnap reggel pedig megtámadja Magyarországot azzal a váddal, hogy Magyarország Ukrajnával szemben kémkedik

– állította az elemző. Aki szerint a „kémkedés vagy megtörtént, vagy nem, mert nem tudjuk”, de nem alapozna egy „nem baráti ország titkosszolgálatának az állítására”.

Meglátása szerint azzal, hogy Magyar Péter számon kérte a kormányon a történteket, azzal „gyakorlatilag Ukrajna szuverenitásáért aggódik, nem Magyarország szuverenitásáért aggódik”, ebből adódóan pedig „felsejlik igenis egy koordináció” egy magyar ellenzéki párt és Ukrajna között.

A szakértő elmondta, hogy Ukrajnának hiteles, „mindenki által elfogadható bizonyítékokkal” kell előállnia ahhoz, hogy igazolják, ténylegesen magyar kémek tevékenykedtek Ukrajnában. Az ehhez hasonló titkosszolgálati információkat pedig „ritkán szokták nyilvánosságra hozni”.

Három közönségnek akarnak egyszerre üzenni

A szakértő szerint a történteket végiggondolva az eseménnyel Ukrajna egyszerre három közönségnek akar üzenni, és az érintettek véleményét próbálja befolyásolni. Az ukrán közvéleményt Magyarország ellen hangolásával, a nemzetközi közvéleményt szimpátia kiváltásával, hogy

Magyarország, amelyik egyébként sem támogatja a háborút és Ukrajna további támogatását sem politikailag, sem anyagilag, sem katonailag, az mellesleg még kémkedik is a szegény, oroszok által megtámadott Ukrajnában

– mondta, hozzátéve, végső soron a magyar közvéleményt akarják befolyásolni, hogy megbuktassák a jelenlegi kormányt.

Az ukrán diplomaták Magyarországról való kiutasításáról elmondta, ez egy bevett gyakorlat egyébként a diplomáciai kapcsolatokban, hogy ha az egyik ország kémeket utasít ki a saját területéről, akkor a másik ország ezt kölcsönösen megteszi. Tehát ők is és a másik ország arányosan általában ugyanannyi kémet utasítanak ki.

Azzal kapcsolatban, hogy egy, az EU-ba belépni kívánó ország, amelyiknek minden tagállam szavazatára szüksége van – köztük a magyarokéra is – miért hajt végre egy ehhez hasonló, akár dezinformációs műveletet, a szakértő elmondta, hogy nem Ukrajna lenne az első, amelyik megpróbál beleavatkozni a magyar belpolitikába. Szerinte Ukrajna jelenlegi vezetősége, valamint az ellenzék vezető pártja közösen érdekelt a magyar kormány bukásában.

Itt túl sok a gyanús összefüggés. És elképzelhető, mondom, lásd Magyar Péternek a mai posztja, hogy ő is úgy kalkulálta, hogy ez egy támadási lehetőség számára is Orbán Viktor és a magyar kormánnyal szemben. Így próbálta pozícionálni ezt a kérdést a mai posztjában. Szóval ezért mondom azt, hogy én azt gondolom, hogy ez nem Ukrajna irányába vagy Magyar Péter irányába irányítaná a magyar közvéleményt, de lehet, hogy ők úgy gondolták, hogy az felhasználható akár

– válaszolta.

Boros Bánk Levente szerint európai uniós tekintetben a történteket „Magyarországgal szembeni bírálatok hosszú listájához ezt is hozzá fogják csatolni azok, akik Magyarországgal szemben az Európai Unióban ellenérdekeltek” – vélelmezte.

Úgy gondolja, hogy akik a magyar kormánnyal szemben ellenérdekeltek vagy a kritikusak, „azoknál ez ukrán szempontból pozitívan rezonál. Tehát Ukrajna szempontjából szimpátiát vált ki, Magyarországgal szemben pedig kritikákat”.