Rendszerváltók akartak lenni, az eltűnés szélére sodródtak

DSC8096
2025.05.10. 06:40
A párt korábbi reménysége, Donáth Anna a 2024-es választások után visszavonult a közélettől. Frakcióvezetőjük már a képviselői munka utáni időszakra készül. Az egyik egyéni választókerületben győztes politikusuk lemondott mandátumáról. A volt elnök azt javasolja, hogy ne is induljanak a 2026-os választásokon. Elemzőt kérdeztünk a Momentum helyzetéről.

A Momentum a 2019-es európai parlamenti választáson 9,93 százalékot elérve két mandátumot is nyert. A párt a 2022-es országgyűlési választáson a hatpárti ellenzéki összefogás tagjaként közös listán, de a fővárosban egyéni mandátumokat is szerezve bejutott a parlamentbe.

A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás listán kétfrontos kudarcot hozott a pártnak: 3,7 százalékos eredménnyel elveszítették mindkét EP-mandátumukat, ráadásul a Fővárosi Közgyűlésbe sem sikerült bejutniuk. Donáth Anna, a párt elnöke, listavezetője lemondott pozíciójáról a választások után. A párt új vezetője Tompos Márton lett.

A Momentum az elmúlt időszakban parlamenti akciókkal – például füstgyertyázás az ülésteremben a gyülekezési törvény módosításáról szóló szavazás idején –, valamint tüntetésekkel, hídfoglalásokkal adott életjelet magáról.

Ezzel párhuzamosan viszont elindult egy másik folyamat is. Először Hajnal Miklós, a párt országgyűlési képviselője – aki Hegyvidéken egyéni mandátumot nyert 2022-ben – jelentette be, hogy 2026-ban nem indul újra a tisztségért. Tette mindezt azután, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke jelezte, egyéniben az eddig Hajnal Miklós képviselte választókerületben áll rajthoz.

Bedő Dávid, a párt frakcióvezetője, az elmúlt időszak tüntetéseinek rendszeres résztvevője április végén már arról beszélt, hogy szerinte a Momentum nem lesz ott a következő ciklusban a parlamentben, ő pedig a képviselői után kampánytanácsadói pályára készül.

A következő lépés Orosz Annáé volt, aki Budapest 2-es számú választókerületében nyert egyéni mandátumot 2022-ben. A politikus május 5-én tette közzé, hogy lemond országgyűlési képviselői pozíciójáról, és 2026-ban sem indul.

Mindezek után érkezett Fekete-Győr András meglehetősen radikális javaslata. A párt volt vezetője május 7-én közölte, rendkívüli küldöttgyűlést kezdeményez, célja, hogy a Momentum ne induljon a 2026-os választásokon, helyette állítson fel egy 500 millió forintos Rendszerváltó Alapot.

„Káosz van a Momentum környékén”

Virág Andrea lapunk kérdésére kifejtette:

Káosz van a Momentum környékén. Ahhoz képest, hogy a kormány a gyülekezési jog megváltoztatásával és indirekt módon a Pride tiltásával adott egy lehetőséget a Momentumnak, nem igazán találják a témáikat, nem tudnak eljutni a választókhoz, és pláne nem tudnak versengeni a Tiszával sem támogatottságban, sem elérésben. A gyülekezési törvény módosítása után rövid ideig úgy tűnt, hogy a Momentum él a lehetőséggel, és fenntartják a tüntetéssorozatot, viszont emellett a párt vezetésében és annak prominens arcainál is megjelent a szétesettség, kilátástalanság.

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint Fekete-Győr András 2026-os választással kapcsolatos szavait sokféleképpen lehet értelmezni, a politikus nem is mondta ki, hogy számolják fel önmagukat, de egy párt alapműködésének a része mégiscsak a választásokon való indulás. Virág Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy Fekete-Győr András már nem tagja a párt vezetésének, ilyen értelemben kívülről érkezett kritika a vezetők irányába, ugyanakkor a nyilvánosságon keresztül megüzenni, hogy merre kellene haladni, nem feltétlenül arról árulkodik, hogy a párt egy elfogadott stratégia mentén működne.

Virág Andrea arra a kérdésünkre, hogy a Tisza Párt felemelkedése pecsételte meg a Momentum sorsát, vagy már Magyar Péter politikai felbukkanása előtt is lefelé mutatott a párt tendenciája, úgy vélekedett, „nehéz megmondani, hogy mi lett volna ha. A Momentum talán már a Tisza előtt sem feltétlenül váltotta be azokat a reményeket, amelyet saját maguk, illetve a választóik fűztek a párthoz a színre lépéskor vagy a 2019-es sikeres EP-választás után. Nem azon a pályán mozgott a Momentum, mint amit akkor el lehetett volna várni tőle. Ha visszagondolunk a Tisza megjelenése előtti helyzetre, akkor körülbelül ott tartottunk, hogy a DK és a Momentum versengett az ellenzéki vezető pozícióért, ez a kérdés végül úgy dőlt el, hogy egyikükből sem lett az, hanem érkezett egy harmadik erő”.

A politológus ezzel együtt is úgy látja, a Momentumnak még lehet visszaút, különös tekintettel arra, hogy másfél éve senki nem jósolta volna meg a Tisza Párt felemelkedését sem.

A Tisza egyértelműen dominálja az ellenzéki térfelet, de nem gondolom, hogy a kormányellenes szavazók bizonyos csoportjában ne lenne nyitottság arra, hogy a Tiszától független erőre voksoljon. Ehhez viszont a Momentumnak világos úton, világos üzenetek és stratégia mentén kellene előre haladnia.

Virág Andrea végül megjegyezte, Fekete-Győr András javaslata azért is hozta nehéz helyzetbe a pártot, mert bármilyen döntés születik, lehetnek távozók a Momentumból: a volt elnök már bejelentette, kész a kilépésre, ha a rajthoz áll a választáson a Momentum, ugyanakkor a politikai karrier folytatásában gondolkodó politikusoknál a választástól való távolmaradás vezethet a távozáshoz.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)