Magyar ötleteket is várnak az uniós kórházak fejlesztésére

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet egészségügyi szekciója az uniós viszonyokat felmérve megállapította, hogy az egész régióban fennakadásokat okoz a betegirányításban, hogy elavult, rugalmatlan időpontfoglalási struktúrát alkalmaznak a kórházak. Digitális innovációkat keresnek ennek megoldására, amivel a teljes klinikai munkafolyamat javulását várják. Portugália egyik vezető kórháza, az ULS de Coimbra is csatlakozott a kezdeményezéshez. 

A jó időpontkezelési megoldás lehetővé teszi a valós idejű frissítéseket, csökkentik a téves foglalásokat és a csúszásokat, illetve figyelembe veszik a páciensek igényeit: az időbeosztásukat, az általuk beszélt nyelveket, esetleges mozgáskorlátozottságukat

– hangsúlyozták a felhívásban, hatékonynak nevezve még a mesterségesintelligencia-alapú chatbotokat vagy más okosfelületeket, amelyek a kommunikáció egyszerűsítésével csökkentik az adminisztrációs terheket. 

A digitalizációval javul a hozzáférés

Az adatok szerint az európai lakosság egyre nyitottabb az ilyen megoldásokra. A távgyógyászat mára széles körben elérhető: az európai WHO-tagállamok 77 százalékában működnek telemedicinás vagy távoli betegmegfigyelési szolgáltatások. A teleradiológia még elterjedtebb (84 százalékban használják), de az országok felében már a telepszichiátria is megjelent. Az EU „Digitális évtized” szakpolitikai programjának mutatói arról tanúskodnak, hogy egyre több állampolgár fér hozzá saját elektronikus egészségügyi adataihoz is: az EU27 átlaga 2023 végére 72 százalékról 79 százalékra emelkedett ezen a téren, ugyanakkor az unió 2030-ra a 100 százalékot tűzte ki. A magyar páciensek még nyitottabbak ebben: a lakosok 86 százaléka hozzáfér egészségügyi adataihoz az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási tér bevezetésével és az ezzel összeköttetésben álló EgészségAblak applikációval. 

Az intézet közlése szerint InnoStars Connect programjuk az egészségügy digitalizációját elősegítő megoldásoknak kíván lendületet adni. A pályázatra európai – köztük magyar – egyetemek, kórházak, kutatóintézetek, startupok és kkv-k jelentkezhetnek olyan megoldásokkal, amelyek valódi előrelépést hozhatnak két kiemelt területen.

Automatizált klinikai ütemezés

Az egészségügyben az időpontok nem hatékony kezelése – különösen a valós idejű alkalmazkodóképesség hiánya – jelentősen hozzájárul a csúszásokhoz és az erőforrások pazarlásához – állapították meg. 

Az így felszabadult időpontok holtidővé válnak, mivel a legritkább időben sikerül másik beteget leszervezni a kiesett helyre. Magyarországon a járóbeteg-ellátásban a digitális előjegyzéssel 2024 júliusától már törölni vagy átfoglalni is tudják a lakosok a lefoglalt időpontokat. Korábban a páciensek harmada arról számol be, hogy egy hónapnál is több időt kel várnia, amíg időpontot kap egy szakorvosi rendelésre. A csúszásokat tovább súlyosbítják a rugalmatlan ütemezési rendszerek, a sürgős esetek miatt alkalmazott túlfoglalás, valamint a klinikai részlegek közötti átjárhatatlanság.

A hosszú várakozási idők, a gyakori lemondások és a magas meg nem jelenési arányok tartós kihívást jelentenek Európa összes egészségügyi rendszerében. Az egészségügyi dolgozók szerint ezek a problémák túlzsúfolt várótermekhez és megnövekedett munkahelyi terheléshez vezetnek – különösen, ha az utolsó pillanatban történnek változások. A probléma számos országban jelen van, de az ULS de Coimbra úgy véli, a felhívására beérkező megoldások idővel Európa-szerte javíthatják a betegellátás minőségét.

Betegirányítás és okos időpontfoglalás

Az európai intézet szerint a rugalmatlan időpontfoglalási rendszerek különösen hátrányosan érintik a kiszolgáltatott helyzetben lévő betegeket, mivel számukra még nehezebb időben hozzájutni a szükséges ellátáshoz. „Ez növeli az elmaradt vizsgálatok esélyét, és tovább mélyíti az egészségügyi egyenlőtlenségeket. A késlekedés különösen súlyos következményekkel járhat időérzékeny betegségek – például daganatos vagy krónikus kórképek – esetén” – hangsúlyozza az EIT Health.

Az uniós felmérés szerint a páciensek gyakran panaszkodnak arra is, hogy az időpontfoglalás folyamata túl bonyolult, a várakozási idők pedig nem átláthatók. „Ezek a tényezők csökkentik a betegelégedettséget, hátráltatják az ellátáshoz való hozzáférést, és gyengítik a betegek kapcsolatát az egészségügyi rendszerrel. 

Az okos időpontfoglalás nem csak a hatékonyságról szól – a cél az, hogy minden beteg időben és megfelelő minőségű ellátást kapjon. A csúszásoknak és torlódásoknak ugyanis életbe vágó következményeik lehetnek

– mondta Rui Gomes, az ULS de Coimbra informatikai igazgatója, hozzátéve: a pályázattal valódi megoldásokat kereshetünk a kórházi működés optimalizálására és a betegélmény javítására.

Sokat nyerhetnek: mentorálás és tízezer euró

Azok a szervezetek, amelyek ígéretes megoldásaikkal bekerülnek az InnoStars Connect programba, Európa legnagyobb egészségügyi innovációs hálózatához csatlakozhatnak. A kiválasztott pályázók személyre szabott képzési programokban vehetnek részt, szakmai mentorálásban részesülnek, és támogatást kapnak ötletük megvalósításához. Európából összesen tíz csapatot választanak majd ki, hogy megoldásaikat közösen fejlesszék tovább és teszteljék a felhívást meghirdető partnerekkel – ez esetben a portugál ULS de Coimbra egészségügyi intézménnyel – tapasztalt szakemberek iránymutatása mellett, továbbá

A program végén a legjobb tíz csapat bemutathatja fejlesztését az EIT Health InnoStars döntőjén, ahol európai egészségügyi vezetők előtt prezentálhatják megoldásaikat. Jelentkezni a szervezet honlapján lehet május 30-ig.

„Ez remek példa arra, hogyan válhatnak a való életből vett problémák a közös innováció motorjává” – mondta el Sarah Haddadin, a program menedzsere és régiós innovációs vezetője. Fontos küldetésnek nevezte, hogy összehozzák a startupokat, kutatókat, egészségügyi szolgáltatókat és iparági szereplőket olyan sürgető kihívások megoldása érdekében, mint a megelőzhető újszülöttkori halálozások vagy a nem elég hatékonyan működő kórházi rendszerek. A pályázattal a dél-, kelet- és közép-európai innovátoroknak biztosítanak lehetőséget, támogatást és szakmai partnerséget ahhoz, hogy „valódi változást hozzanak az emberek életébe” – közölték.

Nagy lehetőség a magyar startupoknak

Az itthoni szereplőknek pedig azért is különösen fontosak az ilyen lehetőségek, mert korábbi felmérésük szerint a magyar startupok pont az uniós források megszerzésében teljesítettek alul a feltörekvő tagállamok sorában.

Konzorciumként külföldi partnerekkel összefogva nagyobb esélyünk lenne a pályázatok elnyerésére

– értékelte Pongrácz Ferenc, az EIT Health regionális igazgatója korábban lapunknak. Annál is inkább, mert technikailag jó megoldásokkal jönnek elő a magyarok, az induló vállalkozások a vizsgált térségben sikeresebbek a piacra lépésben és a külső források bevonásában, viszonylag sok embert foglalkoztatnak – ismertették a jelentésben.

Innováció a koraszülött-ellátásban

A kórházi rendszerek fejlesztése az InnoStars Connect program két idei felhívása közül csak az egyik. A másik az édesanyák és újszülöttek egészségét helyezi fókuszba, amit a Chiesi Group olasz gyógyszeripari cégcsoporttal közösen hirdet meg. Itt a két kiíró olyan innovatív megoldásokat keres, amelyek javítják az újszülöttek egészségügyi kilátásait – különösen a légzőszervi problémákkal küzdő babák esetében. 

Az egyik az újszülöttkori légzési distressz-szindróma (NRDS), amit az éretlen tüdő és a felületaktív anyag hiánya okoz, ez megnehezíti a légzést, főként a koraszülötteknél. A hörgő-tüdő diszplázia (BPD) pedig egy krónikus tüdőbetegség, amely gyakran alakul ki azoknál a koraszülötteknél, akik hosszabb ideig szorulnak légzéstámogatásra – és ez hosszú távú egészségi problémákat is okozhat.

Olyan megoldásokat keresnek, amelyek segítik a betegségek korai felismerését, a nem invazív megfigyelést kórházi és otthoni környezetben, és egyéb újszülöttellátást támogató okostechnológiákat és digitális eszközöket – például babafigyelő alkalmazásokat. Kiemelt célként említették, hogy a fejlesztésekkel a magas színvonalú ellátás elérhető legyen szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró környezetben is. Emellett olyan kezdeményezéseket is várnak, amelyek támogatják a szülőket – például edukációs programokkal, távegészségügyi eszközökkel vagy olyan megoldásokkal, amelyek csökkentik az egészségügyi egyenlőtlenségeket és segítik a klinikai kutatásokban való részvételt.

(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)