Az ukrán kémügy csak a jéghegy csúcsa, a NATO osztja a lapokat Magyarországnak

A beszélgetést azzal kezdtük Kis-Benedek Józseffel, hogy mi várhat a kémkedés miatt letartóztatásba került nagyszőlősi magyar házaspárra Ukrajnában. A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, halálbüntetés nincs a szomszédos országban, de életfogytiglant kiszabhatnak rájuk, mivel ott háborús állapotok vannak.

Vélhetően ezeket az embereket már egy ideje figyelték, erről nem előző nap szereztek tudomást az SZBU, az Ukrán Biztonsági Szolgálat emberei. Felmerült az is, hogy miért most bukott ki ez az ügy? Kis-Benedek József szerint azért, mert meglehetősen hűvös a magyar–ukrán viszony, és ne feledjük: a kémelhárításnak mindig rendelkeznie kell olyasmivel, amivel bármikor előállhat, ha a politika éppen úgy kívánja.

Furcsa volt az időzítés ukrán részről

A szakértő szerint egyáltalán nem volt véletlen, hogy a győzelem napján tartott katonai parádé közben és a magyarok irányába kellemetlen üggyel álltak elő az ukránok. Valószínűleg már jó ideje figyelték a házaspárt, azt azonban nem tudni, hogy amikor bármelyikük átjött Magyarországra, akkor ide is követték volna. Mivel együttműködők, vélhetően nem fognak súlyos büntetést kapni, meg hát egyébként sem voltak tagjai már az aktív állománynak. Éppen ezért nem minősített információ átadására, hanem egyszerű információszerzésre használták csak őket.

Felmerült az is, hogy erről az ügyről tájékoztatta-e Ukrajna a NATO-t? A szakértő nem tartja valószínűnek, mert ezt nemzeti szinten kezelik az érintett államok.

Miért kellenek nekünk ilyen információk?

Kis-Benedek József figyelmeztetett, hogy mivel szomszédos és ráadásul nem NATO-tag országról van szó, így számunkra fontosak az ottani információk. A katonai szövetségben egyébként a feladatok úgy vannak elosztva, hogy akinek nagyobb lehetősége van az adott országról információt szerezni, azokat felhasználják.

Ukrajna esetében Magyarországnak jóval nagyobb lehetősége van információhoz jutni, mint mondjuk az ugyancsak NATO-tag Portugáliának.

Azt viszont nem tudni, hogy a megszerzett információkból mit továbbítunk a NATO-nak. Viszont mivel fejlett a NATO információszerzési képessége, vélhetően ezek az adatok inkább csak a megerősítés szempontjából fontosak.

Hogyan kezelte a magyar diplomácia a kémügyet? Rosszul!

Kis-Benedek József figyelmeztetett, hogy a kémügy nyilvánosságra hozataláról nem az ukrán titkosszolgálat döntött , hanem a politika. Egy ilyen fajsúlyú ügyet úgy is el lehetett volna intézni, hogy jelzik: „Hahó, magyarok! Ezzel a házaspárral átléptetek egy vonalat!” Majd csendben a színfalak mögött rendezik a dolgokat.

A magyar válaszlépés megemelte a konfliktust, mert a két lebukott hírszerző nincs egy szinten a két, kémkedéssel vádolt ukrán diplomatával, ráadásul ez sem maradt válasz nélkül, és kiutasítottak magyar diplomatákat Ukrajnából.

Hiba volt, hogy a kisebbségek ügyében nem tárgyaltunk

A szakértő úgy vélte, egyértelmű hiba volt, amiért válaszul vasárnap lemondtuk a hétfőre tervezett egyeztetést a magyar kisebbségről, ráadásul a mi 11 pontos listánkról egyeztettek volna velünk az ukránok. Kis-Benedek szerint a két ügyet egymástól függetlenül kellett volna kezelni.

Hiba volt, hogy összemosták a magyar kisebbség ügyében kitűzött tárgyalást a kémüggyel, mert történt, ami történt, a tágyalást akkor is folytatni kellett volna

 összegezte a biztonságpolitikai szakértő.

A szövetségeseinkről is gyűjtünk információt

A kérdésre, hogy mióta kémkedünk Ukrajna után, a szakértő egyből rávágta, hogy mióta megalakult. Hiszen Ukrajna a szomszédunk, a politikája folyamatosan változik, ráadásul háborúban áll, tehát szükségünk van minden információra, csakúgy, mint a szövetségeseink esetében.

Esetükben azonban nem kémkedünk, inkább „tájékozódunk, információkat igyekszünk szerezni”, és hát a kettő között óriási a különbség. Fontos: nem ügynöki tevékenységet folytatunk a szövetségesek ellen, nem pénzért dolgoztatunk valakit, csak információkat gyűjtünk.

A műsorban még szó volt arról is, hogy

• Miért tartozik az ukrán elhárítás a világ élvonalához? Mennyit merítenek működésükhöz a közös szovjet múltból?
• Hogyan használhatja fel a mindenkori politika a szolgálatok által szerzett értesüléseket?
• Miért kell ilyen módon kémkedni, ha a műholdak, drónok úgyis látnak mindent?
• A szolgálatok nemcsak Ukrajnát figyelik, hanem a másik nem NATO-tag szomszédot, Szerbiát is.
• Miért éppen most utasították ki a két, kémkedéssel vádolt ukrán diplomatát, és pontosan mit csináltak ők?