„Annyi anyázást és fenyegetést még nem kaptam, mint akkor” – jelentette ki a polgármester

Az esemény első témája Budapest határainak korábbi szélesítése volt. Karácsony Gergely azt kérdezte volna meg a városegyesítéssel kapcsolatban, ha azt gondoljuk, hogy folytatódik Budapest népességének növekedése, akkor ezt a lakosságot hol látják a legszívesebben. Kérdés, hogyan lakja be a város a történelmi Budapestet, valamint a hetvenöt éve beemelt részeket. A főpolgármesternek megvan az 1950-es döntés előkészítése, ami a levéltár tulajdonában lévő dokumentum. Abban a külső gyűrű és a városmag közötti területet zöldövezetként próbálták megőrizni.

Soproni Tamás úgy látja, már akkor is problémát okozott a társadalmi bevonás hiánya, amiből a mai napig lehet tanulni. „Fontos, hogy amikor egy ilyen nagy hatású döntést hozunk, megkönnyíti a végeredmény elfogadását, ha már előre be tudjuk vonni a közösségeket” – húzta alá a terézvárosi polgármester.

Azt kérdeztem volna, ha Rákoscsaba igen, akkor Budaörs miért nem?

– vetette fel Vitézy Dávid, hozzátéve: Budapest rabja annak a közigazgatási berendezkedésnek, amely rengeteg ponton elszakadt a valós életünktől, többek között ilyen a kerületek felosztása.

„Budapest jövője Budapest közigazgatási határán kívül dől el”

A panel második pontja az agglomerációs együttműködés volt. Karácsony Gergely kijelentette, ma az agglomerációs települések és a főváros között gyakorlatilag nincs intézményes együttműködés.

Budapest jövője Budapest közigazgatási határán kívül dől el. Mi szenvedünk a bejövő forgalomtól, az agglomerációs települések a betelepülőktől, sokan kitennék a megtelt táblát

– mutatott rá a főpolgármester, úgy vélekedve, hogy a közigazgatás lemaradt a kilencvenes éveknél, de ez jogalkotási kérdés.

„Egy jól működő rendszerben Budapest főpolgármesterének kevesebb dolga lenne, mint most. Ahhoz, hogy a közszolgáltatásokkal lefedjük a várostérséget, túl kell mennünk a határokon, és ott a politikai legitimitása a főpolgármesternek már elfogy” – hangsúlyozta Karácsony Gergely.

Soproni Tamás szerint amíg egy agglomerációs településen az okoz problémát, hogy túl sokan települnek be, addig náluk az a probléma, hogy jelentősen lecsökkent a lakosságszám. A kerületi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy hagyták elszabadulni a befektetési célú ingatlanvásárlást, de csak apróságokat tudnak tenni, és a komplex problémát nem tudják megoldani.

Vitézy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai és amerikai számok alapján egy családi házas, kertvárosias háztartás fenntartása háromszor annyiba kerül a köznek, mintha valamilyen társasházi formában, városias közegben, tömegközlekedési eszközöket használva élnének.

A frakcióvezető példaként Londont hozta fel: a város körül van egy olyan gyűrű, ahol óriási területeken van építési tilalom, így gátolják a város szétterülését, valamint Bécsben is hasonló a helyzet, viszont Budapest elszenvedője ennek a szétterülésnek.

Ilyen típusú szabályokat kizárólag az Országgyűlés hozhat. Ha ez a trend folytatódik, abba belefulladunk

– figyelmeztetett Vitézy Dávid.

Karácsony Gergely úgy vélekedett, Béccsel nehéz versenyezni, ennek egyik oka a város évtizedek óta tartó politikai stabilitása, van egy kiszámítható, konzekvens városfejlesztés.

Ha nincsenek olyan szereplők – nem politikusok, intézmények –, amelyeknek az a célja, hogy a közérdeket megjelenítsék, akkor a közérdek le lett söpörve az asztalról. Ezeket ad-hoc kooperációkkal, önkormányzati társulásokkal nem lehet felülírni. Ma nincs olyan közhatalmi testület, amely az egész közép-magyarországi régió összérdekét nézné

– húzta alá a főpolgármester, leszögezve, hogy ezt az intézményt egyszer valakinek létre kellene hoznia. Karácsony Gergely később azt is megjegyezte, hogy felül kellene írni a Budapest-képet, mert ez sokkal jobb hely, mint amilyennek gondolják.

„Annyi anyázást és fenyegetést még nem kaptam, mint akkor”

Soproni Tamáséknak volt egy kísérletük tavaly, amiben közpolitikai kérdésben mondták azt, szavazzanak az emberek, és komolyan is veszik őket. Az ügy az Airbnb tiltása volt.

Annyi anyázást és fenyegetést még nem kaptam, mint akkor. A politikai kampányok semmik voltak ahhoz képest. Meglepett, de nem bántam meg, mert jobb így meghozni egy döntést

– árulta el Terézváros polgármestere, ugyanakkor jelezve, nem mindig van értelme a társadalmi bevonásnak, mert vannak olyan döntések, amelyeket egy politikusnak meg kell hoznia.

Vitézy Dávid arról beszélt, sokszor akkor alakulnak ki viták, ha feszültségbe kerül a lokális és a nagykép. Az ilyen vitákban a végén az össztársadalmi érdek szempontjából helyes döntést az erre feljogosított szereplőknek meg kell hozni.

A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője azzal folytatta, hogy Párizs fejlődésével kapcsolatban érdemes kitérni az olimpiára. „Nem biztos, hogy itt az asztalnál mindenkinek egyezik a véleménye” – jegyezte meg Vitézy Dávid, kifejtve, ha társadalmi bevonási és városfejlesztési kérdésekről beszélnek, akkor a párizsi olimpia abból a szempontból jó példa, hogy hogyan tudták azt összehangolni a városfejlesztési célokkal.

Karácsony Gergely a Budapesti Lakógyűlésről úgy fogalmazott, hogy bár Soproni Tamás nem szerette a konzultáció kérdéseit, „a kritikájában van igazság, de az egy olyan kvázi online népszavazás volt, ahol beleálltunk egy olyan álláspontba, amelyről nyilvánvaló volt, amikor elkezdtük a vitát, hogy nincs még többségi támogatottsága”. A főpolgármester azt is leszögezte, önmagában attól nem demokratikus valami, hogy az emberek rábólintanak, szükség van arra is, hogy megalapozott információk alapján tudjanak dönteni.

A Balázs Mór Konferencián előadást tartott Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója is. A közlekedési fejlesztési célokat is felvonultató prezentációról itt írtunk részletesen.

(Borítókép: Vitézy Dávid, Soproni Tamás, Karácsony Gergely, Kovács Bendegúz. Fotó: Tövissi Bence / Index)