Hatan együtt próbálták legyőzni Orbán Viktort, ma már a túlélésük is kérdéses

A 2022-es országgyűlési választáson hat párt összefogása volt a Fidesz–KDNP első számú kihívója. A 2021-ben még előválasztást is lebonyolító szövetség (Demokratikus Koalíció, Momentum, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd) Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltségével listán 34,44 százalékot ért el, szemben a Fidesz–KDNP 54,13 százalékával. A hat pártnak azóta komoly fejtörést okoz a 2024-es EP-választáson 29,60 százalékos Tisza is.

Távozott a mozdíthatatlannak tűnő pártelnök

A Demokratikus Koalíció a 2024-es európai parlamenti választáson, közös listán az MSZP-vel és a Párbeszéddel, 8,03 százalékot elérve – a korábbi négy mandátum után – két képviselőt delegálhatott Brüsszelbe/Strasbourgba. Az önkormányzati választáson, a fővárosi listán ugyanez a konstrukció 16,62 százalékig jutott.

A 2024-es választásokat követően – a vártnál gyengébb eredmény ellenére – Gyurcsány Ferenc maradt az elnöke. Sokáig úgy tűnt, hogy ebben nem is lesz változás. Ehhez képest meglepetés volt Dobrev Klára csütörtöki bejelentése: Gyurcsány Ferenc lemond a párt vezetéséről, az országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, és a választáson sem indul. Az európai parlamenti képviselő emellett közölte azt is, hogy elválnak Gyurcsány Ferenccel. A további részletekről itt olvashat.

Később Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ideiglenes elnöke állt az újságírók elé, és kijelentette, hogy

Gyurcsány Ferenc saját döntése alapján teljesen visszavonult a közélettől. A DK-ra új időszak köszönt. Dobrev Klára már bejelentette, hogy elindul a DK elnöki posztjáért. Meglehetősen biztosra veszem, hogy meg is fogják őt választani. Véget ér tehát a jobboldal gyurcsányozós silány világa, a DK új kezdetet nyit, Dobrev Klára vezetésével a magyar baloldal új útra indul. Mi nem játszunk kiszorítósdit, mint a Tisza, de nem is adjuk fel, mint a Momentum.

A politikus arról is beszélt, hogy a Demokratikus Koalíció az általuk ismert mérések alapján 8-9 százalékon áll. Más közvélemény-kutatásokban viszont a bejutási küszöb környékén billeg a párt. Dobrev Klára közben már azt hangsúlyozza, hogy új korszakot nyitnak a baloldalon.

Nem indulnának a választáson

A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás listán kétfrontos kudarcot hozott a Momentumnak: 3,7 százalékos eredménnyel elveszítették mindkét EP-mandátumukat, ráadásul a Fővárosi Közgyűlésbe sem sikerült bejutniuk. Donáth Anna, a párt elnöke, listavezetője lemondott pozíciójáról a választások után. A párt új vezetője Tompos Márton lett.

A Momentum az elmúlt időszakban parlamenti akciókkal – például füstgyertyázás az ülésteremben a gyülekezési törvény módosításáról szóló szavazás idején –, valamint tüntetésekkel, hídfoglalásokkal adott életjelet magáról.

Ezzel párhuzamosan viszont elindult egy másik folyamat is. Először Hajnal Miklós, a párt országgyűlési képviselője – aki Hegyvidéken egyéni mandátumot nyert 2022-ben – jelentette be, hogy 2026-ban nem indul újra a tisztségért. Tette mindezt azután, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke jelezte, egyéniben az eddig Hajnal Miklós képviselte választókerületben áll rajthoz.

Bedő Dávid, a párt frakcióvezetője, az elmúlt időszak tüntetéseinek rendszeres résztvevője április végén már arról beszélt, hogy szerinte a Momentum nem lesz ott a következő ciklusban a parlamentben, ő pedig a képviselői után kampánytanácsadói pályára készül.

A következő lépés Orosz Annáé volt, aki Budapest 2-es számú választókerületében nyert egyéni mandátumot 2022-ben. A politikus május 5-én tette közzé, hogy lemond országgyűlési képviselői pozíciójáról, és 2026-ban sem indul.

Mindezek után érkezett Fekete-Győr András meglehetősen radikális javaslata. A párt volt vezetője május 7-én közölte, rendkívüli küldöttgyűlést kezdeményez, célja, hogy a Momentum ne induljon a 2026-os választásokon, helyette állítson fel egy 500 millió forintos Rendszerváltó Alapot.

A Momentum elnöksége végül arra tett javaslatot, hogy ne induljanak a 2026-os országgyűlési választáson:

A Momentum elnöksége a legutóbbi ülésén a nem indulás mellett foglalt állást, de a végső szót ebben a rendszerváltás szempontjából is kiemelten fontos kérdésben a teljes közösség egységben fogja meghozni, majd a továbbiakban képviselni.

A döntésre a június eleji küldöttgyűlésig kell várni.

Megszűnt frakció

Az LMP a 2024-es európai parlamenti választáson 0,87 százalékot ért el, viszont a Fővárosi Közgyűlés küszöbét sikerült átlépniük Vitézy Dávid vezetésével, 10,15 százalékos eredménnyel. A fővárosi képviselőcsoport nem LMP, hanem Podmaniczky Mozgalom néven működik.

Ungár Péter a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választások után a Telexnek adott interjújában úgy fogalmazott: „Én személyesen és az LMP kicsekkolt az intézményes ellenzékből. Érdekes kérdés, hogy akkor mi vagyunk, de nem vagyunk többé része ennek az ellenzéknek. A legfontosabb közvetlenül választott politikai pozíció a főpolgármesteri poszt, és a jelöléskor szembementünk az intézményes ellenzékkel.”

Az LMP társelnöke arra a kérdésre, hogy a párt akkor ellenzéki-e, kifejtette: „Abból a szempontból igen, hogy a kormánnyal kritikus, de nem tagja az ellenzéki kávéháznak, ahonnan mindig is kinéztek minket. A kérdés inkább az, hogy mit csináltunk ott ennyi ideig. Szerintem ez a fő hitelességi probléma.”

A pártból ezt követően kilépett többek között Schmuck Erzsébet volt társelnök (a tisztújítás után Szabó-Kellner Katalin lett Ungár Péter elnöktársa). Távozott Keresztes László Lóránt is, viszont a frakciót nem hagyta el. Már ameddig létezett az LMP parlamenti frakciója: Csárdi Antal, miután azt állította, bizonyítékot látott arról, hogy Vitézy Dávid főpolgármester-jelöltként a kampányról egyeztetett Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel – amit Vitézy Dávid határozottan cáfolt –, kilépett a frakcióból és a pártból, amivel a szükséges létszám alá csökkent, ezzel megszűnt az LMP parlamenti frakciója. A párt ezzel jelentős anyagi forrásoktól és országgyűlési felszólalási lehetőségektől esett el.

Ungár Péter egyébként verseket ír, Ismétlődő eltévedés címmel meg is jelent az első verseskötete.

Kormányzó párt voltak, a küszöb alá kerültek

A 2010 előtt több ciklusban is kormánypárt MSZP bár része volt az 5 százalék feletti eredményt elérő baloldali összefogásnak a 2024-es EP-választáson, mandátumhoz így sem jutott, Tüttő Kata ötödik helye nem volt befutó pozíció. A politikust a közös listán a Fővárosi Közgyűlésbe sikerült bejuttatni, viszont nincs önálló frakciója a szocialistáknak.

A 2024-es választásokat társelnöki vezetési struktúrában teljesítette az MSZP, Kunhalmi Ágnessel és Komjáthi Imrével az élen. A teljes sorcsere elmaradt, Komjáthi Imre egyedül irányítja a szocialistákat, a társelnöki rendszer megszűnt.

A közvélemény-kutatások rendszerint az ötszázalékos bejutási küszöb alá mérik az MSZP-t, viszont Komjáthi Imre Gyurcsány Ferenc visszavonulására reagálva már arról beszélt, hogy „a magyar baloldal megújulása, megerősödése, szövetséggé formálása új esélyt kapott”.

Korábbi önmagát keresi a Jobbik

Az addig egy európai parlamenti mandátummal rendelkező Jobbik a 2024-es választáson 0,99 százalékig jutott. Gyöngyösi Márton, a párt vezetője néhány héttel később bejelentette, hogy nem indul újra az elnöki tisztségért, sőt azóta kilépett a pártból és távozott a közéletből.

A párt élére az az Adorján Béla került, akinek megválasztása után a Jobbik egy közleményben úgy fogalmazott, Adorján Béla „arra vállalkozott, hogy visszavezesse a Jobbikot korábbi, legjobb önmagához. Ahhoz, amikor radikális őszinteséggel mondtuk ki a hétköznapi emberek égető problémáit, és minden eszközünkkel azon voltunk, hogy megoldást találjunk rá”. A közvélemény-kutatások alapján a pártnak azóta sem sikerült kitörnie az öt százalék alatti sávból.

A pártból kilépett politikus vezeti a frakciójukat

A Párbeszéd a 2024-es választásokon a fővárosban és az EP-választáson is a DK-val és az MSZP-vel közösen indult. Brüsszelbe/Strasbourgba nem sikerült képviselőt küldeniük, viszont a Fővárosi Közgyűlésben önálló frakciójuk van, amelynek tagja Karácsony Gergely főpolgármester is.

A Párneszéd – Zöldeket Szabó Rebeka és Barabás Richárd társelnökként vezeti, miközben Szabó Tímeáé az ügyvezető társelnöki pozíció. A párt parlamenti frakcióvezetője továbbra is az a Tordai Bence, aki már 2024-ben kilépett a Párbeszédből.

A párt a 2024 nyári tisztújítás után közölte, a jövőben egy megújuló baloldali, progresszív erő kialakításán, megerősítésén kíván dolgozni, előremozdítva a potenciális partnerek közötti megértést, és együttműködést, valamint erősen építenének az önkormányzatokban végzett munkára. A támogatottságuk a közvélemény-kutatásokban jellemzően a 0–2 százalék közötti sávban mozog.

(Borítókép: Kanász-Nagy Máté, Donáth Anna, Dobrev Klára, Márki-Zay Péter, Karácsony Gergely, Kunhalmi Ágnes és Jakab Péter 2022. február 17-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)