A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM
Kósa Lajos elvenné az utónévjegyzéket a Nyelvtudományi Kutatóközponttól
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Jámbor András: Ha az ember a pokolból akar kijutni, először a pokol kapujának kulcsára van szükség - Megszólalt Aranyosi Péter: Humorista vagyok, nem politikus
- Kínai befektetőkkel tárgyalt a Soproni Egyetem, körvonalazódik az együttműködés
- Elszabadultak az indulatok Lázár János fórumán, egymással veszekednek az emberek
- Felfedték, ki lesz az új brit nagykövet Budapesten
Kósa Lajos fideszes képviselő most benyújtott törvényjavaslata szerint a kulturális miniszter hatáskörébe kerülne a magyar utónévjegyzék összeállítása és közzététele. Ezt a feladatot eddig a Nyelvtudományi Kutatóközpont végezte, ami a tudományos munkát továbbra is végezhetné, és véleményt is adna az utónevek névjegyzékbe felvehetőségéről, azonban az álláspontját a jövőben a kulturális miniszternek kellene megküldenie.
Kósa Lajos fideszes képviselő május 13-án nyújtotta be a parlamenthez az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát, amelynek célja „a magyar utónévjegyzékben nem szereplő utónevek felvételével, valamint az utónévjegyzék összeállításával kapcsolatos szabályok módosítása a magyar utónévkincs megőrzése érdekében”.
Az utónévkincs a nemzeti identitás része
A kormánypárti honatya szerint az utónévkincs a nemzeti identitás részét képezi. Kifejezi az adott nemzet vagy nemzetiség összetartozását, hordozza annak nyelvi kultúráját és hagyományait. Ezért a törvényjavaslat az utónévkincs jelentőségének megerősítése érdekében – a korábbi intézeti honlapon való közzététel helyett – miniszteri rendeleti szintre emeli mind a magyar, mind a nemzetiségi utónévjegyzékek közzétételét. A nemzetiségi utónévjegyzékeket a miniszter az érintett nemzetiségi önkormányzatok állásfoglalására tekintettel állítja össze.
Az új szabályozás alapján a magyar utónévjegyzéket a kultúráért felelős miniszter rendeletben állapítaná meg.
De a kultúráért felelős miniszter felelne az utónévjegyzék időszakos felülvizsgálatáért is. Ugyanakkor a Nyelvtudományi Kutatóközpont továbbra is elvégezné azt a tudományos munkát, amely során véleményt adna az utónevek utónévjegyzékbe való felvehetőségéről, azonban álláspontját a jövőben a kultúráért felelős miniszternek küldené meg.
A magyar helyesírás szabályai szerint
Az utónévjegyzék összeállítása a következő elvekre épülne:
- Utónevet minden esetben a használt köznyelvi kiejtésének megfelelően, a magyar helyesírás szabályai szerint lehet szerepeltetni az utónévjegyzékben.
- Ősi magyarnak tartott utónevek csak akkor szerepelhetnek az utónévjegyzékben, ha hiteles, írott források alapján tudományosan bizonyítható, hogy a nevet a középkorban személynévként használták. E nevek esetében nem mindig a mai betűk szerinti hangzást kell figyelembe venni, hanem a hangtörténeti alapon biztos vagy valószínűsíthető olvasat szerinti hangzást.
- Írói fantázianevek esetén elismert, maradandó értéket képviselő klasszikus, vagy mai, széles körben ismert, elsősorban magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő név szerepelhet az utónévjegyzékben, feltéve, hogy a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli.
- Idegen nyelvi eredetű utóneveknek a magyarban meglevő, már meghonosodott megfelelői szerepelhetnek az utónévjegyzékben.
- Kizárólag olyan utónév szerepelhet az utónévjegyzékben, amely nem hátrányos a viselőjére, illetve amely hangzásában, jelentésében a gyermek személyiségfejlődésére nézve a későbbiekben nem lehet káros.
A lányoknál Luca, a fiúknál Dominik a sztár
Jelenleg a szülők által meghatározott sorrendben legfeljebb két, a gyermek születési nemének megfelelő utónevet lehet anyakönyvezni a Nyelvtudományi Kutatóközpont honlapján megtalálható női és férfi utónevek listájából. Az utónévkereső az ez év májusáig alkalmasnak minősített 4698 utónevet tartalmazza.
A leggyakoribb magyar keresztnevek (pontosabban: első utónevek) 2025. január 1-jén frissített jegyzéke alapján a nőknél évek óta verhetetlenek a Máriák (252 109), az Erzsébetek (190 204), a Katalinok (164 588), az Évák (151 889) és az Ilonák (119 612). Őket a Zsuzsannák, Annák, Andreák, Juditok és Ágnesek követik. A férfiaknál a Lászlók (263 839) a listavezetők, az Istvánok (232 637), a Józsefek (201 494), a Zoltánok (196 186) és a Jánosok (178 046) előtt.
a 2024-ben született gyermekek utónevei szinte köszönőviszonyban sincsenek a leggyakoribb magyar keresztnevek listájával.
A női nevek közül az Anna, a férfiakénál a Dániel tudta csak tavaly is tartani a lépést.
A lányoknál évekig a Hanna vezette a listát, de 2024-ben trónfosztás történt: a Luca (824) beelőzte a Hannát (808). A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a Zoé (786) lépett, az Annát (742), az Emmát (720), a Lénát (683), az Olíviát (646), a Laurát (483) és az Alízt (470) megelőzve. Még éppen befért a top 10-be a Kamilla (460) is.
A Nyelvtudományi Kutatóközpont szerint a női nevek körében egyre elterjedtebbek az összetett női keresztnevek. Az ilyen típusú nevek bejegyzését akkor javasolják, ha a kért alak elterjedt a nemzetközi névanyagban, illetve hangzása és írásmódja alapján beleillik a magyar névanyagba (például Elizabella, Hannaléna, Miabella). Az olyan összetett női neveket, amelyek egyik tagja magyar névalkotás eredménye, abban az esetben javasolják bejegyzésre, ha az egyik tagja az Anna vagy Hanna, illetve ha bizonyítható a névalak korábbi megléte a magyar névrendszerben.
A fiúknál három éve a Dominik (1267) vezeti a listát. Mögötte az Olivér (1079) és a Levente (1022) következik. A top 10-be került még a Marcell (919), a Milán (901), a Máté (869), a Bence (867), a Noel (862), a Dániel (776) és a Benett (770).
(Borítókép: Shutterstock)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
