Új vészhelyzeti riasztási rendszeren dolgozik a kormány

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes április 17-én benyújtott salátatörvényében – amely a A belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról címet viseli – lefektette egy újfajta riasztási rendszer alapjait, aminek „konkrét célja, hogy a jelenleg működő riasztási és veszélyhelyzeti SMS-tájékoztatáshoz képest a fejlettebb technikai lehetőségeket alkalmazó rendszer kiépítésére kerüljön sor”. Vagyis egy pushüzenet érkezne SMS helyett.

A tervezetről egyelőre elég keveset tudni, ezért a 24.hu szakértőkkel ült neki megfejteni a szöveget, hogy miről szól pontosan, és hogy mitől működik majd ez jobban, mint a jelenlegi rendszer. Németh Ádám informatikai jogra szakosodott ügyvéd szerint az SMS megmaradna, ez csak kiegészítő lehetőség lenne – bár a technikai részletek még nem ismertek. Véleménye szerint mindenképpen szabványosított üzenet kell, de hogy ez mobilszolgáltatókon vagy mobilinterneten keresztül érkezik az üzenet, még kérdéses.

Ha például épp egy természeti katasztrófa van valahol, akkor a mobil átjátszótornyok is sérülhetnek: így lehet, hogy nem lesz GSM-hálózat, csak a GPRS fog működni. Ezt is figyelembe kell venni

– fogalmazott. 

A pushüzenetek több országban is bevett gyakorlatnak számítanak, ám sok helyen ezek kikapcsolhatók. A magyar tervezetben viszont ez a lehetőség egyelőre nem szerepel. Az ügyvéd szerint a technikai paramétereket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke részletezi majd, egy viszont biztos, hogy magyar mellett angol nyelven is megérkeznek majd az üzenetek a telefonunkra.

Aggályok

A mobilszolgáltatók mindegyike köteles „a riasztási rendszer elérhetőségét a hálózatában a technikai követelményekben meghatározott összekapcsolási pontig térítésmentesen biztosítani a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat részére”, illetve térítésmentesen eljuttatni a riasztásokat az előfizetőiknek az elektronikus hírközlő hálózaton.

A teher így a szolgáltatóé, de az még kérdéses, hogy a kormány megtéríti-e a pluszköltségeket. Emellett az üzenetek tartalmát és az érintett földrajzi területet a szolgáltató nem módosíthatja, ellenkező esetben az éves árbevétel 0,25 százaléka lehet a büntetés, ami a Telekomnál a 2 milliárd forint is elérheti, a Yettel és a One esetében olyan 600 millió forint körüli az összeg.

Dósa Imre adatvédelmi szakértő, jogász arra is rávilágított, hogy a szövegezés szerint a mobilszolgáltatók „együtt is kialakíthatják és üzemeltethetik ezt, ami jelentősen megkönnyítheti a dolgukat”. Viszont éves szinten itt maximum 1-2 üzenetről van szó, tehát „nem valószínű, hogy belerokkanna bármelyik szolgáltató”. Ráadásul a pushüzenetek a hálózatot is kevésbé terhelik meg, mint az SMS-ek.

A következő események indukálhatják az üzenetek küldését:

• Törvényben meghatározott ágazati üzemzavar, válsághelyzet vagy különleges jogrendnek nem minősülő veszélyhelyzet, illetve a lakosság ellátását, annak biztonságát vagy folytonosságát érintő súlyos esemény,
• katasztrófa vagy annak veszélye,
• az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény,
• a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény,
• az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény,
• Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés,
• szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény,
• vagy terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye;
• valamint kiberbiztonsági válsághelyzet.

Németh szerint a legtöbb egyértelmű, de „a törvényes rendet, közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény kicsit tág fogalom”, hiszen ennek háttere nincs sem területileg, sem pedig tartalmában meghatározva. Így akár egy előre be nem jelentett tüntetésnél is kiküldhetnek üzenetet, ha az eseménykezelő központ megítélése szerint a közbiztonságot, a közrendet vagy a törvényes működési rendet súlyosan veszélyezteti.

Németh hozzátette, hogy egy ilyen üzenet csak korlátozott hatású lehetne – például Budapestre –, így nem küldhetnék ki az egész országban. Ez viszont csak úgy működhetne, ha az érintett földrajzi terület meghatározásának módját és elveit a kormány egy rendeletben határozná meg. 

De lesz politikai célú felhasználás?

A mobilos riasztásról szóló törvény 2026. július 1-jén léphet majd hatályba, s bár a rendelet elfogadása szinte biztos, a rendszer kiépítésének elkezdéséhez egy végrehajtási rendeletre van szükség, amelyben a technikai paraméterek kerülnek meghatározásra. A szakértő szerint ennek hiányában nehéz még bármit is mondani a szolgáltatókra nehezedő kihívásokról.

Az NMHH elnöke arra kapna felhatalmazást a törvényjavaslat szerint, hogy rendelettel állapítsa meg a védelmi és biztonsági célú riasztási rendszer technikai követelményeit. Ez a gyakorlatban egyrészt a védelmi és biztonsági célú riasztási rendszer képességeivel kapcsolatos általános elvárások rögzítését, másrészt az egyébként szabványok által meghatározott rendszerelemek és azok képességeinek technikai követelményeit tartalmazná

– írta a portálnak válaszában az NMHH.

Mivel a tervezet társadalmi egyeztetésére 2025 őszén kerülhet sor, ezért ez még nem aktuális kérdés. Az viszont az, hogy az üzenetek politikai célokra felhasználhatók lesznek-e, erre a hatóság így válaszolt:

„A javasolt törvényi szabályozás szerint a riasztási üzenet tartalmát a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, a Védelmi Igazgatási Hivatal (VIH) határozza meg, a rendszerhez más nem fér hozzá, az üzeneten az azt továbbító szolgáltatók nem módosíthatnak. A VIH feladatai az ország függetlensége, területi integritása, stabilitása, a közrend és a közbiztonság, a törvényes rend, az élet és vagyonbiztonság elleni támadások, továbbá a természeti és ipari katasztrófák megelőzése, a bekövetkezett támadásokkal vagy természeti és ipari katasztrófákkal szembeni reagálás köré szerveződnek, politikai természetű feladatai, hatáskörei nincsenek.”

A mobilszolgáltatók egyelőre nem nyilatkoztak az ügyben.

(Borítókép: Helena Dolderer / picture alliance / Getty Images)