Honvédelmi Minisztérium: Ruszin-Szendi Romulusz nem a magyar álláspontot képviselte

A Honvédelmi Minisztérium (HM) bekérette a NATO-tól és az EU-tól Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök felszólalásait az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos ülésekről. A HM a közösségi oldalán ezeket a jelentéseket nem, viszont az ezekből készült összefoglalót közzétette, amelyet az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága is tárgyalt. 

A jelentésben arról írnak, hogy a volt vezérkari főnök nem a magyar érdekeket képviselte az üléseken, ugyanis a tényleges felszólalásainak leirata és számára összeállított mandátum – tehát amit mondania kellett volna – nem egyeznek. Négy pontban állapították meg az eredményeket, ezek a következők:

• Ruszin-Szendi Romulusz Ukrajna-barát álláspontot képviselt az üléseken, az Ukrajna érdekeinek megfelelő elemeket elmondta, de a „nem összecsengő elemeket (mint a fegyverszállítások eszkalációs kockázata, nem hívott fel a harcok azonnali beszüntetésére és konfliktus tárgyalásos úton történő rendezésére) elhallgatta”.
• Az üléseken egyszer sem képviselte a mandátumban foglalt, „Magyarország nemzetbiztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű” háborúellenes narratívát.
• A mandátumok olyan elemeit is megjelenítette a jelentésekben, amiket nem mondott el.
• Az EU Ukrajna Kiképző Missziójának (EUMAM) elindítását tárgyaló ülésen nem ismertette Magyarország „a misszióval kapcsolatos eszkalációs aggályait”.

Hamis bizonyítékok?

A botrány még onnan indult ki, hogy – amint azt az Index először megírta – a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata feltárta: Ruszin-Szendi vezérkari főnökként kettős kommunikációt folytatott. Míg jelentéseiben a magyar kormányzati álláspontot tükröző háborúellenes narratívát jelenítette meg, a NATO ülésein valójában Ukrajna-barát álláspontot képviselt, sőt felszólalásait a „Slava Ukraina!” (Dicsőség Ukrajnának!) kifejezéssel zárta.

Nem sokkal később az ukrán titkosszolgálat az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) leleplezett egy Nyugat-Ukrajnában működő magyar katonai hírszerző hálózatot.

Ennek következtében Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet, ugyanis a kormány nem tűri tovább a hazánkkal szembeni folyamatos lejárató akciókat Kijev részéről

– jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten. Egy látványos TEK-es akcióról készült videó is felkerült az internetre, amiben a Ferenciek terén az Országos Idegenrendészeti Főigazgatósággal közösen elfognak egy férfit, akit kapcsolatba hoztak a kémkedési botránnyal, és még aznap kitoloncoltak az országból.

A Fidesz azonnal összekötötte az ukrán akciót a Tisza Párttal és Ruszin-Szendi Romulusz „ukrán titkosszolgálati kapcsolataival”, amelyre Ruszin-Szendi egy nyílt levéllel válaszolt. Ebben „legalja” ügynek nevezte, hogy őt kémnek gondolják, az őt ért vádakra pedig „hamis bizonyítékokként” tekint, amelyeket szándékosan gyártanak ellene.