Kedd esti törvénycunami: a kormányoldal 760 oldalnyi új jogszabályt terjesztett be

Közeledik a tavaszi parlamenti ülésszak vége, amely hivatalosan június 15-ig tart, és ilyenkor a minisztériumok igyekeznek kiüríteni a fiókjaikat. Miután az Országgyűlés az előre megadott munkarendje szerint még két etapot tervez május 19-e és 26-a között, illetve június 10–11-én, várható volt, hogy a kormány a nagy szabadságolások előtt még egy törvényalkotási szőnyegbombázást végez.

Tizenkét új törvényjavaslat

Mindenesetre Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden késő este túlórázott, hiszen 22 óra 42 perc és 23 óra 50 között kilenc kormányzati törvényjavaslatot is címzett Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.

Kronológiai sorrendben ezek a törvényjavaslatok a következők:

1. a jogi személyek nyilvántartásáról (91 oldal);
2. a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és végelszámolásról (165 oldal);
3. igazságügyi tárgyú törvények módosításáról (190 oldal);
4. Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról (52 oldal);
5. egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról (91 oldal);
6. a ZalaZONE Alapítványról (8 oldal);
7. Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról (101 oldal);
8. a helyi önazonosság védelméről (15 oldal);
9. az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítványról (5 oldal).

Három fideszes képviselő is beterjesztett egy-egy önálló törvényjavaslatot:

• az anyakönyvezhető utónevekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról (Kósa Lajos, 8 oldal);
• az állatok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról (Ovádi Péter, 9 oldal);
• a közélet átláthatóságáról (Halász János, 25 oldal).

Az igazságügyi törvénycsomag

Kétségkívül a legnagyobb terjedelmű előterjesztés az igazságügyi reformcsomag, amelynek révén többek között módosítják a büntetőeljárási törvényt. Ennek keretében egyszerűsödnek az elektronikus adatok eltávolítására és hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó eljárások, csökken a párhuzamos eljárások száma, valamint hatékonyabbá válik a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelem.

Az új szabályozás egy differenciált rendszert vezet be a nyomozások határidejére, amely a bűncselekmények súlyossága alapján eltérő nyomozási időtartamokat határoz meg, és lehetőséget biztosít a legösszetettebb ügyek esetében többlépcsős határidő hosszabbításra.

A törvényjavaslat tartalmazza azokat a módosításokat is, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmények sértettjei a jövőben a szabadságvesztés büntetését kitöltő elítéltektől kérhessenek távoltartást. Ezzel elérhető, hogy a sértettek védelme érdekében az állam a sértettel való kapcsolattartásra, illetve találkozásra vonatkozó jogi tilalmat állítson fel és érvényesítsen akkor is, ha az elítélt már szabadult.

A törvényjavaslat indoklása szerint a bírói, ügyészi, közjegyzői hivatás öregségi nyugdíjkorhatár elérését követő, 70. életévig tartó gyakorlására vonatkozó lehetőség megadásával az igazságügyi szervezetrendszer keretei között tartható az akár évtizedek alatt megszerzett és felhalmozódott speciális szaktudás, ami a színvonalas jogalkalmazói gyakorlat folyamatosságát szolgálja.

Az egyik legtöbbet vitatott rendelkezés szerint új jogintézményt vezetnének be, amely alapján – első lépésben a polgári perekben, majd 2026. július 1-jétől közigazgatási perekben is –, ha a bíróság törvényben megállapított intézkedési határidőt túllépi, a határidő lejártát követő naptól kezdve vagyoni elégtételt nyújt a felek részére. E vagyoni elégtételt külön kérelem nélkül hivatalból állapítanák meg és fizetnék ki a felek számára.

Pénzügyi tárgyú törvények módosítása

A kormány két pénzügyi salátatörvényt is benyújtott: az egyik a költségvetés megalapozását, a másik az adótörvényeket érinti.

A költségvetés megalapozó törvény a Magyar Államkincstár feladatellátásának hatékonyabbá tétele érdekében módosítja a nyugdíjfolyósításra, a költségvetési támogatások és a csekély összegű támogatások szabályszerűbb kiutalására, nyilvántartására és adatszolgáltatásaira vonatkozó szabályokat. Az eljárási szabályok módosításával pedig szándéka szerint hozzájárul a közhiteles törzskönyvi nyilvántartások vezetéséhez, továbbá a helyi önkormányzatok pénzügyi ellenőrzéséhez.

Néhány érdekesebb költségvetést megalapozó rendelkezés:

• Az élettárs nem lesz jogosult özvegyi nyugdíjra, ha neki magának vagy a jogszerzőnek más személlyel házassága állt fenn a jogszerző halálakor.
• Jogalkalmazói tapasztalatok alapján a fogyatékossággal, egészségkárosodással élő fiatalok 23. életévük helyett 26 éves korukig beszámíthatóak lesznek az 5 százalékos kötelező foglalkoztatási szintbe.
• Nem kérhető a mikro- és kisvállalkozásoktól ESG-adatszolgáltatás, ideértve a vállalkozás által a kockázatkezelés, illetve a kockázatelemzés körében a közvetlen szállítók részére küldendő kérdőívet is.

Ami az adótörvények módosítását illeti, a törvénymódosítás alapján a hitelintézetet és pénzügyi vállalkozást terhelő különadói kötelezettség a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad. 2026-ban az adó alapja a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, különböző módosító tételekkel módosított adózás előtti eredmény. 2026-ban a módosítás szerint az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék, az e feletti összegre 20 százalék.

Az adócsomagból is kiemelünk néhány érdekesebb rendelkezést:

• Törvényi szintre emelik az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 18 millió forintra növelő kormányrendelet előírásait.
• Az építmény- és telekadót illetően feltételes adómentességben részesülhetnek azon preferált szervezetek (például egyesületek, alapítványok, közszolgáltató szervezetek), amelyek a tulajdonukban álló adótárgyingatlant alaptevékenységük, főtevékenységük kifejtésére használják.
• A cégautóadó alól mentességet kapnak a közfeladat ellátását segítő polgárőrszervezetek és az önkéntes tűzoltó-egyesületek az alapfeladat ellátása érdekében üzemeltetett személyautóik után.

(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2025. február 24-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)

A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!