A pápák magyar ceremóniamestere elcsente Ferenc pápa vizespoharát
További Belföld cikkek
-
Szentkirályi Alexandra felszólalt a budapesti drogfogyasztás ellen
- Orbán Viktor ma este hazautazik Felcsútra, csak előtte „ledolgozza a heti hátralékokat”
- Kilőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma
- Mandiner: Orosz álprofilokkal támadnak a Tisza önkéntesei
- Meglepő helyen termesztett kábítószert egy kaposszekcsői férfi
A beszélgetést azzal indítottuk, hogy miként lesz valakiből ceremóniamester. Mint kiderült, Zoltán atya – aki esperes, kanonok, jelenleg a terézvárosi Szent Teréz templom plébánosa – ceremóniamesteri szerephez vezető útja több évtizedes múltra tekint vissza. Már az Esztergomi Szeminárium növendékeként négy éven keresztül felelt a székesegyházban tartott szertartások levezetéséért. 1991-ben szentelték pappá, és ugyanazon év augusztusában érkezett – most már – szent II. János Pál pápa Magyarországra. Miután négy évig ő vezette a szertartásokat a székesegyházban, ezért kapta a feladatot, hogy II. János Pál pápa látogatásának szertartásaiban is szolgáljon, akkor már felszentelt papként.
Amikor 2023-ban kiderült, hogy Ferenc pápa Magyarországra érkezik, a Püspöki Kar őt kereste meg, korábbi tapasztalatai miatt. Két hónapjuk volt megszervezni a látogatás részleteit. Rómába utazott, hogy találkozzon a pápai szertartásmesterrel, akit a Vatikánban Maestrónak neveznek.
A pápai látogatás biztonsági kockázatai
A pápai látogatás megszervezésekor az egyik legnagyobb kihívást a biztonsági protokoll jelentette, hiszen a pápa a világ egyik legvédettebb személye. „Őrzői, a Svájci Gárda tagjai is itt voltak vele, csak nem a díszegyenruhájukban, hanem öltönyt vettek fel” – osztotta meg Horváth Zoltán.
Ferenc pápa hajlamos volt rögtönözni, ami gyakran felülírta az előre megtervezett programot. „A pápa kitalálta, hogy kiszáll a tolókocsiból, végigsétál a fogadó delegációk között, és mindenkivel kezet fog. Vagyis Ferenc pápánál az igazi kihívás az volt, hogy mindig rögtönzött – emlékezett vissza Horváth Zoltán, és ez bizony nemcsak a szervezőknek, de a biztonsági személyzetnek is feladta a leckét.

Ferenc pápa a színfalak mögött
A beszélgetés során különösen érdekesek voltak azok a személyes benyomások, történetek amelyeket Zoltán atya a pápáról megosztott.
Rendkívül közvetlen. Tehát aki ránéz, arra rögtön mosolyog, ez nagyon fontos, mert akkor nem érzi magát kínosan, feszengve az ember a pápa jelenlétében
– jellemezte Ferenc pápát.
Az esperes atya egy kedves történetet is megosztott: „Az egyik magyarországi miséjén, szertartás közben odaintett, és kért egy pohár vizet. Na akkor gondoltam egyet, és miután megitta a vizet, a poharat eltettem emlékbe, az ott van azóta is a szobámban, a vitrinben.”
Emellett őrzi a dedikált szertartáskönyvet is, amiből a Kossuth téri szentmisét pontifikálta a pápa.
Ferenc pápa és a magyarok
Különösen érdekes része volt a beszélgetésnek, amikor Horváth Zoltán a pápa és a magyarok kapcsolatáról szólt. Kiderült, hogy Ferenc pápa még Buenos Aires-i érsekként rendszeres kapcsolatban állt az ottani magyar közösséggel, mégpedig a magyar apácákon keresztül, akik az 1950-es években hagyták el Magyarországot, amikor feloszlatták a szerzetesrendeket. A magyar nővérekhez rendszeresen járt misézni, és rajtuk keresztül ismerte meg a magyar közösségeket.
Ez a személyes kapcsolat meg is mutatkozott az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén. Horváth Zoltán elárulta, hogy a Buenos Aires-i magyar közösség tagjai is jelen voltak az eseményen, és argentin zászlót lobogtattak, hogy a pápa észrevegye őket. „Amikor meglátta őket, a pápa hátrafordult, és a vele pápamobilozó bíborosnak felsorolt három-négy családnevet a magyar közösségből, akiket ismert.”
Ferenc pápa magyarokhoz fűződő személyes kapcsolata is hozzájárulhatott ahhoz, hogy 2019-ben ellátogatott Csíksomlyóra, ami jelentős gesztus volt részéről. Horváth Zoltán felidézte azt is, hogy sokan berzenkedtek, amikor Ferenc pápa 2021-ben az Eucharisztikus Kongresszus lezárása után csak néhány órát töltött Magyarországon, míg Szlovákiába három napra utazott. „És ez visszajutott a szentatyához is. És amikor Magyarországon járt 2023-ban, akkor egy nagyobb körben előkerült ez a kérdés, és azt mondta, hogy […] sokan úgy érezték, hogy nem fontos ez nekem, hogy a magyarokkal találkozzak. Szó sincs róla, ezért akartam két év múlva mindenképpen visszajönni lelkipásztori látogatásra.”
XIV. Leó pápa 2023-ban már járt Magyarországon
Elhangzott az is, hogy XIV. Leó – még Robert Francis Prevost érsekként – Ferenc pápa delegációjának tagjaként járt mMagyarországon, 2023-ban. Horváth Zoltán elmondta, hogy Prevost akkor a püspöki kinevezésekkel foglalkozó pápai dikasztérium prefektusa volt, röviddel azelőtt nevezték ki erre a posztra.
Amikor arról kérdeztük, milyen benyomást tett rá a mostani pápa, Horváth Zoltán azt mondta:
Nem nyomulós, hanem csendes, visszahúzódó alkat. Nyilván ő is új volt akkori szerepében, ez is hozzátartozik, viszont ő is mosolygós ember.

A Café Francesco misszió egy kávézón keresztül
A beszélgetés során egy különleges kezdeményezésről is szó esett: Horváth Zoltán egy másik atyával, Rónaszéki Jánossal kávézót nyitott Budapesten Café Francesco néven, amelyhez egy alapítvány is kapcsolódik, a Franciscus Alapítvány.
„Az alapítvány célja, hogy továbbvigye Ferenc pápa 2023-as látogatásának szellemiségét” – magyarázta az esperes atya. A kávézó különlegessége, hogy Ferenc pápa arcképe díszíti a papírpoharakat, a használatához természetesen engedélyt kértek a vatikáni nunciatúrán keresztül.
Horváth Zoltán kiemelte, hogy a kávézó célja a misszió modern formájának megvalósítása, azt kell megtalálni, hogy vajon Krisztust és az evangéliumot hogyan lehet az emberekhez közel vinni.
Olyan emberekhez, akiket meghívhatok a templomba, de nem biztos, hogy el is jönnek.
A Café Francesco jogi szempontból egy civil alapítvány keretein belül működik, amelynek alapítói ugyan papok, de a kuratóriumban már nem vesznek részt, hogy elkerüljék az egyházjogi problémákat. „Ezt civilek, cserkészek, regnumosok, abszolút jó szándékú és önkéntes fiatalok vezetik. Mi csak a háttérben vagyunk” – magyarázta Horváth Zoltán.
A kávézó egyik fő tevékenysége, hogy különböző személyiségeket hív meg beszélgetésre. Az elmúlt időszak vendégei között volt Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, Azbej Tristan államtitkár, egy svájci gárdista, és hamarosan érkezik Erdő Péter bíboros, prímás is.
Mit hagyott örökül Ferenc pápa?
Végül arra kértem Zoltán atyát, foglalja össze röviden, hogy szerinte mi Ferenc pápa öröksége. „A mosoly, a közvetlenség, az irgalom és a megbocsátás – olyan értékek, amelyek az egyházat közelebb hozzák az emberekhez” – mondta az esperes atya.
A műsorban szó volt még arról is, hogy
- Mit jelentett az elmúlt 35 évben a két pápai látogatás?
- Hogyan tudott azonos nyelvet beszélni Ferenc pápa az egyszerű emberekkel?
- Mit keresett Zoltán atya a napokban éppen Dél-Amerikában?
- Tényleg úgy készítik a töltött káposztát és a pörköltet az argentínai magyarok, mint mi idehaza?
- Hogyan jött a Cafe Francesco ötlete?


