Klímabajnok lett Magyarország

Negyvenkét százalékkal csökkent Magyarország nettó üvegházhatású gázkibocsátása 1990-hez képest. „Hazánk az európai viszonylatban jelenleg elért hetedik legjobb eredményével a klímabajnok országok csoportjába lépett” – ezt állapította meg az Energiastratégia Intézet legfrissebb helyzetképe.

Magyarország 3,5 százalékkal csökkentette a nettó üvegházhatású gázkibocsátását (ÜHG). A régióban csak Románia és Szlovákia kibocsátáscsökkenése számottevőbb. A K&H Csoport felelős nagyvállalatként nemrég a szén-dioxid elnyeléséhez hosszú távon hozzájáruló erdőt telepített a WWF-fel közös programjában, segítve a biológiai sokszínűség fennmaradását.

A szén-dioxid légköri koncentrációja 0,042 százalékra emelkedett, ami ugyan csekélynek tűnik, de óriási hatása van a bolygó klímájára: amennyiben elérné a 0,1 százalékot, az várhatóan 5-6 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést idézne elő az iparosodás előtti szinthez képest. Ez a szint már túllépné mind a természetes ökoszisztémák, mind az emberi társadalmak alkalmazkodóképességének határait, és olyan szélsőséges időjárási jelenségek sorozatához vezetne, amelyek komoly természeti katasztrófákat okozhatnak – áll az intézet jelentésében.

A globális felmelegedés megfékezése érdekében a világ országai – köztük Magyarország is – ambiciózus célokat tűztek ki: 2030-ra 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig el kell érni a klímasemlegességet.

Sikeresen csökkentette Magyarország a gázkibocsátást

Magyarország a jelentés szerint az élmezőnybe tartozik Európában a kibocsátáscsökkentés terén. A legfrissebb adatok szerint 42 százalékkal csökkent Magyarország nettó üvegházhatású gázkibocsátása 1990-hez képest, igaz, jelentős részben a rendszerváltás után bekövetkezett ipari termelés jelentős csökkenésének és az elmúlt években tapasztalható gazdasági visszaesésnek köszönhetően. Ez az eredmény mindazonáltal felülmúlja az Európai Unió 30 százalékos átlagát. Bár Magyarország a globális üvegházhatású gázkibocsátás mindössze 0,11 százalékáért felel csak, de ezzel a teljesítménnyel Magyarország a „klímabajnokok” közé került az EU-ban, megelőzve olyan országokat, mint Belgium, Ausztria vagy Portugália.

A közlekedés növekvő kihívást jelent

Miközben a legtöbb ágazatban csökkent, a közlekedésben tovább nőtt a kibocsátás: 2022-ben 7,7 százalékkal emelkedett a járművekből származó üvegházhatású gázemisszió. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon ma már több mint 4 millió autó közlekedik, és az átlagos autóéletkor meghaladja a 15 évet.

2022-ben a közlekedés volt felelős az EU összes kibocsátásának 29 százalékáért, ez pedig az 1990-es érték közel kétszerese, 2030-ban pedig már a kontinens kibocsátásának közel fele a mobilitásból fog származni. Ha az EU 2050-re el akarja érni a nulla kibocsátást, létfontosságú az ágazat mielőbbi szén-dioxid-mentessé tétele.

Biztató folyamatok indultak az építkezéseknél

A lakossági épületek kibocsátása jelentősen csökkent: egy lakás átlagos éves közvetlen üvegházhatású gázkibocsátása 14,1 százalékkal mérséklődött 2022-ben, részben az enyhe télnek és az energiaárak növekedésének köszönhetően. Az ipari szektor kibocsátása is 16,5 százalékkal csökkent, főleg az energiaárak miatt visszaesett termelés következtében.

A K&H a honlapján elérhető rezsikalkulátorával biztosítja az információt az ingatlanok energiafogyasztásának mérsékléséhez. 2024-ben az átlagos megtakarítás, amit a kalkulátor számolt, 503 ezer forint volt, ami az átlagos rezsi egyharmada.

Természetes szövetségeseink az erdők és elnyelők

Magyarországon az erdők fontos szerepet játszanak a szén-dioxid elnyelésében, így a Nemzeti Erdőtelepítési Program célja, hogy évente 10–15 ezer hektárral növekedjen az erdőterület. Az erdők mellett a vízi élőhelyek is nagyban hozzájárulhatnak a széndioxid megkötéséhez, ha megfelelően kezeljük őket.

A K&H nemrég a WWF-fel több mint két évig tartó közös projektjében a Duna-Dráva nemzeti Park 6 hektárnyi területen őshonos facsemeték és cserjefajok elültetésével, madárodúkkal és T-ülőfákkal ért fontos mérföldkőhöz, amelynek keretében a terület jövőálló, természetközeli erdővé alakul. A természetvédelemhez az ügyfelek is hozzájárultak – pusztán azzal, hogy használták Kate-et, a K&H digitális pénzügyi asszisztensét. Minden egyes Kate-tel indított tranzakció vagy kérdés után a bank 100 forintot különített el élőhelyfejlesztési célokra.

Apró lépések a klímavédelem érdekében

Magyarország élen jár a kibocsátáscsökkentésben, de a klímavédelem nem nemzeti verseny, hanem közös globális feladat. Hazai sikereink fontosak, de a bolygó jövője a világ nagy kibocsátóinak együttműködésén múlik. Az arányok érzékeltetésére álljon itt egy példa: Kína 2023-ban mindössze 33 óra alatt termelte ki Magyarország teljes éves kibocsátását. Ezért bár a magyar eredmények példamutatóak, ugyanakkor a globális klímaváltozás megfékezéséhez ez nem elég, hiszen Kína, az Egyesült Államok és India együtt adják a világ üvegházhatású gázkibocsátásának több mint felét.