Lánczi Tamás: Az átláthatósági törvényjavaslat nem az orosz előírásokhoz hasonlít

2025.05.15. 12:39
A Kossuth rádiónak adott interjút Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke. A tisztviselőt kérdezték az ukrajnai kémbotrányról és a nemrég benyújtott átláthatósági törvényről is. Előbbiben összehangolt akciót lát, utóbbiról pedig úgy véli, nem az orosz, hanem amerikai szabályokhoz hasonló.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt csütörtökön Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) elnöke. A tisztviselőt az ukrajnai kémbotrányról kérdezték, amiről gyors vizsgálatot készített a hivatala. Úgy véli, összehangolt akcióról van szó, mivel Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Magyar Honvédség háborúra felkészítéséről hozott nyilvánosságra egy hangfájlt, aztán egy nappal később az ukrán titkosszolgálat tett hasonlót.

Az SZH vezetője azzal folytatta, hogy ezt követően magyar és külföldi szereplők is ezeket a „rágalmakat és hazugságokat” kezdték terjeszteni. Lánczi Tamás szerint ezeknek az állításoknak nincs valóságalapjuk. Úgy véli, dezinformációs kampány zajlik, amire fel kell hívni a figyelmet, mert ezek a háborúba sodorhatják bele Magyarországot.

Lánczi Tamás szerint nem az orosz, hanem az amerikai szabályokhoz hasonlít a magyar törvényjavaslat

A hivatal elnöke szerint a májusban benyújtott átláthatósági törvényjavaslat egyik célja, hogy föltárja, az egyes szereplők kinek a megbízásából járnak el. Lánczi Tamás az érintettek megbízóit is kivizsgálná. 

A hivatalvezető szintúgy nem érti a független sajtótermékek reakcióját sem, mert akinek „nincs takargatnivalója, annak nem kell félnie a retorziótól”.

Hozzátette, hogy a javaslat nem az orosz, hanem az Egyesült Államokban érvényben lévő törvényhez hasonló. A magyart utóbbinál lazábbnak tartja.

Mint mondta, a benyújtott tervezet a külföldről támogatott szervezetekre vonatkozó szigorú szabályozást tartalmazza. Az előterjesztés szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal kezdeményezheti a kormánynál a szervezet hivatalos nyilvántartásba vételét, ha úgy ítéli meg, hogy annak tevékenysége Magyarország szuverenitását veszélyezteti.

Karácsony Gergely a törvényjavaslat felfüggesztésére kérte az Európai Bizottságot, míg Tineke Strik holland EP-képviselő szerint ez a lépés nemcsak a magyar civil társadalom elleni támadás, hanem az Európai Unió elleni hadüzenet is.