Polt Péter nem azonnali hatállyal mondott le a legfőbb ügyészi tisztségről

Mint ismeretes, május 14-én délután a Sándor-palotában benyújtotta lemondását Polt Péter. Sulyok Tamás köztársasági elnök a hivatalos Facebook-oldalán közölte, hogy felkereste őt a legfőbb ügyész, hogy átadja neki a lemondását. Az államfő elismerését és köszönetét fejezte ki a legfőbb ügyésznek eddigi munkájáért.

Budapestre jönnek az unió legfőbb ügyészei

Bár ez a lépés a Népszava szerint puszta formalitás, a Sándor-palota híradásából mégsem derült ki, hogy Polt Péter nem azonnali hatállyal, hanem csak június 9-ével kérte mandátumának megszüntetését. Ezt erősíti meg az a közlemény, amely az ügyészség honlapján jelent meg:

Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr a tegnapi napon benyújtotta a lemondását Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök úrnak, amelyben a mandátumának 2025. június 09. napjával történő megszüntetését kérte.

Az Index értesülése szerint a június 9-i lemondás hátterében az áll, hogy hamarosan Budapestre látogatnak az Európai Unió legfőbb ügyészei. A tagállamok Legfelsőbb Bíróságai mellett működő ügyészségek vagy azonos jogállású intézmények hálózata (Nadal Network) a magyar fővárosban tartja május 21. és 23. között a tizenhatodik közgyűlését. A Luxemburgban rendezett múlt évi összejövetelen Polt Péter vette át a hálózat elnöki tisztségét, miután korábban egyhangúlag elnöknek választották.

Értesülésünk szerint Polt Péter emellett szeretne részt venni az idei ügyészek napját (június 10.) megelőző hivatalos eseményeken is.

Az is a történethez tartozik, hogy az Országgyűlés május 20-án egy határozatot is hoz a legfőbb ügyész lemondási idejéről, amelyben feltehetően tudomásul veszi, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetője – törvényi előírásoknak megfelelően – a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül lemondhat a megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez nem szükséges elfogadó nyilatkozat. A megbízatásról történő lemondás ideje pedig hat hónap, de a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak.

Az Igazságügyi Bizottság ülése

Mint azt megírtuk, a Fidesz-frakció május 8-án jelentette be, hogy Polt Péter legfőbb ügyészt, valamint Hende Csaba parlamenti képviselőt, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökét jelölte az Alkotmánybíróság tagjának. A két alkotmánybíró-jelöltet május 13-án hallgatta meg az Igazságügyi Bizottság, amely

Az ülésen történtekről Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője elmondta: Polt arra hivatkozott, hogy őt alkotmánybírósági tagjelöltként hallgatja meg a bizottság, ezért nem beszélhet az ügyészi munkájáról, legfeljebb jogelméleti kérdésekről és az alkotmányos ügyekről. Polt visszautasította azt a feltételezést, hogy ő „a Fidesz hű pártembereként azért kapja az alkotmánybírósági tagságot, esetleg az alkotmánybíróság elnöki pozícióját, mert kiszolgálja a Fideszt”.

Varga Zs. András távozik a Kúria éléről?

Rohamosan közeledik a tavaszi parlamenti ülésszak vége, amely hivatalosan június 15-ig tart. Miután az Országgyűlés az előre megadott munkarendje szerint még két etapot tervez május 19-e és 26-a között, illetve június 10–11-én, így a képviselőknek pünkösdhétfő után is lesz lehetőségük a nyitott kérdések megválaszolására.

Az Országgyűlés május 20-án titkosan szavaz a két új alkotmánybíró személyéről. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróságnak jelenleg tizenkét tagja van, és Juhász Imre elnök április 3-i távozása óta Horváth Attila elnökhelyettes gyakorolja az elnök jogkörét. Vagyis a két új alkotmánybíró megválasztásával egy szék üresen marad a Donáti utcai ovális asztal mellett.

Ezért is figyelemre méltó a Portfolio azon értesülése, mely szerint: „A Fidesz–KDNP szövetség Polt Pétert és Hende Csabát, valamint Varga Zs. Andrást, a Kúria jelenlegi elnökét jelölte – utóbbi személyéről a bizottság most nem döntött.” Ezt a hírt azóta nem erősítették meg, igaz, nem is cáfolták.

Csakhogy Varga Zs. András esetleges alkotmánybírói jelölése ez idő szerint jogszabályi akadályba ütközne. Az alkotmánybírósági törvény ugyanis eléggé egyértelműen fogalmaz:

Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási ideje tizenkét év. Az Alkotmánybíróság tagja nem választható újra.

A jogalkotók valóban nem számoltak azzal az esettel, mi van akkor, ha valaki a mandátumának lejárta előtt távozik a testületből, mint tette ezt Varga Zs. András is. Ő 2020. október 16-i hatállyal mondott le alkotmánybírói tagságáról, mert időközben Áder János államfő a Kúria elnöki tisztségére jelölte. Nem önhibájából szűnt meg a tagsága, hanem új közmegbízatása miatt mondott le mandátumáról, amelyből amúgy – mivel 2014 szeptemberében lett alkotmánybíró – éppen hat év maradt kitöltetlenül. Az Index által megkérdezett alkotmányjogász szerint is csak törvénymódosítással orvosolható a helyzet. A kérdés csak az, hogy bevállal-e rövid időn belül a kormányoldal egy Lex Varga Zs.-t.

Mindenesetre pünkösdhétfő után, a június 10–11-i parlamenti ülésen már lehetőség lesz a június 10-i hatállyal alkotmánybíróvá avanzsált Polt Péter elnökké választására.

(Borítókép: Polt Péter Országgyűlés plenáris ülésén 2019. november 4-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)