
A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM
Mint arról beszámoltunk, a kormány benyújtotta az igazságügyi reformcsomagot, amely többek között szabályozza a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát. A kormány annak érdekében teremti meg ennek lehetőségét – olvasható a törvényjavaslat indoklásában –, hogy a bírósági eljárások átláthatósága és ezáltal a törvényesség társadalmi ellenőrzése növekedhessen. Az új szabályozás kimondja:
A hallgatóság online felületen keresztül is részt vehet a tárgyaláson, ha az ehhez szükséges technikai feltételek a bíróságon rendelkezésre állnak.
Az online felügyeletet, valamint a tárgyalás ideje alatt az eljáró bíróság és az online hallgatóság közötti egyirányú – a kapcsolatfelvétel esetén kétirányú – kép- és hangkapcsolatot biztosító összeköttetést, az erre szolgáló informatikai rendszer működtetésével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) biztosítja.
A törvényjavaslat egy részvételi limitet is megállapít: egy tárgyaláson online hallgatóságként legfeljebb az első száz eredményesen regisztráló nagykorú természetes személy vehet részt. A részvételnek pedig feltétele az arra szolgáló elektronikus felületen történő regisztráció, amely eAzonosításhoz kötött. Az online hallgatóságként jelentkező személynek a regisztráció során kifejezett nyilatkozatával el kell fogadnia a részvétel szabályait, és nyilatkoznia kell, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó adatkezelési tájékoztatót megismerte. Ezek hiányában nincs eredményes regisztráció.
Az online hallgatóság a tárgyalásról kép- vagy hangfelvételt nem készíthet, a tárgyalás nyomon követését más személynek egyidejű vagy késleltetett hozzáférésének lehetővé tételével nem biztosíthatja, a tárgyalás anyagát más módon, részben vagy egészben nyilvánosságra nem hozhatja.
A tárgyalásról felvételkészítés vagy a tárgyalás anyagának nyilvánosságra hozatala, valamint más személy részére a tárgyalás nyomon követésének bármilyen módon történő lehetővé tétele büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősség megállapítását vonhatja maga után.
Az is beletartozik a szabályozásba, hogy a tárgyaláson résztvevő peres fél, más perbeli személy, közreműködő, illetve érdekelt a tárgyalás megkezdése előtt kérheti az online hallgatóságként regisztrált személyek viselt és születési nevének, valamint arcképmásának megismerését, amelyet az eljáró bíróság a kérelmező számára biztosít.
A hallgatóságként regisztráló személy azonosíthatósága érdekében az eAzonosítást követően átadja az Országos Bírósági Hivatal részére a következő azonosító adatait:
Az online hallgatóságnak jelentkező személy eredményes regisztrációját követően, a személye és az általa követni kívánt tárgyalás azonosítására szolgáló, összekapcsolt adatokat az OBH, valamint az eljáró bíróság az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) április 11-én észrevételeket tett a készülő törvénytervezethez. Az OBT a bírósági tárgyalás online nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket – mind a polgári peres eljárásban, mind a büntetőeljárásban – nem támogatja, és elhagyásukat javasolja.
A 15 fős bírói testület fontosnak nevezte, hogy a társadalom az eljárásról, annak eredményéről tájékoztatást kapjon, de ez semmilyen módon nem zavarhatja meg a bíróság munkáját. Az OBT szerint egyensúlyt kell teremteni a tisztességes eljárás érdekében úgy, ahogy ez Európában történik, a nyilvánosság bizonyos eszközeinek tárgyalótermi korlátozásával.
Az online nyilvánosság mellett elveszik a tárgyalás méltósága, a hallgatóság feletti közvetlen bírói kontroll, a tárgyalás az online résztvevők számára egy élőben közvetített »színházi előadássá« válik, amelyben a tárgyalteremben munkájukat végző bírák, igazságügyi alkalmazottak, ügyvédek, és nem utolsósorban a jogkereső felek, a tanúk, a szakértők »színházi szereplőkké« válnak
– hangsúlyozta a Pecsenye Csaba elnök által aláírt dokumentum. Az OBT a bírósági tárgyalás online nyilvánosságának bevezetését a büntetőeljárásban is károsnak és a büntetőeljárás céljaival ellentétesnek tartja. A tervezett szabályozás kifejezetten a büntetőeljárás időszerűsége ellen hat, továbbá súlyosan veszélyezteti a bizonyítás sikerét és ezzel összefüggésben a büntetőeljárás eredményességét, amely követelményekhez fűződő társadalmi érdeket nem írhatja felül a tárgyalás nyilvánosságának elve.
Ami az előzetes regisztrációt illeti, az OBT szerint a szabályozás nem számol a visszaélés azon igen egyszerű módjával, hogy a regisztrált online hallgatóval együtt szinte korlátlan számú nem regisztrált, ily módon ismeretlen személyazonosságú személy (akár a büntetőeljárásban még ki nem hallgatott terhelt vagy tanú) is részt vehet a tárgyaláson, súlyosan veszélyeztetve ezáltal a bizonyítás és a büntetőeljárás sikerét.
(Borítókép: A tévé képernyőjén Juan Luis Pia spanyol bíró a La Coruna-i bíróságon 2013. november 13-án. Fotó: MIGUEL RIOPA / AFP)
A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM