
A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM
Négy ismert, rendszerkritikus ellenzéki jogász (Bárándy Péter, Fleck Zoltán Lengyel László és Vörös Imre) 2021 májusában Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! címmel vitairatot tett közzé a Népszavában. A röpirat nem merült feledésbe, az elmúlt hetekben a szerzők több fórumon is újra szóba hozták négy évvel ezelőtti elképzeléseiket.
A Klubrádió Másrészről című május 8-i műsorában, amelynek Bárándy Péter és Fleck Zoltán volt a vendége, a volt igazságügyi miniszter közölte, hogy a vitairatban kitűzött cél továbbra is fenntartandó. Ellenben ha a Tisza Párt kétharmaddal győz, akkor a leírtak ugyan fenntarthatóak, de a technikai rész el kell hogy vesszen, mert – fogalmazott Bárándy – „nem kell végigjárni azt a szenvedős utat, amit akkor leírtunk”.
Fleck Zoltán jogszociológus szerint a Tisza Pártnak még a választás előtt tudatnia kell, hogy igen, alkotmányozni akar.
„Ez azért fontos, mert ha az emberek erre szavaznak, akkor némileg elhalványodik az egyszerű számszaki logika, hogy ez most 50 százalék, 52, 54, 58, 62 vagy kétharmad” – jelentette ki Fleck Zoltán.
Ahhoz, hogy megértsük a vitát, érdemes feleleveníteni a vitairat néhány tézisét. A tanulmány először is rögzíti, hogy az Orbán-kormány nem habozott parlamenti többségével nemcsak élni, de visszaélni is. „Kezdődött mindez a jogalkotási joggal való visszaéléssel, s folytatódott a jogállami alkotmányos intézmények, a fékek és ellensúlyok korlátozásával és leépítésével. Majd a jogalkotásra vonatkozó törvényes előírások figyelmen kívül hagyásával, bármiféle társadalmi vita nélkül a kormány elfogadtatta azt az Alaptörvényt, amely szimbolikusan is szakított a magyar köztársasági hagyománnyal, ami a demokratikus hatalomgyakorlással és hatalommegosztással fonódott össze” – olvasható a dokumentumban.
A szerzők szerint a kormányzat önkényessé, bizonytalanná és kiszámíthatatlanná tette az alkotmányosságot, ezzel előállítva az „alkotmányon belüli alkotmányellenesség”, a „törvényes törvénytelenség” rendszerét. Mára a teljes jog- és intézményrendszer javíthatatlanná vált, ezért alkotmányos jogállami rendszerváltásra van szükség. Szerintük az új Országgyűlésnek már az első ülésnapján három alapvető döntést kell hoznia:
Az Országgyűlés a választás révén kapott felhatalmazása alapján, egyszerű többséggel, szűk tárgyi körben, az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése sérelme okán – a közhatalom kizárólagos birtoklására törekvés tilalma mint általános érvényű szabály – kimondja az Alaptörvény semmisségét.
Bárándy Péter (74) ügyvéd, a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztere 2002-től 2004-ig. 1992 és 1996 között a Palotás János által létrehozott Köztársaság Párt alapítója és alelnöke volt. 2005-ben felmerült a neve az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként.
Fleck Zoltán (59) az ELTE jog- és társadalomelméleti tanszékének egyetemi tanára, aki többek között a jogállam működésének kérdéseit kutatja, A maffiaállam joga címmel 2013-ban írt tanulmányt a Magyar Bálint által szerkesztett Magyar polip című kötetbe.
Lengyel László (74) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE Politikatudományi Intézetének docense, a Pénzügykutató Zrt. elnök-vezérigazgatója. Egyik fő kutatási területe a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak. Több mint húsz könyve jelent meg.
Vörös Imre (80) volt alkotmánybíró, akadémikus. Kutatási területe a versenyjog, a nemzetközi gazdasági jog és az alkotmányjog. 2002-től nyugdíjazásáig az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. 2021-ben könyve jelent meg Államcsínytevők címmel.
A vitairatot annak idején a baloldalon sem fogadta egyöntetű helyeslés. Kis János filozófus, a SZDSZ első elnöke, cikkében a koncepció lényegével egyetértett ugyan, a részleteket illetően már nem minden javaslatát osztotta. A liberális filozófus szerint:
Az eljárási szabályok megsértésével az új Országgyűlés mindjárt azokat a jogállami normákat is megsértené, melyek uralmát helyre kívánja állítani! Ez pedig a születő demokrácián már keletkezése pillanatában sötét foltot ejtene.
Szerinte a határozatot nem csak meg kell szavazni, hanem érvényre is kell juttatni. El kell érni ugyanis, hogy az állampolgárok elfogadják, a közhatalmi szervek végrehajtsák a rendelkezéseit. Nem beszélve arról, hogy a Fidesz-frakció az Alkotmánybírósághoz fordulna, a bírák pedig eljárási alkotmányellenesség címén megsemmisítenék az Országgyűlés valamennyi döntését, beleértve a menesztésüket is, és akkor – folytatta – nyitott a kérdés, hogy melyik határozat kerekedik felül, a parlamenti többségé vagy a bírói testületé. Mindazonáltal optimistán fejezte be gondolatmenetét: „A közös alkotmányozás napja hamarabb fog eljönni, ha nem próbálunk egyoldalú alkotmányozással elébe vágni – és a végtelen messzeségbe vész, ha úgy akarunk szakítani a Fidesz-uralommal, hogy követjük a Fideszt az egyoldalú alkotmányozás kísérletében.”
Négy évvel ezelőtt a legkeményebben Kövér László, az Országgyűlés elnöke fogalmazott, aki a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában aláhúzta:
Az ellenzék retorikája és politikája is szintet lépett azzal, hogy gyakorlatilag nyílt zendülést hirdettek meg az alkotmányos renddel szemben.
A XX. századi történelem és azon belül is a Tanácsköztársaság történetének tanulmányozását ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, majd kijelentette: „a 133 nap után jött a 134.”. A házelnök szerint téves következtetést vontak le az ellenzéki képviselők „a volt kommunista nómenklatúrából származó tagjaikkal együtt” abból, hogy 1989–1990-ben és 1994 között semmiféle számonkérés, retorzió nem történt azokkal szemben, akik a diktatúrát addig a nemzet ellen fenntartották.
Téves az a hiedelem, hogy ez mindig így lesz – jelentette ki az Országgyűlés elnöke, majd hozzátette: téves az a hiedelem, hogy a magyar többség megint eltűri „egy terrorista kisebbség randalírozását ebben az országban”.
Ami az Alaptörvény alkotmányellenességének kimondását illeti, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nem teljesen osztja a baloldali jogászok álláspontját. A március 15-i beszéde után készült egyik interjúban arra a riporteri kérdésre, gondolkoznak-e azon, hogy új alkotmányt hozzanak létre, vagy egy alkotmányozó nemzetgyűlést hívjanak össze, az ellenzéki politikus kifejtette: Egy új alkotmány, egy új alaptörvény megalkotása jó esetben egy hosszú folyamat, akár öt-tíz évet is igénybe vehet. Előtte társadalmi konzultációt kell tartani, majd miután az új alaptörvényt elfogadta az Országgyűlés, népszavazással kell megerősíteni, és olyan is szokott lenni – folytatta –, hogy a következő Országgyűlés is elfogadja ezt egy újabb választás után.
Nem az alkotmányon múlik, hogy van-e WC-papír a kórházban, vagy korruptak-e a politikusaink, hanem máson. Ez egy nagyobb projekt
– hangoztatta Magyar Péter. Ehhez képest két hónap múlva, május 10-én az ellenzéki politikus az ATV Egyenes beszéd című műsorában kijelentette: „A Tisza Párt nem fogja hagyni, hogy a Fidesz janicsárjai üljenek a legfőbb állami szervek élén.” Mint mondta, senkinek nem javasolja, hogy hosszú távra rendezkedjenek be.
Magyar Péter janicsáros megjegyzését viszont Magyar György vitatta blogbejegyzésében. Az ellenzéki beállítottságú ügyvéd jogosnak tűnő kérdésnek tartja, hogy a jogállamiságot semmibe vevő hatalom kinevezettjeit lehet-e nem jogállami eszközökkel kiebrudalni. A válasz szerinte valószínűleg az, hogy nem. Mert ha bárki ezt az utat választja, semmivel nem lesz különb, mint a Fidesz. Akkor sem, ha a Tisza jövőre kétharmados többséget szerez, amelynek birtokában akár alkotmányozó erővé válhat.
Amennyiben ezzel visszaél, 2011-ig visszavezető időutazásnak lehetünk a részesei. És akkor ott tartunk, mint fénykorában a NER
– vélekedett az ügyvéd, aki azt is megjegyezte, hogy érti Magyar Péter üzenetét. „A Tisza elnöke pedig értse meg a strasbourgi bíróság állásfoglalását. Rendszerváltozást lehet kívánni, de csak az unió által megkövetelt jogállamisági feltételrendszer figyelembevételével. Már ameddig ennek az érdek- és értékközösségnek a keretein belül akarunk vagy tudunk maradni” – érvelt Magyar György.
(Borítókép: Shutterstock)
A Leporolt akták - Perben a XX. századdal című kötet negyven bírósági ügyön át mutatja be történelmünket az első világháborútól a rendszerváltozás utáni évekig.
MEGVESZEM