A Fidesz-szavazók egy része is ellenzi az átláthatósági törvénytervezetet

Kedd éjjel nyújtotta be Halász János fideszes országgyűlési képviselő „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot, amellyel korlátoznák és emellett keményen büntetnék is a külföldi finanszírozású és a külföldről támogatásokat, adományokat kapó médiumokat, sajtóorgánumokat, civil szervezeteket, egyesületeket. Az ellenzéki oldal politikai bosszúnak, oroszországi tempónak és „a putyini úton tett újabb lépésnek” nevezte a törvényjavaslatot, több újság szerkesztősége közösen állt ki ellene, az ügyvédek szerint pedig Alaptörvényt sért a tervezet.

A Momentum mostanában élen jár a tüntetéseken, így nem meglepő, hogy demonstrációt szerveztek a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz péntek délutánra, ám az akciókat már előtte elkezdték, ugyanis a párt aktivistái még reggel festékkel öntötték le és blokád alá vonták Lánczi Tamás hivatalát. A vizsgálatot a külföldi támogatások után a Szuverenitásvédelmi Hivatal végzi majd, Lánczi szerint a törvény eredete pedig nem Oroszországban, hanem az Egyesült Államokban keresendő.

Vasárnap újból utcára vonultak az emberek, ahol a kegyelmi ügy után kirobbant influenszertüntetés néhány résztvevője is felszólalt, majd kihirdettek egy 12 pontból álló követelést, ami a következő pontokat tartalmazta:

• szabad sajtó,
• független bíróság,
• a népért létrehozott alkotmány,
• szabad oktatás,
• minőségi egészségügy,
• lakhatás mindenkinek,
• erős szociális rendszer, 
• tiszta, igazságos választás, 
• törvények rendeletek helyett,
• közpénzt közérdek szerint,
• a törvények védelme, valamint 
• elfogadás az uszítás helyett.

Így tehát mindenki véleménye napirendre került már a törvénytervezettel szemben – avagy mellett –, viszont a köznép, vagyis a hétköznapi emberek eleddig nem alkottak véleményt. A Europion ezen kívánt változtatni, és a törvénytervezet kihirdetését követően egy 1200 főt megkérdező reprezentatív kutatásban kérték ki az emberek véleményét.

Az emberek figyelnek

Azt nem lehet mondani, hogy elkerülte volna az emberek figyelmét a rendelettervezet, ugyanis a megkérdezett 16 éven felüliek 71 százaléka nyilatkozott arról, hogy hallott már a javaslatról, közülük a teljes lakosság egyharmada (vagyis 33 százalék) pedig úgy fogalmazott, hogy teljesen tisztában van vele, hogy mit tartalmaz a Halász János által benyújtott papír. Érdekesség, hogy a 16–29 évesek és a 60 felettiek úgy általában, hogy tudják, mit tartalmaz a javaslat, ráadásul a legidősebb korosztály volt az, ahol 20 százalék maradt azok aránya, akik nem is hallottak a tervezetről.

A gimnáziumi érettségivel rendelkezők és nem rendelkezők közül egyaránt 27 százalék válaszolt igennel arra, hogy ismeri-e a tervezet tartalmát, viszont az érettségizettek 29 százaléka, míg az ennél alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők 36 százaléka semmit nem hallott róla. 

A területi eloszlást figyelembe véve nagyjából kiegyensúlyozott a mezőny, hiszen a fővárosiak, a városban és községben élők egyaránt 30 százalék körüli aránya esik a legtájékozottabb kategóriába, a megyeszékhelyen élőknek viszont már csak 40 százaléka. Azonban ha ehhez hozzávesszük azokat is, akik csak hallottak róla, de nem olvastak utána, akkor már Budapest kerül elsöprő fölénybe, méghozzá 81 százalékkal.

Érdekesség továbbá, hogy a kormánypárti szavazók és a kormányközeli médiából tájékozódok mindössze 26–27 százaléka tudja, hogy miről szól A közélet átláthatóságáról elnevezésű törvénytervezet, míg a független médiából tájékozódok 55 százaléka, a Tisza-szavazók 65 százaléka ismeri a javaslat szövegét. Beszédes az is, hogy a tiszás vagy egyéb ellenzéki szavazók összességének 88 százaléka hallott a javaslatról, a kormányközeliek aránya ezzel szemben csak 71 százalék.

Fidesz vs. Tisza

Ha ráfordulunk arra a kérdésre, hogy mennyire tartja aggasztónak a társadalom a törvényjavaslatot, akkor arra jutunk, hogy a teljes népesség csaknem fele, 49 százalék tartja elfogadhatatlannak, hogy „ilyen módon próbálják korlátozni az érintett szereplők, szervezetek tevékenységét”. 25 százalék egyetért a kormány javaslatával, míg 26 százalék támogatja a külföldi befolyás ellen való fellépést, de nem egy ilyen szigorú törvényjavaslattal.

A legérdekesebb viszont a pártnélküli szavazók aránya, ugyanis náluk pontosan 49 százalék tartja elfogadhatatlannak a javaslatot, így ők az arany középút. 18 százalékuk támogatja Halász János beadványát, 33 százalék pedig az ötletet igen, de a módszert nem.

Ebből kiindulva, nem túl meglepő módon, a tervezet külön pontjaira kitérő részletes kérdéseknél a kormánypárti szavazók 70-70+ százaléka egyetért vagy inkább egyetért a javaslattal, míg a Tisza-bázis 80-85 százaléka elutasítóan vélekedik róluk. Az érdekes ismét a teljes népességre kivetített arányszámok összessége, mivel ebből az derül ki, hogy a bizonytalanok aránya 25 százalék körül van, míg a támogatóké 40-45 százalék, az ellenzőké pedig 30-40 százalék között mozog. 

A legmegosztóbb kérdés talán a támogatás huszonötszörösére rúgó büntetéseknél tapasztalható, erre az ellenzékiek 85 százaléka válaszolt elutasítóan, illetve a Szuverenitásvédelmi Hivatal listázási lehetősége, amelyről még a kormánypárti szavazók csaknem negyede is azt gondolja, hogy ez már túl sok lenne. 

„Népharag”

Végül az utolsó kérdésben arra volt kíváncsi a cég, hogy miként kellene viselkednie az ellenzéknek ilyen a helyzetben, amilyenben most találták magukat. Itt azért érdekes a válaszok megoszlása, mert már a fideszes szavazók is visszafogottabbak a kérdésben, és mindössze 54 százalékuk mondja, hogy el kell fogadniuk az új játékszabályokat, 37 százalék szerint fel kellene szólalniuk az ügy ellen,

A Tisza-szavazók 82 százaléka egyértelmű ellenállásra buzdítja az ellenzéket, a pártnélküliek pedig 38 százalékkal támogatják a tiltakozásokat, de 44 százalékuk szerint fel kell szólalniuk, viszont más ügyekkel foglalkozzanak inkább. Így jön ki az a végeredmény, hogy a teljes népesség 76 százaléka szerint inkább, vagy mindenképpen fel kell szólalnia az ellenzéknek az átláthatósági törvénytervezet ellen.

A Kossuth téri demonstráción vasárnap elhangzott, hogy „ez már nem egy tüntetés, ez már népharag”, és ha e mellé vesszük az Europion által megkérdezett emberek véleményét, akkor az a végeredmény jön ki, hogy már tényleg nem csak egy hangos kisebbség az, amelyik kiáll ez ellen a tervezet ellen, hanem az emberek több mint háromnegyede egyetért azzal a nézettel, hogy fel kell emelnie a hangját az ellenzéknek, mert itt a kormánypárt már túllőtt a célon.

A tüntetések kedden folytatódnak Hadházy Ákos már-már megszokássá vált demonstrációjával – amelyet még nem is ezért, hanem a gyülekezési jog ellen hozott törvény miatt indított –, ezen pedig minden bizonnyal előkerül majd a téma. Kérdés, hogy az abba a témába némileg belefásuló tüntetőket feltüzeli-e újra annyira Halász János törvényjavaslata, hogy ismét ezrek zárják le az Erzsébet hidat, netalán fesztivállá alakítsák a budai Várat.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)