„Egy kicsit elhallgatna? Megnyugszik?” – feszült helyzet és kemény összecsapás a parlamentben

Tordai Bence a napirend előtti felszólalások elején kijelentette: „73–21, ilyen arányban verném most meg a fideszes jelöltet egy az egy elleni küzdelemben Budán.” A Párbeszéd frakciójában ülő, de a pártból kilépett képviselő szerint azóta tovább csökkenhetett a kormánypárt támogatottsága Budán, aminek az okai Tordai Bence szerint:

• „Orbán Viktor támogatta a román elnökválasztás szélsőjobboldali, magyarellenes jelöltjét, Simiont, aki szerencsére megbukott tegnap.” Tordai Bence úgy látja, Orbán Viktor nyíltan a határon túli magyarok ellen fordult.
• Az átláthatósági törvény benyújtása.
• „Aztán itt volt a tegnapi furcsa, cringe politikai műsor, a Harcosok Klubja-bohózat. Sikerült beválogatni a tagjaik közé egy elítélt pedofilt és egy náci tartalmat posztoló képviselőt” – fogalmazott Tordai Bence.

„Úgy elég nehéz vitatkozni, drága képviselő úr, hogy nincs is frakciója. Ön úgy frakcióvezető, hogy nulla százalékon mérik önöket” – vágott vissza Soltész Miklós. Az államtitkár leszögezte:

Ne haragudjon, ön az utolsó legyen, a barátaival együtt, akik minket számonkérnek a nemzetpolitikával kapcsolatban. Ha valakinek van füle, az hallja meg, hogy mit mondott miniszterelnök úr. Önök hol voltak, amikor a szentatya látogatása volt Csíksomlyón, majd Úzvölgyében történt, ami történt? Mi álltunk ki. Ne beszéljen hülyeségeket, zagyvaságokat!

Soltész Miklós úgy vélekedett, hogy „Budapesten sorra törnek ki a botrányok”, mióta Karácsony Gergelyék átvették a vezetést Tarlós Istvántól, ráadásul „úgy jutottak be a parlamentbe, hogy guruló dollárok segítették a munkájukat”.

Tordai Bence többször is kommentálta Soltész Miklós felszólalását, mire az államtitkár kijelentette: „Egy kicsit elhallgatna? Megnyugszik? Próbáljon megnyugodni kicsit.”

„Kis gömböcként fognak kidurranni”

Novák Előd azzal kezdte napirend előtti felszólalását, hogy:

A papírforma szerint tizenöt év kormányzás után jövőre kormányváltás lesz, főképp a gátlástalan korrupciójuk miatt. Kis gömböcként fognak kidurranni, mert az utolsó évükben túlzabálják magukat.

A Mi Hazánk képviselője azzal folytatta, hogy különösen fontos volna betartani a jegybanktörvényt: „A felügyelőbizottságnak csak az elnökét jelölik a kormánypárti képviselőcsoportok, a tagokat az ellenzék is. Ráadásul a három tag megválasztásáról az Országgyűlés egyszerre, egy csoportban szavaz, ennek ellenére februárban csak a két kormánypárti tagot terjesztették elő, pedig a Mi Hazánk jelölte Csath Magdolnát.”

Válaszában Fónagy János államtitkár kifejtette: „A Magyar Nemzeti Bank, valamint minden más olyan, egyébként a kormánytól és az Országgyűléstől független szervezet mindenfajta tisztségére az jelöl, akinek jelölési jogosítványa van, az választ, akinek választási jogosítványa van, ettől sem az elmúlt évtizedekben, sem az elmúlt hetekben, sem a mai vagy a holnapi napon nem tértünk, nem fogunk eltérni.”

Új helyzet a devizahiteles pereknél?

„A devizahitelesek emberek, nem vonalkódok – tette világossá Z. Kárpát Dániel. – Hosszú évek óta folyik az a perpatvar, ami a hitelkárosultak helyzetének rendezése hiányában alakult ki. Egy kedvezőnek tűnő uniós bírósági döntésnek köszönhetően újranyílni látszik a devizahiteles dosszié. Ez a döntés a rajtvonalig viheti vissza a károsultak helyzetét.”

A Jobbik parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi az ügyben, amihez össze is gyűjtötték a megfelelő számú aláírást.

Válaszában Répássy Róbert megfontolásra ajánlotta azt a kérdést, hogy vajon egy parlamenti vizsgálóbizottság a legalkalmasabb fórum-e arra, hogy egy nagyon bonyolult bírósági ítéletet értelmezzen, viszont a Kúria abban a helyzetben van, hogy valamilyen módon értelmeznie kell.

Körülbelül hatezer devizahiteles per még mindig folyamatban van a bíróságokon

– árulta el az államtitkár, azt kérve, hogy várják meg a Kúria döntését, ezt követően lesznek olyan helyzetben, hogy egyáltalán lássák az ítélet következményeit.

„Orbán Viktor, így vagy úgy, de szakít az Európai Unióval”

Komjáthi Imre szavai szerint: „Az átláthatósági törvény, vagy nevezzük inkább szájzártörvénynek, nyílt beismerése annak, hogy a Fidesz sutba vághatja kormányzásának tizenöt évét. Az a társadalmi szerkezet, és az a gazdaságpolitika, amit önök kialakítottak, menthetetlenül földbe állt. Önöknek nem maradt más lehetőségük, mint a támadás, támadás nem csak a sajtó, a kormánykritikus civil szervezetek, az egyesületek, az alapítványok és a magánszféra ellen. A szájzártörvény bárkire ráhúzható, és nyílt beismerése annak, hogy Orbán Viktor, így vagy úgy, de szakít az Európai Unióval.”

Nincs mit vitázni erről a törvényről, ezért az MSZP nem is vesz részt a vitán. Erre szólítjuk fel a többi ellenzéki pártot is

– jelentette ki az MSZP elnöke, aki választási csalásként emlegette a törvényjavaslatot, azt ígérve, hogy minden jogi fórumon támadást indítanak, sőt az Európai Bizottsághoz fordulnak, kérve a törvény felfüggesztését, addig, amíg az európai bíróság ki nem mondja annak jogtalanságát.

Répássy Róbert államtitkár sajnálja, hogy az MSZP kihagyja a keddi vitát.

Azok, akikről szól a törvényjavaslat, a választások befolyásolására törekednek. Arról szól a törvény, hogy a közélet átláthatóságát biztosítani kell mindazok tekintetében, akik a választásokat befolyásolhatják

– hívta fel a figyelmet az államtitkár.

„Önök a szabad Magyarország gyilkosai”

Sebián-Petrovszki László úgy látja, a „nagytakarítási törvénnyel” Orbán Viktor „a jogállam folyamatos leépítése végén egyetlen puskalövés nélkül vette el a szabadság egyik utolsó pillérét, a véleménynyilvánítás szabadságát”.

Önök a szabad Magyarország gyilkosai. Önök a magyar történelem első olyan aktorai, akik nem egy külföldi hatalom nyomására, nem vérzivataros században, hanem önként és dalolva, a saját hatalmuk biztosítása érdekében pusztították el a szabad Magyarországot

– szögezte le a DK-s képviselő.

Válaszában Répássy Róbert közölte: „Meghallgathattuk azt az összeesküvés-elméletet, amiről az előbb már beszéltem. A külföldről finanszírozott ukránpárti propaganda ellen lép fel ez a törvény. Ez a törvény a nemzeti szuverenitás megerősítése érdekében a közélet átláthatóságának jogi, intézményi garanciáit teremti meg.”

Az államtitkár azt is tisztázta, hogy „akinek nincs takargatnivalója, annak nincs oka aggódni”, és ami Magyarországon történik, az csak az Európai Unió egyik be nem fejezett jogalkotási folyamatának a megvalósítása.

„A háborús pszichózis után egyfajta Ukrajna-pszichózis alakult ki”

A KDNP-s Juhász Hajnalka arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság gyorsítósávon venné fel az Európai Unióba Ukrajnát, miközben a közösség egyik alapvető értéke az érdemalapú bővítés volt. A politikus azt kérte, hogy ne ideológiai alapú bővítéspolitikát képviseljenek.

„A háborús pszichózis után Ukrajna-pszichózis alakult ki” – válaszolta Zsigmond Barna Pál. Az államtitkár szerint a bizottság semmilyen szabályt nem tart be az ukrán tagság ügyében, ráadásul biztonsági és gazdasági veszélyekkel járna a szomszédos ország felvétele.

Nem lehet már kérdezni Brüsszelben. Olyan a demokrácia állapota, hogy ha valaki felveti, milyen hatása van a csatlakozásnak, azt brutálisan támadják

– fogalmazott Zsigmond Barna Pál, hozzátéve: „Weber úr olyan kormányt szeretne az ország élére, ami gondolkodás nélkül végrehajtja a parancsokat.”

Megszólalt a honvédelmi miniszter a hangfelvételről

Kósa Lajos arra emlékeztetett, hogy az előző héten a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság meghallgatta Szalay-Bobrovniczky Kristófot Ruszin-Szendi Romulusz ügyében.

Megállapítottuk, hogy a volt vezérkari főnök a legsúlyosabb függelemsértést valósította meg akkor, amikor figyelmen kívül hagyta a honvédelmi miniszter utasításait. A NATO vezérkari főnökeinek értekezletein nem a magyar álláspontot képviselte. Tetézve ezt a függelemsértést, a NATO vezérkari főnökeinek üléseiről szóló beszámolóját meghamisította, tehát félretájékoztatta a főnökét

– sorolta a kormánypárti képviselő, azt feltételezve, hogy a volt vezérkari főnök valakinek a megbízásából járhatott el. „Ebben az esetben a kinek az érdeke kérdés tehető fel. A jegyzőkönyvekből kiderült, hogy abszolút ukránbarát álláspontokat képviselt” – mondta Ruszin-Szendi Romuluszról Kósa Lajos. A képviselő azt is lehetséges okként feltételezte, hogy a volt vezérkari főnök „súlyos szereptévesztésben volt. Véleménye volt, és nem mint katona, végrehajtotta a parancsot, hanem azt értelmezte, módosította, belekeverte a saját egóját”.

„Az elmúlt hetekben a magyar demokrácia történetében példátlan lejáratókampányt kezdeményezett velünk szemben egy nem NATO, nem EU-tag szomszédos ország, Ukrajna” – kezdte válaszát Szalay-Bobrovniczky Kristóf, megjegyezve, mindezt úgy teszi Ukrajna, hogy a NATO és az EU-tagja akar lenni, utóbbi esetben mindenki mást megelőzve, „anélkül, hogy kész lenne erre”.

A honvédelmi miniszter úgy látja, „Brüsszel a magyar békepolitikával ellentétes módon folytatni akarja a háborút”, de a magyar kormány nem akarja, hogy az egész háborút behozzák az Európai Unióba.

Jól időzített, hosszú ideje előkészített, politikai megrendelésre történő, titkosszolgálati elemeket tartalmazó, nagy láthatóságú lejárató kampány keretében a magyar kormány szavahihetőségét és nemzetközi tekintélyét akarják megkárosítani. Ennek van egy magyarországi szála, egy magyarországi szövetséges. Május 8-án a Tisza fő aktivistája egy – egyébként lopott és manipulált, de – a hivatalos kormányzati kommunikációnak semmiben nem ellentmondó hangfelvételt tett közzé, amellyel támadta a magyar honvédséget és a sikeres haderőfejlesztési programot. Másnap Ukrajna megkezdte azt a nemzetközi lejárató kampányt, amiről az előbb beszéltem. Ez a kettő szorosan összefügg

– vélekedett Szalay-Bobrovniczky Kristóf, kiemelve: „Külföldről irányított akció, amelyben jól látható a magyar szál. Ebben egy bukott vezérkari főnök központi szerepet visz.”

A honvédelmi miniszter arra is kitért, hogy a Ruszin-Szendi Romulusz felmentéséhez vezető okokban, a bizalomvesztésben leginkább az játszott közre, hogy már szolgálatának idején is, fel-felbukkant „nyilvánvaló és kitapintható Ukrajna-pártisága”. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elárulta, a volt vezérkari főnök magatartása már akkor szükségessé tette az írásbeli figyelmeztetést, hogy tartsa be a rá vonatkozó mandátumokat.

Ukrán nemzetiségi szószóló: Kérem önöket, hogy ne az ellenségeskedés tüzét szítsuk

Az ülésen napirend előtt felszólalt Grexa Liliána is, aki először a NOVAdays magyar–ukrán ifjúsági találkozóról és konferenciáról beszélt, amelyre „nyitott, érdeklődő, okos és lelkes fiatalok” érkeztek Ukrajnából, valamint Magyarországról.

Az ukrán nemzetiségi szószóló kifejtette:

Egy olyan időszakot élünk, szenvedünk el, amikor kémeket lepleznek le Ukrajnában és Magyarországon, nagy médiavisszhanggal. Óránként ömlik a médiából, hogy Magyarországnak nemet kell mondania, és Ukrajnában is szinte csak a negatív hírek mennek Magyarországgal szemben. Mi, nemzetiségiek, összeszorult szívvel olvassuk a híreket. Nem tudjuk, nem akarjuk elhinni, hogy ami történik, az a valóságunk. Tényleg ilyen jelent és jövőt akartunk építeni magunknak és a gyermekeinknek? Biztos vagyok benne, hogy nem.

Grexa Liliána hangsúlyozta, hogy a nemzetiségeik elsőként tapasztalják a politikai üzenetek negatív hatásait a mindennapokban. A nemzetiségi szószóló arra kérte a magyar és az ukrán kormányt, hogy „konfliktusos helyzetben is inkább a tárgyalás és az együttműködés útját válasszák, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy nincs miről beszélni a másik féllel”.

„Kérem önöket, hogy ne az ellenségeskedés tüzét szítsuk. Tartsuk magasra a béke lángját” – kérte Grexa Liliána.

Válaszában Soltész Miklós rögzítette, hogy fegyverrel ugyan nem támogatják Ukrajnát, de humanitárius segítséget a háború kezdetétől nyújtanak a szomszédos országnak.

Egyik oldalon minden humanitárius segítséget megadunk, a másik oldalon pedig azt tapasztaljuk, hogy az ukrán politika – nem az ukrán emberek – olyan mértékben tesz Magyarország politikájával szemben, ami teljesen elfogadhatatlan. Azt tapasztaljuk, hogy mind a parlamenti ellenzék egy része, mind a parlamenten kívüli ellenzék ezt a politikát kiszolgálja

– zárta a napirend előtti felszólalásokat az államtitkár.

(Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2025. május 19-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)