Nem beszélünk róla, de számos kihívással jár az anyává válás

A szervezők szerint annak ellenére, hogy sok információ elérhető az interneten, számos könyv jelenik meg a témában, rengeteg közösségimédia-csoport van, mégis nehézséget jelent a családalapítás küszöbén állók számára, hogy hiteles forrásból tájékozódjanak. A szülés, a várandósság és a gyermekágy körülményei egy életre szóló hatással lehetnek az anya, gyermeke és az egész család számára. Isaszegen az Anyaplacc szakértői, védőnő, pszichológus, szülésznő, gyermekorvos, fejlesztő, életmód-tanácsadó többgyermekes anyukák adtak felvilágosítást a gyakran tabuként kezelt nehézségekről, saját életükből merített tapasztalatok alapján.

Tévhitek a szülés körül

Kun-Szabóné Csabai Evelin az Anyaplacc egyesület alelnöke, két kislány anyukája elmondta, amikor állapotos volt, akkor szembesült azzal, mennyire kevés dolgot mondanak el egy kismamának. „Vannak pedig olyan apróságok, amelyekre ha figyelünk, könnyebb lehet a várandósság és a szülés is” – emelte ki.

Luca is megerősítette ezt, ő néhány hetes kisfiával együtt vett részt az eseményen, amelyet az apróság átaludt. „Néha azt érzem, mindenki hazudik. A nők csak a jó dolgokat mondják el, miközben számos nehézséggel találják magukat szemben” – mondta.

Varga-Morvai Szilvia megjegyezte, még saját szüleinkkel sem beszélünk a szülésről. Példaként hozta fel, amikor négyéves kislányával együtt láttak egy filmet, a gyermek megkérdezte:. „Ez a néni miért sír ennyire?”, mire ő magyarázta el neki, mi történik. Az a tévhit él az emberekben, hogy úgy zajlik, mint az amerikai filmekben, pánik tör ki, azonnal száguldanak a kórház felé. A valóság korántsem ilyen, hosszú órákba telhet, mire világra jön egy gyermek” – fogalmazott Somogyi Eszter, hozzátéve: pszichés tényezők is befolyásolhatják a folyamatot.

A felkészülés jelentősége

Varga-Morvai Szilvia dúla, aki négy gyermek édesanyja, arról beszélt, a császármetszés kockázatairól sem szoktak tájékoztatást adni, ahogy arról sem tudnak sokan, hogy lehet a császármetszés után természetesen szülni, ahogy nála is megtörtént.

Somogyi Eszter hozzátette, éppen ezért fontos szülési tervet készíteni, „ez olyan keretet ad, amellyel a számos bizonytalansági faktort, a frusztrációt csökkentjük” – mondta, ugyanakkor azt is fontosnak nevezte, hogy legyen olyan szakember körülöttünk, akiben megbízunk.

Orlikné Pintér Judit női mentor szerint a várandósság előtt szellemi és lelki nagytakarítást kell végezni, de sokan nincsenek erre felkészülve, és úgy jön a gyerek. Fontosnak nevezte a transzgenerációs traumák leküzdését, ami a gyermekáldásnak is gátja lehet. Az egyik kliense azért csak 40 felett döntött a gyermekvállalás mellett, mert fiatalon szült édesanyja mindig fájdalmas dologként utalt a szülésre, végül ettől rettegve ragaszkodott a császármetszéshez. Kiderült, az a fájdalom maradt meg édesanyjában, amit az elszakadás során élt meg, mivel nagyszülei nevelték fel. Arra is volt példa, hogy a szoptatási nehézségek minden generációnál megjelentek, végül a gyermeket egész nap mellkason tartva szűnt meg az egyik anyánál a probléma.

Még mindig tabu, ha nem megy

Dr. Hegyi Eszter gyermekorvos és laktációs szaktanácsadó hangsúlyozta, hogy a felkészülésnek nagy szerepe van abban, hogy lehetővé váljon a sikeres szoptatás. „Nem mindenkinek megy magától, tanulási folyamat mind a mama, mind a baba részéről” – mondta a szakember, hozzátéve: voltak olyan helyzetek, amikor pszichoszomatikus háttere volt ennek.

A szoptatás nehézségei is tabunak számítanak – emelték ki a szakértők. „Mama, miért nem képes szoptatni? – az ehhez hasonló, gyakran már a kórházban elhangzó kijelentések gátlást alakítanak ki a nőkben” – fejtette ki Somogyi Eszter. A szakemberek egyetértettek abban, hogy az ellátórendszerbe jó lenne szoptatási tanácsadót és dúlát bevinni. „A komplementer medicina nem elvenné, kiegészítené a szülésznők, orvosok munkáját” – hangsúlyozta az Anyaplacc Egyesület alapítója.

Kovács Kitti védőnő hallgató szerint fontos, hogy a szoptatásról már a várandósság alatt kapjanak tájékoztatást a kismamák, akik erről a 34 hétig tudnak információkat befogadni. Kun-Szabóné Csabai Evelin az AnyaPlacc egyesület alelnöke megjegyezte, hogy sokan ilyenkor mobiloznak, könyvet, újságot olvasnak, ami azért sem ajánlott, mivel a szemkontaktus hiányában kevésbé alakul ki a kötődés, ez akár megkésett beszédfejlődéssel is járhat.

Tóth-Bognár Borcsa pszichológus elmondta, hogy ennek az úgynevezett „Mom brain”, agyi köd jelenség áll a hátterében. „Minél előrébb halad a várandósság, annál kevesebb vér jut a magas szintű gondolkodásért felelős prefrontális kéregbe, és annál több a limbikus rendszerbe, az érzelmi központba. El kell mondani az édesanyáknak, hogy a gondolkodási képességben érzett lassulás csak egy időszakos állapot. Volt egy kismama, aki a kapun bejutáshoz percekig húzkodta a mágneskártyát, mire rájött, hogy a bankkártya van a kezében. A szülés utáni időszak is módosult tudatállapot, nagyjából a gyermekágyas időszakig tart. Bármilyen sugalmazás ilyenkor ezerszeresen hat, mind a pozitív, mind a negatív szavak” – fejtette ki.

Dr. Hegyi Eszter gyermekorvos hozzátette: „Ezért is fontos a szakemberek részéről, ha megerősítik a szülői kompetenciákat.” Tóth-Bognár Borcsa egyetértett: „Annyi is elég sokszor, hogy elmondjuk: normális, amit érez, mások is megküzdenek hasonló problémákkal.” A laktációs tanácsadó hozzátette, hogy a szoptatás az ilyenkor előforduló depresszióval szemben is védelmet jelent.

(Borítókép: Scott Barbour / Getty Images)