Reisz András elárulta, meddig tart a rekordhideg Magyarországon

Reisz András elmondta, hogy meglepően hosszú ideje tart már a hűvös idő, aminek oka, hogy márciusban a sztratoszférában bekövetkezett hirtelen felmelegedés eredményeként a megszokott, hideg poláris örvény felbomlott. Ezzel pedig egy olyan helyzet állt elő, amelyben a meleg levegő felhatolt a sarkkör irányába, a hideg levegő pedig hosszan elnyúlva elindult Közép- és Kelet-Európába.

Szerinte ez a mostani május lesz az egyik leghidegebb a hőmérsékleti adatok rögzítésének kezdete óta. Viszont az is igaz, hogy globálisan az elmúlt április megint rekordmelegre sikeredett. A mostani szokatlanul hűvös időjárás nemcsak nálunk jelentkezik, hanem például Észak-Amerikában is, míg – mondjuk – a Brit-szigeteken, Izlandon vagy Grönland északi részén az évszakhoz képest melegebb van.

Olyan jelentős hőmérsékleti anomáliák tapasztalhatók, hogy Délkelet- és Kelet-Európában az átlagosnál akár 8-10 fokkal alacsonyabb középhőmérsékleteket mérnek.

Tulajdonképpen most fejre állt a légkör.

Mikor áll helyre a normális idő?

Reisz András szerint kollégáival aggódva nézi az előrejelzéseket, és azt várják, mikor fogy el a sarkköri hideg levegő utánpótlása, illetve mikor változik észak–déli irányúról nyugatira vagy délire az áramlás. Lassú lesz az átalakulás, még napokig velünk marad a frontokkal, csapadékkal, széllel tarkított hideg idő.

Hidegebb volt-e az idei tél?

A meteorológus szerint inkább az jellemezte, hogy gyakoribbak voltak a hidegfrontok, száraz volt a tél, kevés hó esett, viszont a sok front eredményeként gyakran voltak éjszakánként mínusz 5 fokok.

Ezúttal a fagyosszentek szinte naptárpontosan megérkeztek.

Milyen lesz az idei nyarunk?

Több nemzetközi előrejelzést is elemeztünk. A Max Planck Intézet friss tanulmányában vizsgálta az elmúlt 60 évben az Atlanti-óceán északi felén háromévente kialakuló hőfelhalmozást, amelynek a végén mindig brutális hőség szakad Európára. Reisz András szerint – bár most vagyunk a következő 3 éves periódus végén – mégsem lehet egyértelműen állítani, hogy ez idén is bekövetkezne. A meteorológus utalt arra a bizonytalansági tényezőre, amit a légkör jelent. Adott esetben, ha az időjárási folyamatok erőteljesebbek, mint a hőkapcsolat az óceáni hőfelhalmozódás és a légkör között, akkor ez a hatás vagy elmarad, vagy mérsékeltebb lesz.

Beszéltünk egy másik előrejelzésről, ezt a Severe Weather Europe készítette, és azt állítja, hogy aszályos, száraz, forró augusztusunk lesz. Reisz András úgy véli, ez a prognózis tájékoztató jelleggel jó, de ne feledjük, ugyanezek az intézetek a tél végén egyáltalán nem jelezték előre, hogy rekordhideg lesz az idei május Kelet- és Közép-Európában.

A szezonális előrejelzésektől nem várhatunk több hónapra szóló, precíz előrejelzést, mert ha egy nem várt tényező belép, akkor az azonnal felborítja a predikciót, lásd a nem kalkulált májusi hideget.

Ha meg akarják tudni, hogy pontosan mikor múlnak el a hideg májusi napok, akkor hallgassák meg a beszélgetést!

A műsorban szó volt még arról is, hogy

• miként erősítették a májusi hideget a szinte folyamatos és erős szelek?
• Mi akadályozza, hogy nálunk telente vastag hótakaró alakuljon ki?
• Miért nem jön idén a korábban megszokott tavaszi felmelegedés?
• Hogyan tudná a nyári hőséget mérsékelni, ha kialakulna az azori anticiklon?
• Miért hoznak egyre gyakrabban sivatagi homokot a viharok Európába és Magyarországra?