„Basszus, ez tök jó!” – így indult a Momentum története, ami most érhet a végjátékhoz

Cikkünk a Momentum születésétől indulva végigköveti a párt eddigi politikai pályáját, megvizsgálja jelenlegi helyzetét, és azt is, milyen kilátásai lehetnek a jövőre nézve. A háttér feltérképezéséhez tagokkal és a párt több meghatározó politikusával beszélgettünk, olyanokkal, akik a kezdetektől részesei voltak a Momentum építésének, illetve akik ma is alakítják stratégiai irányát. Volt, aki névvel, más név nélkül vállalta, hogy válaszol az Index kérdéseire.

„Basszus, ez tök jó!” – és elindultak

A Momentum gyökerei 2014-ig nyúlnak vissza, mozgalmi alapjai pedig 2015 második felében és 2016 elején kezdtek formálódni. Ma már kevesen emlékeznek rá, hogy kezdetben „KétezertizenX” néven is szerveződtek. A zömmel fiatal, gyakran külföldön tapasztalatot szerzett értelmiségiekből álló közösség 2016-ban Momentum Mozgalom (MoMo) néven egyesületté alakult, és ezzel a névvel vágtak neki 2017 januárjában a NOlimpia-kampánynak, amely országos ismertséget hozott számukra.

2017-ben az Index „Egy magyar fiatal, akitől megijedt az egész Orbán-kormány” címmel közölt portrécikket Fekete-Győr Andrásról, aki elmondása szerint 2014. január 15-én, egy Index-videót nézve döbbent rá: reménytelennek tartja az MSZP, az Együtt, a DK, a PM és a Liberálisok által összekovácsolt „kormányváltó összefogást”. Akkor döntötte el, hogy létrehoz egy új generációs politikai közösséget, amely később párttá alakulva alternatívát kínálhat nemcsak a kormánnyal, hanem az ellenzékkel szemben is. Világossá vált számára, hogy Magyarországon újra kell értelmezni a politikus fogalmát: nem a korrupció, hanem a közösség ügyei iránti felelősségvállalás kell hogy jellemezze.

Évekkel később, 2021-ben a Momentum miniszterelnök-jelöltjeként ismét felidézte a kezdeteket. Úgy fogalmazott: 2014-ben nem hitt a szemének, amikor azt látta, hogy az akkori ellenzéki pártok a régi, kiégett arcokat felsorakoztatva, egymással torzsalkodva vágnak neki a választásnak, és végül csúfos vereséget szenvednek a Fidesszel szemben.

Rájöttem arra, hogy ha a mi generációnk nem szervezi meg magát, akkor az a Magyarország, amit ismerünk és szeretünk, megszűnhet létezni. Rájöttem, hogy ha nem teszek semmit a hazámért, a gyerekeim már nem itthon, Magyarországon fognak felnőni, hanem valahol Európában, távol Orbán Viktor rendszerétől

– fogalmazott Fekete-Győr 2021-ben.

2014-ben tudatosan olyan tanult, külföldi tapasztalatokat szerzett fiatalokat keresett meg, akik nem akartak multiknál dolgozni vagy külföldre menni, hanem felelősséget éreztek Magyarországért. Cseh Katalin – aki lapunknak azt mondta, hogy már akkor momentumos volt, amikor még nem is létezett a Momentum – egyike volt annak a tíz fiatalnak, akik 2015 vége és 2016 eleje között összeültek, és elhatározták: nem lehet szó nélkül hagyni, hogy Magyarországon nincs egy liberális, Európa-párti erő, amely képviseletet adna a hozzájuk hasonló fiataloknak. Együtt kezdték el felépíteni azt a szervezetet, amelyből később a Momentum Mozgalom megszületett.

Mindig is érdekelt a közélet, és már az egyetem eleje óta különböző formákban foglalkoztam aktivizmussal. Részt vettem a nemzetközi liberális mozgalom ifjúsági ágának munkájában, de például önkéntesként dolgoztam az Együttben is. Régóta foglalkoztatott a gondolat, hogy szükség lenne egy liberális, progresszív alternatívára. Fekete-Győr András volt az, aki meggyőzött arról, hogy ezt valódi politikai formációban kell megvalósítani. Őszintén szólva eleinte idealista álmodozónak tartottam, amikor arról beszélt, hogyan építünk Magyarországon egy új, dinamikus, Európa-párti erőt a semmiből – de annyira lelkes volt, hogy végül rábeszélt. Innen indult az én történetem is

– emlékezett vissza Cseh Katalin.

A kétezres évek elején egy gimnáziumba járt Fekete-Győr Andrással, de akkoriban csak felületesen ismerték egymást. Miután leérettségiztek, teljesen megszakadt a kapcsolat, évekig nem is beszéltek, majd azután hívta fel Fekete-Győr, hogy Cseh részt vett a netadós tüntetések szervezésében, és beszédet is mondott az egyiken. „Szerintem Andris ezt látta a tévében, vagy valahogyan eljutott hozzá a híre, és ezek után keresett meg” – idézte fel.

A saját ismeretségi körükből keresték meg azokat, akik érdeklődtek a közélet iránt, és hajlandóak voltak aktív szerepet vállalni. A gyorsan terebélyesedő közösség több tábort is szervezett, ahol munkacsoportok alakultak és hajnalig tartó viták zajlottak. A név, hogy „Momentum”, Cseh Katalin szerint onnan ered, hogy az egyik ilyen, már öt-hat órája tartó vitán valaki felvetette: miért ne lehetne a mozgalom neve egyszerűen „Momentum”?

Egymásra néztünk, és azt mondtuk: basszus, ez tök jó!

– ahogy Cseh Katalin fogalmazott, ez a pillanat döntötte el a névválasztást.

Soproni Tamás, Terézváros polgármestere – aki szintén ott volt a kezdeteknél – elmondta: egyik velencei táborukban még az is felmerült, hogy „Velencei Kör” néven szerveződjenek tovább, de ezt az ötletet végül gyorsan elvetették. Ő is részt vett azon az emlékezetes vitán, amikor órákon át keresték a megfelelő nevet:

Emlékszem, amikor már megszületett a döntés, mindenki húzta a száját. Én meg azt mondtam: gyerekek, rohadt mindegy, Momentum Mozgalom néven is meg lehet alakítani Magyarország kormányát.

NOlimpia: egy generáció belépője

A NOlimpia-kampány a Momentum felemelkedésének és párttá válásának kulcseseménye volt, egyben az egyik legsikeresebb civil akció az Orbán-kormányok ideje alatt. A kampány célja az volt, hogy népszavazást kezdeményezzenek Budapest 2024-es olimpiai pályázatának visszavonásáról. A Momentum azzal érvelt: a főváros nincs felkészülve egy olimpiára, az túlságosan drága lenne, különösen a korrupcióval átszőtt közbeszerzési rendszerben. A közpénzeket inkább egészségügyre, oktatásra és más társadalmilag hasznos célokra kellene fordítani.

A népszavazás kiírásához 138 ezer érvényes aláírásra volt szükség, de a Momentum – önkéntesek, civilek és más szervezetek segítségével – utcai pultoknál, egyetemek előtt és aluljárókban harminc nap alatt 266 ezret gyűjtött össze. Ez a teljesítmény politikailag releváns szereplővé tette a fiatal arcokat felvonultató mozgalmat.

Fantasztikus érzés volt, amikor kiraktuk a pultokat, és hosszú, tömött sorokban álltak az emberek. Az a lelkesedés, ami ezt a kezdeményezést övezte, egészen csodálatos volt. Hatalmas élményt jelentett mindannyiunk számára

– mondta Cseh Katalin.

A kampány során Soproni Tamás az aktivisták koordinációjáért felelt. Mint visszaemlékezett:

Özönlöttek a mozgalomhoz a segítők. Már nem emlékszem a pontos számra, de ezres nagyságrendben voltak az aktivistáink. Volt, aki csak néhány órára állt be segíteni. Nagyon hideg volt akkor, de mégis tömegével jöttek az emberek aláírni a pultjainkhoz.

A kampány legnagyobb hatása az volt, hogy a kormány – látva az aláírásgyűjtés sikerét – meghátrált: megelőzve a népszavazást, Budapest visszalépett az olimpiai pályázattól. A NOlimpia emblematikus példája lett annak, hogy lelkesedéssel, aktivizmussal és hatékony kommunikációval egy társadalmilag fontos ügyben is le lehet győzni a kétharmados Orbán-kormányt.

Fekete-Győr András, a kampány egyik fő arca, hirtelen sztárrá vált, egymás után kapta a címlapokat. Nem egyszer a fiatal Orbán Viktorhoz hasonlították, ezt a párhuzamot azonban ő visszautasította. Maga Orbán Viktor az olimpiától való visszalépést a népszavazás előtt azzal magyarázta, hogy így „komoly szégyentől és lejáratástól” mentették meg az országot. A Momentumot „álomgyilkossággal” vádolta, és új SZDSZ-nek nevezte. Azt is mondta: „kis lökdösődés után pedig MSZP–SZDSZ-koalíció jön”.

A kijelentés később részben valóra vált: a Momentum – többek között – az MSZP mellett kötött ki a 2022-ben súlyos vereséget szenvedő ellenzéki összefogásban. 2017-ben azonban még sokaknak úgy tűnt, hogy valóban valami új született, egy mozgalom, amely leválthatja a régi ellenzéket.

A NOlimpia-kampány éles rendszerkritikát fogalmazott meg, amelynek élére egy feltörekvő fiatal generáció állt. Innen már egyenes út vezetett a következő politikai célhoz: a Momentum 2017 márciusában, Fekete-Győr András vezetésével párttá alakult, melynek bírósági bejegyzése májusban emelkedett jogerőre.

Az alakuló elnökség tagja lett a kampány másik arca, Orosz Anna, valamint Soproni Tamás is. Rövid ideig az elnökségben helyet kapott Pottyondi Edina, aki aztán youtuberként, közéleti influenszerként és stand-up-előadóként vált ismertté. Távozását követően Cseh Katalin is bekerült az elnökségbe.

Küszöb alatt maradtak, de lendületben

Pártként a 2018-as országgyűlési választás volt a Momentum első megmérettetése. Akkor még határozottan elutasították az együttműködést az MSZP-vel és a Demokratikus Koalícióval, ugyanakkor élénk viták zajlottak arról, hogy összefogjanak-e az LMP-vel, az Együtt-tel vagy akár a Párbeszéddel. Érdekesség, hogy a radikalizmusát épp levetkőző, néppártosodó Jobbik is gesztusokat tett a Momentum felé: Vona Gábor kijelentette, hogy a „21. századi pártokkal” – ide sorolva a Momentummal együtt saját pártját és az LMP-t – el tudna képzelni egy esetleges kormányzati együttműködést.

A Momentum végül az önálló indulás mellett döntött, de több választókerületben is visszalépett más ellenzéki jelöltek javára. „Indítsuk be Magyarországot!” című választási programjuk átfogó társadalmi és gazdasági reformokat javasolt. Az oktatásban nagyobb autonómiát, inflációkövető pedagógusbért és jövedelemfüggő diákhitel-törlesztést ígértek, az egészségügyet pedig korszerűsítették volna béremelésekkel és a várólisták csökkentésével. Gazdaságpolitikai céljaik közt szerepelt az adóadminisztráció egyszerűsítése, az offshore cégek kizárása a közbeszerzésekből, valamint az euró bevezetése. A program egy igazságosabb, átláthatóbb és a fiatalok számára is élhetőbb Magyarország vízióját kínálta.

A választáson végül a leadott szavazatok 3,06 százalékát szerezték meg, ezzel az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt maradtak, és egyéni jelöltjeik sem szereztek mandátumot. Bár az eredmény csalódást jelentett a NOlimpia-kampány után, a Momentum közössége nem hátrált meg, sőt, a kudarcot tapasztalatszerzésként értékelték, és folytatták a politikai építkezést.

Cseh Katalin nem tartotta kudarcosnak az országgyűlési választási eredményt. Állítása szerint inkább azt érezték, hogy van egy csapat idealista fiatal, akiknek nincs politikai bekötésük, erőforrásuk, tapasztalatuk, csak az álmaik. Mégis képesek voltak felépíteni egy politikai közösséget, amelyre 175 ezren szavaztak. Ez óriási mérföldkő volt a közösség történetében. Az is világossá vált számukra, hogy a parlamenten kívüli lét nem jelenti azt, hogy az általuk képviselt eszmék és elképzelések érvénytelenek lennének. Így is meg tudták mutatni, mennyire megerősödött a közösségük, és ezzel egy új, őszinte hangot tudtak akkoriban behozni a magyar közéletbe.

Bedő Dávid 2017-ben aktivistaként csatlakozott a Momentumhoz, segítette a NOlimpia-kampányt, majd 2018 júliusában hálózati igazgatója lett, jelenleg a párt frakcióvezetője. Az ő elmondása szerint nehéz volt szembesülni azzal, hogy nem jutottak be a parlamentbe, de ennél is fájóbb volt számukra, hogy a Fidesz ismét kétharmados többséget szerzett. Ez a csalódottság azonban gyorsan elillant: a választás másnapján mintegy ezer ember jelezte csatlakozási szándékát a párt felé.

És akkor teljesen átálltunk egy olyan üzemmódba, hogy ez már mögöttünk van, koncentráljunk inkább arra, hogyan tudjuk integrálni ezt az ezer embert, és hogyan növekedjünk tovább

– idézte fel a Momentum politikusa.

A 2018-as választás eredménye Soproni Tamást elkeserítette, leginkább azért, mert nem sikerült leváltani a kormányt.

Sok helyen visszaléptünk azért, hogy legalább a kétharmadot megakadályozzuk. És lelombozott, hogy ezt sem sikerült elérni. Ugyanakkor a párt valójában jól jött ki a választásból. Fekete-Győr András lendülete, kitartása és hite ránk is átragadt. A hangulat nagyjából az volt: rendben, szörnyű a helyzet, de legalább a régi pártok – mint az MSZP és a DK – meggyengültek, mi pedig megyünk tovább. Nem jutottunk be a parlamentbe, de úgy éreztük, hogy parlamenten kívül is erős közösség vagyunk. A Momentumnak – szerintem – ez az ereje: ez volt a hajtóerőnk akkor is, és még ma is ezért létezik a párt.

Második születés – „Óriási eufória volt”

A Momentum számára a 2019-es európai parlamenti választás jelentette az első komoly politikai áttörést, sokan a párt „második születéseként” is emlegették. Bedő Dávid úgy emlékszik, talán ez volt a Momentum legaktívabb időszaka: országosan mintegy 1500 embert tudtak mozgósítani. A választás éjszakáján, amikor megérkeztek az első adatok, már sejtették, hogy várakozáson felüli, akár 9–10 százalékos eredményt is elérhetnek. „Óriási eufória volt” – jegyezte meg.

Miután 2018-ban nem jutottak be a parlamentbe, a Momentum 9,86 százalékos eredményt ért el országosan, és meglepetésre két képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe: Cseh Katalint és Donáth Annát. A listavezetőt és a listára kerülő jelölteket egy belső kiválasztási folyamat során határozták meg.

A kampányban hangsúlyosan Európa-párti, jogállamiságot védő és zöld politikai üzenetekkel szólították meg a választókat. Az elemzések kiemelték, hogy különösen erősek voltak a fiatalabb és nagyvárosi szavazók körében, támogatottságuk elsősorban Budapestre és néhány megyei jogú városra koncentrálódott. Az eredmény nemcsak megerősítette a Momentumot mint országos politikai erőt, hanem a Demokratikus Koalíció mellett az ellenzéki oldal második legerősebb pártjává emelte őket.

Számomra hatalmas élmény volt, hogy listavezetőként olyan kampányt vihettem végig, ami őszinte volt, a szívemből szólt, és amiben át tudtam adni a bennem lévő lelkesedést, víziókat és elköteleződést a nagyközönségnek. Mindezt ráadásul egy parlamenten kívüli, erőforrás-hiányos párt színeiben, egy jóindulatú, idealista és tapasztalatlan csapattal. Tényleg csak a lelkesedésünk volt, meg az, amit a világról gondoltunk. Azt hiszem, ez a hit és lendület adta azt az erőt, amivel a közösség végül ekkora támogatást tudott elérni. A mérések sem ezt jelezték előre, így számunkra is ez valódi meglepetés volt. Nekem pedig az életem egyik legszebb pillanata. Azóta is meghatározó élmény számomra az a fantasztikus bizalom, amellyel a magyar választók mellénk álltak, különösen azért, mert akkor még csak a húszas éveim végén jártam

– mesélte lapunknak Cseh Katalin.

A siker folytatódott: a 2019-es önkormányzati választások tovább mélyítették a Momentum országos beágyazottságát. Az ellenzéki összefogás részeként a párt hat polgármesteri pozíciót szerzett, emellett összesen 130 önkormányzati és 30 megyei közgyűlési mandátumot nyert el. Budapesten ekkor lett először polgármester Soproni Tamás a VI. kerületben, Terézvárosban.

Törésponttól az unikornisig

Az európai parlamenti és az önkormányzati választási sikerek után az ellenzéki térfél egyre inkább a koordináció és az összefogás irányába mozdult el. A folyamat még 2018 decemberében kezdődött, amikor a túlóratörvény elfogadása országos kormányellenes tüntetéshullámot indított el. A megmozdulások során ellenzéki pártok, szakszervezetek, civilek és politikusok közösen léptek fel a negyedik Orbán-kormány intézkedései ellen. A demonstrációk „rabszolgatörvény-ellenes” akciókként váltak ismertté, és utat nyitottak az ellenzéki együttműködés előtt. Ennek következő lépéseként 2019-ben az önkormányzati választáson az ellenzéki pártok már koordináltan, összefogással indultak a kormánypárti jelöltekkel szemben. Ennek tudható be az is, hogy Karácsony Gergely legyőzte Tarlós Istvánt Budapesten.

A Momentum ezt követően is igyekezett megőrizni önálló, fiatalos, rendszerváltást ígérő arculatát, ám a 2020-ban kitört koronavírus-járvány visszavetette a pártépítést, és a járványügyi korlátozások beszűkítették a politikai mozgásteret. 2021-re az ellenzéki pártok lefektették a közös indulás alapelveit, a választói nyomás is ebbe az irányba terelte őket.

Az előválasztáson a Momentum több egyéni jelöltje is sikerrel szerepelt – például Orosz Anna és Hajnal Miklós –, ugyanakkor miniszterelnök-jelöltjük, Fekete-Győr András gyenge, 3,4 százalékos eredménnyel kiesett az első fordulóban. A párt ezután Márki-Zay Pétert támogatta a második fordulóban, aki meglepetésre legyőzte Dobrev Klárát, és az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje lett. A Momentum számára azonban az előválasztás és az összefogás vízválasztónak bizonyult: a lendület, amely addig vitte a pártot, megtörni látszott.

Fekete-Győr Andrást gyenge szereplése után párton belüli kritikák érték, majd saját kezdeményezésére az országos küldöttgyűlés bizalmi szavazást tartott, amelyet elbukott.

Momentumos beszélgetőpartnereink véleménye megoszlik arról, hogy ennek így kellett-e történnie. Van, aki szerint mindez egy folyamat betetőzése volt: Fekete-Győr addigra már több hibát is elkövetett a kampányban, ezek közé sorolták a 2021 áprilisában készült Partizán-interjút is. Ez egy többórás, fárasztó beszélgetés volt Gulyás Mártonnal, amelynek egy szerkesztett, megvágott verziója került adásba, hatása azonban pusztító volt. A Momentum elnöke többször megakadt, nem tudott érdemben válaszolni a kérdésekre, gyenge szereplését a kormányoldal kíméletlenül kihasználta, és az ellenzéki szavazók körében is megkérdőjeleződött politikai komolyan vehetősége.

Mások szerint ugyan Fekete-Győr valóban követett el hibákat a kampányban, de egy politikai közösség ereje éppen abban mérhető, mennyire tud kiállni azok mellett, akik bajba kerülnek. Ráadásul arról az emberről volt szó, akinek kezdeményező szerepe nélkül a Momentum létre sem jött volna.

Tompos Márton, a párt jelenlegi elnöke szerint a Momentumnak egyszerre erőssége és gyengesége, hogy klasszikus vezető egyéniség nélkül politizál egy olyan világban, amely egyre inkább az erős vezéregyéniségek irányába tolódik. Mint mondta, a Momentum nagyon sokáig tudatosan építette magát csapatként, még ha voltak is domináns arcai. Éppen ezért náluk egy vezetőváltás nem okoz akkora törést, mint például a Fidesznél vagy a Tisza Pártnál. „Mert ha ott megtörténik, gyakorlatilag vége a bulinak” – tette hozzá.

Tompos úgy véli, a Momentum 2019-ben volt a csúcson, 2021-ig még tartani tudták magukat, de a mélyrepülés akkor kezdődött, amikor az ellenzéki összefogásban „összedékázódtak” – ez szerinte töréspontot jelentett a párt számára. A Momentum történetének fontos mozzanatának tartja Fekete-Győr András Partizán-interjúját is, mert szerinte onnan datálható a párt lejtmenete.

Lehet kritizálni azért, mert hibázott. Persze, hogy hibázott – ki nem hibázik? De az tiszteletre méltó és bátor tett, hogy pártelnökként bevállalt egy olyan miniszterelnök-jelölti versenyt, amelyen Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével, a lájkvadász Jakab Péterrel, Dobrev Klárával, a legerősebb ellenzéki párt, a DK jelöltjével, és Márki-Zay Péterrel, az egyik legismertebb vidéki polgármesterrel kellett megmérkőznie. Nem volt tehát könnyű helyzetben András, és kétségkívül elbukott ebben a versenyben

– fogalmazott Soproni Tamás.

Fekete-Győr András lemondása után egy hónapig Orosz Anna töltötte be az ügyvezető elnöki tisztséget, majd elindult a tisztújításon is, de végül Donáth Annát választották meg a Momentum új elnökének. Bedő Dávid szerint Donáth Anna intelligens, van karizmája, és kivételes közösségépítő képességgel rendelkezik. A rabszolgatörvény elleni tüntetések során vált igazán ismertté, és 2018-ra – Fekete-Győr András után ő lett az a momentumos politikus, aki egyre hangsúlyosabban jelent meg a hazai belpolitikai kérdésekben. Népszerűsége és emberközeli stílusa miatt egyre többen felnéztek rá a Momentumban.

Tompos Márton is elismerően beszélt Donáth Annáról, fantasztikus karakternek nevezte:

Nagyon kevés olyan ember van, aki képes önazonos maradni vallásos keresztényként egy liberális pártban, és elfogadott vezetőként haladni tovább. Egyszerűen azért, mert amit csinál, abban hisz, és emellett rendkívül intelligens is. Ez egy nyerő kombináció.

Soproni Tamás a küldöttgyűlésen megvédte Fekete-Győrt, de ha már a váltás szóba került, ő is Donáth Annában látta a megoldást. Úgy fogalmazott: a párton belül teljesen egyértelmű volt, hogy Donáth az „unikornisuk” – ugyanakkor az is igaz, hogy ő maga sosem pályázott erre a szerepre.

Én alapvetően gyűlölöm azokat a vezetőket, akik túlságosan akarják a pozíciót, amire jelölik őket. Karácsony Gergelyt is éppen azért kedvelem, mert mindig van benne egy kis bizonytalanság, amit más talán teszetoszaságnak mondana. De nekem már elegem van azokból a vezetőkből, akik túl magabiztosak, és világmegváltóként lépnek színre, mint Magyar Péter, Donald Trump vagy Orbán Viktor is. Jó ez nekünk?

„Ki vezethet új útra minket?”

A 2022-es országgyűlési választás hatalmas fiaskó volt az ellenzéki összefogás számára: a vereség sokkolta a pártokat, és még a Fidesz újabb kétharmados győzelmét sem sikerült megakadályozni. A választás éjszakájára minden ellenzéki párt eltávolodott Márki-Zay Pétertől, kivéve a Momentumot és Donáth Annát. A csúfos kudarc után számos ellenzéki szereplő bírálta a miniszterelnök-jelöltet, egyedül Donáth Anna hangsúlyozta: a vereség közös felelősség.

A Momentumnak ambivalens élményt jelentett a választás: miközben a közös lista súlyos vereséget szenvedett, a párt történetében először bejutott a parlamentbe, és önálló frakciót alakíthatott. Ezt akár sikernek is elkönyvelhették volna, de a körülmények miatt mégsem volt mit ünnepelniük.

A választás után az ellenzéki pártok útjai szétváltak, mindenki saját arculatépítésbe kezdett. A Demokratikus Koalíció és a Momentum között verseny alakult ki arról, ki képes dominálni az ellenzéki térfelet. A DK árnyékkormányt alakított, és gravitációs ponttá próbált válni, míg a Momentum Donáth Annára építette jövőképét. Donáth azonban a 2022-es májusi tisztújításon nem indult el, bejelentette, hogy gyermeket vár, és visszavonul a pártvezetéstől, bár publicisztikáiban továbbra is véleményt formált, irányt mutatott, és többször bírálta a DK politikáját. A párt elnökévé Gelencsér Ferencet választották, akinek vezetése alatt a Momentum támogatottsága nem tudott érdemben növekedni. A stagnálás belső feszültségekhez vezetett.

Gelencsér Ferenc elnökségét a legtöbb momentumos beszélgetőpartnerünk egybehangzóan szerencsétlen időszaknak tartja, amit tovább súlyosbított, hogy a párt nehezen tudta feldolgozni a 2022-es ellenzéki vereséget. Bedő Dávid azt mondta, hogy nem nevezné kudarcosnak az akkori pártvezetést, de azt elismerte, hogy nehezen találták az utat a választás után.

A párttagságot meglepte és rosszul érintette, hogy bár Donáth Annát a közösség egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül első számú vezetőként kezelte, ő mégsem indult el az elnöki posztért – elsősorban személyes, örömteli élethelyzete miatt. Addig sokan magától értetődőnek tartották, hogy Donáth folytatni akarja a vezetői munkát, de a visszavonulása zavart okozott a közösségben. Ebben a bizonytalan helyzetben lett Gelencsér Ferenc a Momentum elnöke.

Beszélgetőpartnereink szerint az akkori elnökség összetétele sem volt alkalmas a hatékony építkezésre. Soproni Tamás azt mondta, hogy a Momentum küldöttgyűlése mindig is hajlamos volt igazságtalanságokra: előfordult, hogy olyan korábbi elnökségi tagokat szorítottak ki, akik rengeteg munkát fektettek a közösségbe. Emiatt olykor meglepő, kiszámíthatatlan összetételű elnökségek álltak fel.

A vezetésen belül számos belső vita zajlott, ami egy ennyire érzékeny időszakban szinte lehetetlen helyzetbe hozta Gelencsért, aki végül lépni kényszerült.

2023 januárjában a Momentum országos plakátkampányt indított „Ki vezethet új útra minket?” szlogennel. A kampányban Donáth Anna sziluettje volt felismerhető, a második szakaszban pedig hivatalosan is felfedték: őt szánják a párt új arcának. Február elején Donáth nagyszabású beszéddel tért vissza, melyben kijelentette, hogy „le kell szállni a régi ellenzéki vonatról”, és színtelen, szagtalan összefogással nem lehet leváltani a kormányt, ahogy „hűs árnyékból” sem – ezzel üzenve a DK árnyékkormányának. Új típusú szövetséget sürgetett a politikusok és a civilek között.

Bár a pártvezetést nem vállalta el, a Momentumban már akkor is őt tekintették a közösség valódi irányítójának. A messiásvárást ugyan tagadták, de kétségtelenül benne látták a Momentum jövőjét. Az Indexnek Donáth akkor azt mondta: nem ambicionál semmilyen pozíciót sem, csak azt, hogy főállású anya. Lapunk interjút készített Gelencsér Ferenccel is, aki magabiztosan állította, hogy 2024 júniusáig biztosan a Momentum elnöke marad. Kérdésünkre reagálva kijelentette: „Donáth Anna nem árnyékpártelnök, ő a Momentum egyik nagyon fontos politikusa.”

Úgy tűnt, hogy egy átgondolt visszatérés első lépései kezdődtek meg, de a kampány és a beszéd után elmaradt a folytatás. Donáth személye ott „lebegett” a párt felett, de nem volt tisztázott, mit is kezdjenek vele. Nem volt világosan meghatározva a szerepe, és érdemben ő sem lett aktívabb vagy láthatóbb a napi politikában. Az Indexnek többen is megerősítették, valójában még nem szeretett volna visszatérni, és ismét csak rábeszélésre vállalt nagyobb szerepet.

A párt se a parlamentben, se azon kívül nem tudott igazán átütő eredményeket elérni. A közvélemény leginkább a kordonbontások révén találkozott a Momentummal: 2023-ban legalább kilenc alkalommal bontották le a Karmelita kolostor köré emelt kordont, tiltakozva a kormány politikája ellen.

2023 októberében nagyinterjút készítettünk Donáth Annával, kijelentette, hogy az ő célja 2024. június 9-e, az európai parlamenti választás. Azt mondta, addig pontosan tudják, mi történik majd a Momentumban.

Nekem a közösségemre és azon keresztül a magyar választókra kell összpontosítanom. Jelenleg a Momentum európai parlamenti listavezetője vagyok, és ebben a pozícióban tudok most a legtöbbet tenni. Ezt nagyon komolyan veszem, akkor is, ha kívülről mindig megkérdezik, miért nem leszek pártvezető. De az én taktikám, hogy a saját lelkiismeretemre figyelek, és nem foglalkozom a külső nyomással, amikor elvállalok egy pozíciót

– fogalmazott az Indexnek.

A közvélemény-kutatások számai azonban aggasztották a Momentum közösségét.

Nem működött az elnökség, így az operatív stábnak kellett ötletekkel életben tartania a pártot, ez pedig sokaknál kiégéshez vezetett

– idézte fel Tompos Márton. 2023 decemberére ez odáig fajult, hogy Gelencsér Ferenc megbukott, lemondott és Donáth Annát kérte fel, hogy legyen az utódja, akit a 2024. január végi tisztújításon egyedüli jelöltként ismét megválasztottak elnöknek.

Bedő Dávid elmondta, hogy a váltást több nagyobb megbeszélés előzte meg, ezekbe Donáth Annát is bevonták:

Emlékszem, én is külön leültem vele kávézni, hogy rábeszéljem, induljon el elnöknek, ha úgy alakul a helyzet.

A pártelnökké megválasztott európai parlamenti képviselő a Momentum nevében arra kért felhatalmazást, hogy megszervezhessék a Nemzeti Együttműködés Rendszerének leváltására legalkalmasabb ellenzéket. „Nem bízhatjuk ezt a feladatot a 2010 előtti világ árnyaira” – jelentette ki Donáth Anna.

Néhány nappal később kitört a kegyelmi botrány, amelybe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök, magával sodorva Varga Judit volt igazságügyi minisztert is. Varga exférje, Magyar Péter a kormánykritikus sajtó közreműködésével pillanatok alatt az Orbán Viktornak szurkolók első sorából az ellenzék vezérszónokává lépett elő, és néhány hét alatt az ellenzéki térfél legmeghatározóbb szereplőjévé vált – ezzel lényegében elhomályosította Donáth Anna politikai visszatérését is.

„És most mi lennénk az óellenzék?”

A kirobbant kegyelmi botrányra a pártok közül a Momentum reagált a leggyorsabban: demonstrációt szerveztek, nyomás alá helyezték Novák Katalin tanácsadóit, és követelték a köztársasági elnök lemondását. A párt egy határozati és egy törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek. Előbbiben azt indítványozták, hogy ne részesülhessenek elnöki kegyelemben azok, akik pedofil bűncselekményeket követtek el. A törvényjavaslat célja az volt, hogy megváltozzon az a gyakorlat, amely szerint a köztársasági elnöknek nem kell megindokolni a kegyelmi döntéseit. Donáth Anna egy Európai Gyermekvédelmi Hatóság létrehozását sürgette, hangsúlyozva: a magyar gyermekvédelmi rendszer megújítását csak uniós nyomásgyakorlással lehet kikényszeríteni, mert a kormány önállóan nem hajlandó érdemi lépéseket tenni.

Novák Katalin lemondása és Varga Judit visszavonulása után a Momentumot – akárcsak a többi ellenzéki pártot – váratlanul érte, hogy Magyar Pétert rövid időn belül a kormánykritikus sajtó politikai tényezővé emelte. Vehemens stílusa gyorsan elnyerte az ellenzéki szavazók nagy részének szimpátiáját, sőt, rajongását. Gyorsan világossá vált az is, hogy Magyar nem kíván közösködni egyik korábbi ellenzéki szereplővel sem: az egykor generációváltás ígéretével színre lépő Momentumot is az „óellenzék” részeként kezelte, ugyanabba a kategóriába sorolva, ahová Donáth Anna korábban a 2010 előtti politikai világ árnyait helyezte.

Tompos Márton szerint több tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a Momentum sem megőrizni nem tudta korábbi pozícióit, sem erősödni nem volt képes. Szervezeti problémákról, belső konfliktusokról és folyamatos vívódásokról beszélt. Mint mondta, komoly törést jelentett sok támogatójuk számára, hogy kialakult az a kép, miszerint „összedékázódtak”. Ugyanakkor korábban épp az szorította be őket, hogy a 2022-es ellenzéki összefogásból kimaradó jelölteket a Fidesz embereinek bélyegezték.

Döntenünk kellett: melyik kezünkbe harapjunk. A Momentum ugyanis eredetileg épp azért jött létre, hogy se Gyurcsány, se Orbán

– fogalmazott Tompos.

Bedő Dávid is arról beszélt, hogy az ellenzéki összefogás miatt bélyeg került a Momentumra, és a kudarccal azonosították őket a választók. Később az sem tett jót a párt megítélésének, hogy nyilvános rivalizálás alakult ki a Demokratikus Koalícióval.

A DK ezt gyakran nagyon ügyesen és okosan csinálta: kiprovokálta a támadásokat, hogy aztán minket állítsanak be úgy, mintha mi vernénk szét az ellenzéki együttműködést

– mondta Bedő.

Soproni Tamás szerint a Momentum valójában mindig azt tette, amit a választók elvártak tőle. 2018-ban, amikor minden párt külön akart indulni, a Momentum bebizonyította, hogy a kormányváltás érdekében hajlandó áldozatokat hozni, és több helyen visszaléptek más pártok javára. 2019-ben az ellenzéki szavazók azt várták el, hogy az európai parlamenti választáson külön, az önkormányzatin viszont közösen induljanak a pártok – a Momentum ezt is vállalta. 2022-ben már az volt az elvárás, hogy mindenki együtt induljon; a párt ehhez is alkalmazkodott.

És most mit kérnek tőlünk az ellenzéki választók? Leginkább azt, hogy rohadjunk meg és szűnjünk meg. Ezt, megmondom őszintén, egy kicsit igazságtalannak érzem. Nem hiszem, hogy a Momentum morálisan valaha is hibázott volna. Mi nem tegnap léptünk ki a Fideszből, és mégis ránk ragasztják az óellenzéki címkét. Pedig sokan közülünk külföldről tértek haza azért, hogy megújítsák a magyar politikát. És most mi lennénk az óellenzék?

Azt is kifejtette, hogy Magyar Péter megjelenése előtt az ellenzéki pártok lényegében arra kondicionálták a szavazóikat, hogy „Orbán egy geci” – és ennyi volt az üzenetük. Aki ezt hangosabban tudta kimondani, az eséllyel pályázhatott arra, hogy az ellenzék vezető erejévé váljon. Ugyanakkor szerinte a pártok azért buktak el, mert rosszak voltak a remény árulásában, miután a 2022-es ellenzéki összefogás kudarcot vallott.

Összefogtunk, elbuktunk – de akkor miben reménykedjenek az ellenzéki szavazók? És megértem a választókat, hogy bennünk már nem volt reményük.

Beszélgetéseink alapján nem egyértelmű, többségében hogyan viszonyulnak a Momentumban Magyar Péter felemelkedéséhez. Vannak, akik a rendszerváltás lehetőségét látják benne, és ezt fontosabbnak tartják, mint a Momentum politikai túlélését. Mások viszont aggasztónak tartják azt a jövőképet, amely szerint 2026-tól egy kétpárti parlament alakulhat ki a „szélsőjobboldali” Fidesz és a „jobboldali” Tisza Párt uralmával – vagy ha más is bejut, az a Mi Hazánk lesz –, miközben a liberális értékek egyáltalán nem kapnak parlamenti képviseletet.

Végtelenül igazságtalannak tartom, amit Magyar Péter mond. Ő is nagyon jól tudja, hogy a Momentum nem óellenzéki párt, és ezt a tiszások is pontosan tudják, hiszen korábban sokuk momentumos szavazó volt. A Momentum rengeteg mindent tett ellenzékben: ha végignézünk az elmúlt éveken, világos, hogy Cseh Katalin és Donáth Anna kezdték el Brüsszelben bemutatni a kormányzati korrupciót, és feltárni, mi történik valójában Magyarországon. Egy idő után éppen ennek a munkának köszönhetően ismerték fel Brüsszelben is, hogy elég volt, és ez vezetett az uniós pénzek befagyasztásához

– mutatott rá Tompos Márton.

A Momentum elnöke szerint Magyar Péter vonzereje három tényezőből fakad: valódi vezéralkat, odaáll a fontos ügyek mellé, és nyíltan felvállalja az álláspontját, nyíltan kimondja, amit más csak kerülget.

Ők gyújtották a szikrát, de más viszi a lángot

Tavaly május elejére, amikor újra leültünk interjút készíteni Donáth Annával, már világosan látszott, hogy olyan átalakulás zajlik az ellenzéki térfélen, amely új erőviszonyokat teremthet. Magyar Péter és a Tisza Párt gyors erősödése kétségbe ejtette a hagyományos ellenzéki pártokat. Donáth Anna azonban az Indexnek úgy fogalmazott: a Momentumnál nem pánikolnak, inkább magabiztosak, mert – mint mondta – a párt „méltán büszke lehet az elmúlt öt évben elvégzett európai parlamenti munkára”. Hozzátette: úgy látja, hogy a Momentum szavazóinak ugyan vannak aggályaik Magyar Péterrel kapcsolatban, de nagyon kíváncsian tekintenek az általa megszemélyesített új politikai jelenségre.

Donáth azonban arra hívta fel a figyelmet: nem szabad elfelejteni, hogy „az első szikrák” a Momentumnak köszönhetőek, az első repedések az Orbán-rendszeren az ő munkájuk nyomán keletkeztek. Példaként említette a jogállamisági mechanizmus megalkotását, amely – mint fogalmazott – nehéz helyzetbe hozta a kormányt Brüsszelben.

Mi voltunk azok, akik kiharcolták a jogállamisági mechanizmust, akik elzárták a NER pénzcsapjait.

A Magyar Péter-jelenséggel kapcsolatban Donáth Anna úgy fogalmazott:

nézzük meg, hova fut ki, amit elindított. Én nagyon remélem, hogy ez lesz végre az a tűz, ami az embereket fellelkesíti, és tényleg rendszerváltás lesz a vége. De az is biztos, hogy nagyon sok mindenben nem értünk egyet Magyar Péterrel, és mi nem is félünk vitatkozni vele.

Öt évvel első pártpolitikai sikere után a Momentum számára súlyos kudarccal végződött a 2024-es európai parlamenti választás: mindössze 3,7 százalékot ért el, így elveszítette mindkét képviselői mandátumát. A 2024-es önkormányzati választáson ugyan néhány egyéni sikert elkönyvelhetett a Momentum – például Soproni Tamás újraválasztását Terézvárosban és Rózsa András győzelmét Zuglóban –, ám kiestek a Fővárosi Közgyűlésből. Vidéken sem sikerült áttörést elérniük, több korábbi önkormányzati pozíciójukat elveszítették. A választási eredmények nyomán Donáth Anna és a párt teljes elnöksége lemondott, vállalva a politikai felelősséget.

Cseh Katalin azt mondta, hogy az az öt év, amelyet európai parlamenti képviselőként töltött, felemelő küldetés volt számára. Már az első pillanattól kezdve egy támogató közegben dolgozhatott, és hálás az európai liberális frakciónak, amiért bizalmat szavaztak neki, és kiemelten kezelték a magyar ügyeket. Fontosnak tartotta, hogy az európai döntéshozatalba a magyar valóság is bekerüljön, ezért aktívan részt vett a pártéletben, és rendszeresen járta az országot. Valódi ráhatása volt az uniós jogalkotásra, szerinte közreműködésének köszönhetően több közvetlen uniós forrás jutott el a magyar településekhez, és az európai biztosok figyelembe vették a magyar szempontokat is.

Kevés politikus kapott annyi politikai támadást az elmúlt években, mint Cseh Katalin. Az Indexnek azt mondta, az is motiválta a politikai pályán, hogy Orbán Viktor korábban kijelentette: a nőknek nem való a politika, mert nem elég kemények.

Azért vagyok itt, hogy megmutassam, ez nem igaz. Szóval, hajrá – lőjenek nyugodtan!

– tette hozzá a Momentum politikusa.

Lapunk kérdésére válaszolva Cseh Katalin azt mondta, nincs keserű szájíze amiatt, hogy nem folytathatta munkáját európai parlamenti képviselőként, mert úgy érzi, mindent megtett, amit tudott.

Nyilván jó lett volna folytatni a munkát, nekem is voltak terveim. Valószínűleg én lettem volna az európai költségvetés egyik fő tárgyalója, és nagyon szívesen dolgoztam volna tovább, de nem így alakult. A választók most egy olyan politikai erőt láttak meg, ami a semmiből jött, és olyan lendülettel bír, amivel jelenleg senki sem tud versenyezni. A belpolitikai szempontok pedig mindent felülírtak, és talán jogosan. Aki tizennégy éve várja az Orbán-rendszer végét, az érthető módon minden választáson belekapaszkodik abba, ami reményt kelt. Persze sajnálom, hogy nem sikerült megismételni a korábbi eredményünket, de nem haragszom senkire, aki úgy döntött: most egy olyan erőre adja a voksát, amelynek esélye lehet Orbán Viktor leváltására

– fogalmazott Cseh Katalin.

Árad a Tisza – elsüllyed a Momentum?

„Bekaptunk egy nagy ütést, de talpon maradtunk, és még van egy menet” – jelentette ki a választások után Soproni Tamás az Indexnek adott interjújában. Azt mondta, hogy nem aggódik a Momentumért, mert van egy erős közösségük, és ebben mások, mint a legtöbb párt.

Őszintén azt gondolom, hogy a Momentum négy százalék körüli eredménye még a létezésnek bőven az a szintje, amikor dolgozni és küzdeni kell, nem pedig bedobni a törölközőt

– fogalmazott Soproni.

A momentumos polgármester azt is kifejtette, hogy nem szabad többet hibázniuk, és oda kell figyelniük arra, hogy megtartsák a Momentum lényegét: „Magyarország liberális, legszabadságszeretőbb embereit tömörítő pártja a miénk.” Úgy vélekedett, hogy a Momentumnak továbbra is van társadalmi támogatottsága, amiért felelősséggel tartoznak.

Nem lehet csak úgy elfelejteni azokat az elsősorban liberális választókat, akik ránk szavaztak. Megmutatták, hogy igenis van bázisa a liberális értékeknek

– hangsúlyozta Soproni.

A választások utáni tisztújításon szoros eredménnyel Tompos Mártont választották meg a Momentum új elnökévé, Fekete-Győr Andással szemben.

A Momentum elnökeként annyit ígérhetek: kevesebb beszéd, több cselekvés. A szabadelvű és cselekvő politika képviselői ott lesznek, amikor leváltjuk ezt a rendszert. A Momentumnak ezen az úton kell továbbhaladnia

– közölte megválasztása után Tompos.

A közvélemény-kutatások szerint 2-3 százalék körül van a Momentum támogatottsága. Némi lendületet kapott a párt azáltal, hogy Hadházy Ákossal élére álltak a Pride betiltása és a gyülekezési jog korlátozása elleni budapesti tiltakozásoknak. A közelmúlt egyik legemlékezetesebb politikai eseménye volt az is, amikor momentumos politikusok füstgyertyát gyújtottak a parlamentben, amiért kitiltást és komoly pénzbírságot kaptak.

Böcskei Balázs, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója nemrégiben az Indexnek azt mondta, hogy a tüntetések olyan lehetőséget jelentenek a Momentumnak, amely révén – a jelenlegi, mérhetőségi problémákkal küzdő helyzetében – újra láthatóvá válhat.

Az elemző kifejtette: a Momentum rákényszerült a tüntetésszervezésre, mivel az európai parlamenti választás óta érdemi, és egy kampány felől értelmezhető politikai cselekvés híján gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosságból és a választók horizontjáról. Azt is hozzátette azonban, hogy a tüntetések csak kiindulópontot jelenthetnek, de ha nem követik őket újabb akciók, akkor a médiafigyelem alábbhagyásával párhuzamosan politikai értelemben is folytatódik a Momentum emlékezetből való kihullása.

A Momentum válaszút előtt áll és könnyen lehet, hogy jelenleg az összeomlás szélén áll. Közvetlenül azután, hogy ehhez a cikkhez befejeztük háttérbeszélgetéseinket, Fekete-Győr András arra szólította fel pártját, hogy ne induljon a 2026-os országgyűlési választásokon. Szerinte a Momentum 2–3 százalékos támogatottsága nem elégséges a kormányváltáshoz, és indulásuk csak megosztaná az ellenzéki szavazatokat, ezzel gyengítve a rendszerváltás esélyét. Fekete-Győr egy 500 millió forintos Rendszerváltó Alap létrehozását javasolta, amelyből civil mozgalmakat, tüntetéseket és a „rendszerkritikus sajtót” támogatnák, valamint védelmet nyújtanának a politikai üldözötteknek. Úgy véli, a Momentum jelenlegi formájában inkább akadályozza, mint segíti az Orbán-rendszer leváltását, ezért a pártnak hátra kellene lépnie a közéletből.

Fekete-Győr András képviselői mandátumát Cseh Katalin vette át a parlamentben, miután a bíróság jogerősen elítélte hivatalos személy elleni erőszak miatt, és az Országgyűlés kimondta az összeférhetetlenséget. Bűne az volt, hogy 2018-ban, a túlóratörvény elleni tüntetéseken füstgránátot dobott a rendőrsorfal elé. Fekete-Győr szerint politikai ítélet született egy koncepciós per végén, mert tüntetni merészelt a rendszer ellen. A Momentum sajtóosztályán kerestük a politikust, vele is szerettünk volna találkozni, de nem vállalta a háttérbeszélgetést.

Ha a Momentum 2026-ban elindul a választáson, azt már nem velem fogja megtenni

– jelentette ki határozottan, nem zárva ki annak lehetőségét sem, hogy akár pártszakadás is bekövetkezhet.

Több magyarázata is lehet annak, hogy Fekete-Győr András miért most, és miért ilyen formában állt elő azzal, hogy felszólította pártját a nyilvánosság előtt a választástól való visszalépésre. Az egykori alapító és pártelnök 2021 óta kiszorult a Momentum vezetéséből, nincs politikai tisztsége, és elveszítette parlamenti mandátumát is. Egyik beszélgetőpartnerünk szerint Fekete-Győrnek nincs vesztenivalója, de nem gondolja, hogy bosszú vezérelné. Azt sem tartja valószínűnek, hogy összejátszana a Tiszával, inkább tudatos politikai számítás állhat a háttérben, amellyel már a 2026 utáni időszakra pozicionálja magát. Sőt, akár az is elképzelhető, hogy egy új mozgalom alapjait készíti elő, és ehhez épít saját politikai brandet.

A Momentum nemrégiben közleményt adott ki, amely szerint az elnökség legutóbbi ülésén a nem indulás mellett foglaltak állást, de a végső döntést a június eleji küldöttgyűlés hozza meg. A kormányoldalon többnyire azzal magyarázzák a Momentum bejelentéseit, hogy a párt mindig is „külföldi erők támogatását élvezte”, és most ezek arra kérik őket, hogy a Tiszának és Magyar Péternek kedvezve vonuljanak vissza a versenytől. Fekete-Győr András szerint a Fidesznek az az érdeke, hogy minél több ellenzéki jelölt maradjon versenyben, mert így megosztják a szavazatokat és gyengítik a rendszerváltás esélyét.

A Momentum helyzete közben egyre bizonytalanabbnak tűnik: több vezető politikus is bejelentette, hogy nem indul el a következő választáson. Így tett Hajnal Miklós hegyvidéki és Tóth Endre dél-budai országgyűlési képviselő, valamint Orosz Anna is, aki mandátumáról is lemondott. (Utóbbi helyét az exjobbikos Stummer János, a Momentum elnökségi tagja veszi át.) Gelencsér Ferenc, a párt korábbi elnöke és frakcióvezetője szintén eldöntötte, hogy nem indul újra. Bedő Dávid frakcióvezető a Magyar Hangnak arról beszélt, hogy szerinte a Momentum 2026 után nem lesz ott a parlamentben, ő és Hajnal Miklós pedig már januárban kampánytanácsadó céget alapítottak, tapasztalataikat külföldön szeretnék kamatoztatni.

Az Index még a Magyar Hang-interjú megjelenése előtt beszélt Bedővel, aki kérdésünkre válaszolva azt mondta: 2026-ban az a cél, hogy a Momentum bejusson a parlamentbe.

Azt gondoljuk, hogy a liberális értékrendű embereknek szükségük van parlamenti képviseletre Magyarországon is

– jelentette ki. A következő hónapok feladataként azt határozta meg, hogy ki kell állniuk mindazért, amiben hisznek. Ugyanakkor jelezte: a parlamenti indulásról csak ősszel döntenek.

Ősszel mérlegeljük, hogyan és milyen formában induljunk el, hogy a legtöbbet hozzátegyünk ehhez a rendszerváltáshoz. Mert nekünk ez az első, ez a legfontosabb

– hangsúlyozta beszélgetésünkben. Fekete-Győr András nyilvános felszólalása azonban nyomást gyakorolt a pártra, így már június elején kiderül, hogyan folytatja tovább a Momentum.

Az nagyon valószínű, hogy ha a Momentum végül a nem indulás mellett dönt, az a párt sorsát is megpecsételheti. A Tisza Párt dominanciája mellett egyre kevésbé látszik, hogy maradt volna tér más ellenzéki szereplők számára. De ha egy parlamenti párt már a választás előtt visszavonulót fúj, akkor aligha tekinthető élő politikai szervezetnek, és könnyen a végleges marginalizálódás, sőt a megszűnés felé sodródhat.

Beszélgetésünk idején, még mielőtt Fekete-Győr András bedobta volna, hogy a Momentumnak nem kellene elindulni 2026-ban, Tompos Márton azt mondta, hogy a következő hónapokban a Momentumnak látszania kell.

Azért vállalunk ügyeket, mert hiszünk bennük, és ha közben látszódunk, az rendben van. De csak akkor, ha nem öncélúan tesszük, hanem olyan ügyek mentén, amelyekben valóban hiszünk, és amelyek országos szinten is relevánsak. Ami szerintem még elképesztően fontos, az a társadalmi felkészítés. Fel kell készítenünk az embereket arra a gondolatra, hogy bár reméljük a legjobbat, készülnünk kell a legrosszabbra is. A 2026-os választáson talán eltakarodik a rendszer, de benne van a pakliban, hogy lesz előrehozott választás, vagy egyszerűen elcsalják. Az is lehet, hogy valami olyasmi történik, mint amit Erdogan csinált az isztambuli polgármesterrel. Ezért fontos, hogy a társadalom tudja: hogyan lehet a megtakarításokat külföldre vinni, hogyan lehet védekezni például az arcfelismerő kamerák ellen, vagy hogy miként lehet polgári ellenállást tanúsítani úgy, hogy az ne minősüljön sem rongálásnak, sem szabálysértésnek. Erősítenünk kell az emberek immunitását és ellenálló képességét

– fejtette ki Tompos, aki szerint benne van a pakliban, hogy hiába „árad a Tisza”, nem fogják leváltani a kormányt.

Szerkesztőségünk a beszélgetések leiratának elkészítéséhez a Régens Informatikai Zrt. által forgalmazott, mesterségesintelligencia-alapú Alrite beszédfelismerő programot használta.

(Borítókép:  Németh Emília / Index)