„Szerencsétlen lúzer” – kiabálásig fajult a Fidesz javaslatáról szóló vita

Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője kedd éjfél előtt nyújtotta be a parlamentnek „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatot, amelyet korábban Orbán Viktor miniszterelnök „húsvéti nagytakarításként” harangozott be.

Az előterjesztés szerint

a szabályozás a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét teremti meg. A jegyzékre vett szervezetek külföldi támogatást a jövőben engedély nélkül nem fogadhatnak el, nem részesülhetnek a személyijövedelemadó-kedvezményből, valamint a szervezetek irányítói vagyonnyilatkozatot tesznek és kiemelt közszereplőnek minősülnek.

A törvényjavaslat további részleteiről itt írtunk. Az előterjesztést ellenzéki oldalról komoly felháborodás kíséri, pénteken és vasárnap is demonstráltak a kormány javaslata ellen.

Az MSZP bojkottált, a Momentum sem volt ott

Az MSZP úgy fogalmazott, hogy „ez a fércmű nem valódi jogszabály, hanem politikai fegyver: egyértelműen a kritikus civil hangok, a szabad sajtó és minden, a hatalommal szemben álló független szervezet elhallgattatását célozza. A javaslat alapján bárki – akár magánszemély is – megbélyegezhető, akinek külföldről származó bevétele van. Nem véletlenül nevezik sokan „lex Putyinnak” – hiszen a törvény pontosan olyan eszköz, amelyet autoriter rezsimek alkalmaznak a szabadságjogok felszámolására”.

A párt úgy látja, hogy „a törvényjavaslat szembemegy az Európai Unió alapértékeivel, az Alapjogi Chartával, a tőke szabad mozgásának elvével, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot. Valójában Orbán Viktor nyílt szakítását jelenti Európával, és egy olyan légkör kialakítását szolgálja, amelyben a választások szabadsága, tisztasága megkérdőjelezhető. A törvény elfogadása egyenes út a választási csalás intézményesítéséhez”.

A szocialista párt az Európai Bizottsághoz fordul, kérve a törvény ideiglenes felfüggesztését, és kezdeményezi annak uniós vizsgálatát is.

A Momentum sem vett részt a vitán, a rendelkezésre álló időkeretet a frakció átadta a Párbeszédnek. Az MSZP a DK-nak, a Párbeszédnek, és Csárdi Antal független képviselőnek is adott az időkeretéből.

Halász János: Nem bírnak magukkal

Halász János beterjesztőként azzal nyitotta a vitát, hogy a törvényjavaslat a nemzeti szuverenitás megerősítése érdekében a közéleti tevékenység átláthatóságának jogi, intézményi garanciáit teremti meg”. A képviselő szerint Magyarország szuverenitását súlyosan sértő visszaélések kerültek nyilvánosságra, elég a 2022-es kampányra gondolni, „amikor az ellenzéki pártszövetség kampányát dollármilliókból, a szabályokat kijátszva finanszírozták”, a külföldi finanszírozású aktivista hálózatok működését pedig felfedte a USAID-ügy.

Nem nézhetjük tovább tétlenül, ahogy külföldről irányított álcivil szervezetek a szemünk láttára próbálják tönkretenni Magyarországot

– húzta alá Halász János, hozzátéve: a törvényjavaslat elfogadásával látható lenne, hogy mely szervezetek terjesztenek külföldi pénzből idegen, akár ukrán propagandát is.

A képviselő kifejtette, egyszerre kell három dolognak teljesülnie, hogy valaki érintett legyen egy ilyen ügyben:

• Külföldi támogatásból finanszírozott tevékenység,
• a magyar közélet befolyásolására irányuló a tevékenység,
• és Magyarország szuverenitását veszélyeztető tevékenység.

Halász János ezután az ellenzéket kritizálta: „Még csak most indul a javaslat általános vitája, de az ellenzék hazudozása már a benyújtás óta zajlik”.

Azt hagyjuk is, hogy nem bírnak magukkal, nem bírnak végighallgatni egy felszólalást a parlamentben, állandóan bekiabálnak és viccesnek érzik magukat, de hallgassuk végig egymást

– szólt oda a képviselő, jelezve, hazugság volt az ellenzék részéről, hogy a kormánypártok két nap alatt átnyomnák a parlamenten a törvényjavaslatot, mert valamikor nyáron szavazhatnak róla, ahogy az sem igaz, hogy uniós képviselők ne szólhatnának hozzá.

A kormány támogatja

A kormány nevében Répássy Róbert támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, sőt, sokan előterjesztőként is csatlakoztak hozzá. Az államtitkár szerint a felsorolt indokok teljes mértékben alátámasztják a törvény szükségességét. 

Répássy Róbert kiemelte, az átláthatóság áll a törvény középpontjában, átláthatóvá tennék azokat a szervezeteket, amelyek a választói akarat befolyásolására alkalmasak.

Illés Boglárka: Miért és ki ne akarná átláthatóbbá tenni a közéletet?

Illés Boglárka szerint „ez a törvényjavaslat nem szól másról, mint a történelem és a múlt tanulságaiból, Magyarország méretéből, demográfiai helyzetéből és geopolitikai helyzetéből fakadóan önrendelkezésünk védelméről, mint szükségességről”.

A javaslat a jelen és a jövő nemzedékei számára is garanciát jelenthet arra, hogy hazánk szabadon, külső érdekektől mentesen dönthessen saját sorsáról

– jelentette ki a fideszes képviselő, feltéve többek között azt a kérdést, hogy miért és ki ne akarná átláthatóbbá tenni a közéletet?

„Magyarország szuverenitása nem egy elvont fogalom, hanem a létezésünk alapja. Választás előtt állunk: megvédjük az önállóságunk vagy engedünk a külső nyomásnak? Célunk Magyarország szuverenitásának védelme, nemzeti önrendelkezésünk megerősítése” – közölte Illés Boglárka, leszögezve, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem büntetni akar, hanem átláthatóságot szeretne.

Ez a javaslat a kollár kingásodást még szárba szökkenése alatt akarja nyakon csípni

– mondta a képviselő, utalva a Tisza politikusára és európai parlamenti felszólalására.

Illés Boglárka hangsúlyozta, „a közélet átláthatóságáról szóló törvény nem pusztán egy jogszabály, hanem a nemzeti küldetés része, a törvényjavaslat a magyar szuverenitás pajzsát erősíti, a szuverenitás pedig nem jobb vagy baloldal kérdése, a magyar érdek képviselete minden képviselő elsőszámú kötelezettsége”.

Dobrev Klára: Nem vagyok hajlandó elárulni ezeket a közösségeket

A Demokratikus Koalíció vezérszónoka Dobrev Klára európai parlamenti képviselő volt. A politikus elárulta, próbálta magát beleképzelni, hogy vajon mi járhatott a fideszes képviselők fejében: „Tényleg azt gondolják, hogy ez egy tökéletesen működő ország, ahol tízmillió boldog és gondtalan ember él, csak a sajtóval, meg a civilekkel van a baj, mert ők szembesítik őket a tényekkel?”.

Nem az a baj, hogy szétlopták a fél országot, és a pereputty gazdagodik évről évre, hanem az, ha a sajtó megírja. Ez következik az ellehetetlenítési törvényből

– vélekedett Dobrev Klára, kijelentve: „Tizenöt év alatt Közép-Európa egyik élországából Európa egyik legszegényebb országát varázsolták. Ha azt keresik, mi ennek a bajnak az oka, egyszerűen csak nézzenek tükörbe”.

A képviselő leszögezte, ez a törvény sem fogja megakadályozni őket abban, hogy hangosan és határozottan elmondják a véleményüket. Dobrev Klára kitért arra is, hogy részt vesz a Pride-on: „Én nem vagyok hajlandó elárulni, cserben hagyni ezeket a közösségeket, sem mostani fideszes szavazók, sem volt fideszes szavazó kedvéért”. A politikus arról is beszélt, hogy a feltételek teljesítése esetén „Magyarország elemi érdeke”, hogy egy szabad és független Ukrajna az Európai Unió tagja legyen.

Maguk leginkább azt akarják megakadályozni, hogy a baloldali politika megjelenjen a nyilvánosságban

– összegezte véleményét Dobrev Klára, aki hiányolja a törvényjavaslatból azt, hogy a multiknak és a bankoknak „mindent szabad”, a DK politikusa ezt is a kormány „jobboldali politikájának alappillérének” tartja.

Dobrev Klára szerint a törvényjavaslat szembemegy az uniós alapelvekkel is, "kormány Európában még nem csinált ilyet, nem is fog ilyet csinálni, mert aki ezt elfogadja, az pontosan tudja, hogy fél lábbal kifelé lép az Európai Unióból”.

Nacsa Lőrinc: Aki ezt a törvényt ellehetetlenítési törvénynek hívja, az hazudik

A KDNP vezérszónoka, Nacsa Lőrinc felszólalása elején Dobrev Klárának azt üzente: „Az putyinozik, aki kávét főzött Putyinnak az Apró-villában”. A politikus úgy látja, Dobrev Klára arra használta a felszólalását, hogy hitet tegyen Ukrajna uniós tagsága mellett. Nacsa Lőrinc a DK-s politikus beszédét „nemzetellenes” hozzászólásnak nevezte.

Aki ezt a törvényt ellehetetlenítési törvénynek hívja, az hazudik

– mondta Nacsa Lőrinc, megjegyezve: Sebián-Petrovszki László DK-s frakcióvezető benne volt abban a kampánybizottságban, ahova érkezett a 2022-es ellenzéki összefogás kampányába a külföldi támogatás, valamint Karácsony Gergely külföldről támogatott kampányában is benne voltak.

Nacsa Lőrinc szerint „extrém módon eldurvult azon kísérletek száma, módszere, és stílusa, amelyekkel a globalista, migrációpárti és háborús erők befolyásolni próbálják a hazai közéletet. A baloldal kampányát dollármilliókból törvényellenesen külföldről finanszírozták. Az önök miniszterelnök-jelöltje is bevallotta”.

A KDNP-s politikus hozzátette, a vitáknak, a véleménykülönbségek ütköztetésének van helye, de azt elfogadhatatlannak tartja, hogy „idegen érdekekből, külföldi finanszírozásból fenntartott hálózatok semmibe vegyék a magyar emberek demokratikusan kinyilvánított véleményét”.

Nacsa Lőrinc szerint az államnak minden lehetséges eszközzel meg kell védenie a saját szuverenitását. Átláthatóságot és transzparenciát követelnek a közélet vonatkozásában, mindenki elmondhatja szabadon a véleményét, ugyanakkor gátat szabnának a szuverenitást sértő kísérleteknek.

Amikor Nacsa Lőrinc Ukrajna uniós tagfelvételi folyamatáról beszélt, több bekiabálás is hallható volt az ellenzéki padsorokból.

Képviselő asszony tessék megnézni a saját Facebook-oldalát, és meglátja mi az az ukrán-párti propaganda

– csattant fel a KDNP-s képviselő. Ezen a ponton közbeszólt az ülésvezető elnök is, Szabó Tímeával (Párbeszéd) közölve, ha még egyszer figyelmeztetnie kell a bekiabálások miatt, akkor nem mondhatja el a felszólalását.

Dudás Róbert: Ne cirill betűkkel jelenjen meg a Magyar Közlönyben

Dudás Róbert, a Jobbik vezérszónoka azt kérte, hogy a törvény ne cirill betűkkel jelenjen a Magyar Közlönyben.

Az a baj, hogy ez nem vicc. A törvényjavaslat nemhogy orosz mintára készült, hanem még Putyin is csettintene utána

– vélekedett Dudás Róbert, hozzátéve: „Bárkit, aki önökkel nem ért egyet, azt egy pillanat alatt el tudják hallgattatni. Jól meg is tudják büntetni a Szuverenitásvédelmi Hivatalon keresztül úgy, hogy jogorvoslatnak helye nincs”.

Dudás Róbert azt elismerte, támogatandó, hogy külföldi befolyás ne érkezzen Magyarországra, ugyanakkor azt szeretné, hogy külföldre se induljon magyar részről befolyásolási kísérlet. A jobbikos politikus a törvényjavaslatot összességében nemcsak „szégyenteljesnek”, hanem „teljes mértékben elfogadhatatlannak” nevezte.

Novák Előd: A külföldi beavatkozás ellen fel kellene lépni, de a Metát a tenyerén hordozza a Fidesz

Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka úgy látja, hogy „a Facebook és hasonlók ellen kellene fellépnie a Fidesznek, mert azok avatkoznak be legjobban külföldről a választásokba. Valakit tiltanak, valakit tűrnek, valakit támogatnak”.

A külföldi beavatkozás ellen fel kellene lépni, de közben a Metát a tenyerén hordozza a Fidesz, még csak reklámadót sem kell fizetniük

– jelentette ki Novák Előd.

A Mi Hazánk politikusa kritizálta a javaslat előterjesztőjét is: „Halász János hiteltelen személy, SZDSZ-es politikus volt, még az MSZP-SZDSZ összeborulás után is SZDSZ színekben indult. Másrészt egészen abszurd, hogy ő beszél a közélet átláthatóságáról, miközben élen jár abban, hogy a Mi Hazánk Mozgalmat kirekesszék az Országgyűlés egyik bizottságából, méghozzá pont a Nemzetbiztonsági Bizottságból”.

Novák Előd arra hívta fel a figyelmet, hogy „visszaélések lehetőségét biztosítja a törvényjavaslat, a kormánytól megszokott önkényes működéshez újabb támogató eszközt biztosít. Ha a NER kiveti a hálóját egy prosperáló cégre, amelynek a tulajdonosai nem kívánják azt eladni, akkor könnyen a közélet átláthatóságát veszélyeztetővé nyilváníthatják a céget”.

A politikus kitért arra, hogy a külhoni magyarok további elszigetelődéséhez vezethet a javaslat, mert az ő adományaik is a külföldi támogatás fogalma alá kerülhetnek.

Szabó Tímea: Silány, ürülék megfogalmazású törvény, maguknak elment a józan esze

A Párbeszéd egyik vezérszónoka, Szabó Tímea arról érdeklődött a kormánypárti képviselőknél, „ha a 2026-os kormányváltás után kiderül, és bizonyítékok lesznek arra, hogy akár magán, akár jogi úton külföldi, például orosz, dubai, vagy kínai támogatást fogadtak el, akkor milyen büntetést tartana majd indokoltnak?”.

Mondják már meg nekem, hogy lehet egy ennyire silány, ürülék megfogalmazású törvényt összehozni, ami minimálisan sem felel meg az egyértelműség követelményének? Halász János, nem gondolja senki, hogy ezt ön fogalmazta meg. Most már ön is elhiszi, hogy ön írta ezt a törvényt?

– kérdezte az ellenzéki képviselő, hozzátéve: „Ha kapok az erdélyi unokatestvéremtől ötezer forintot a születésnapomra, akkor azt fogják mondani, hogy én külföldi pénzből kampányolok? Maguknak elment a józan esze”.

Tordai Bence Halász Jánosról: Szerencsétlen lúzer

Tordai Bence, a Párbeszéd másik vezérszónoka szerencsétlen lúzernek nevezte Halász Jánost. Az ülésvezető elnök figyelmeztette Tordai Bencét, és bocsánatkérésre szólította fel.

Tordai Bence Orbán Viktor kormányfő tihanyi beszédét politikai hibának nevezve úgy vélekedett, „az egyik brutális politikai húzást egy másik, talán még durvábbal próbálnak elfedni. Azzal, amit csinálnak, egységbe kovácsolják a civileket, az ellenzéket, a médiát és a magyar társadalmat”.

(Borítókép: Képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. május 20-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)