Az érettségi nem állt meg, mutatjuk, amit tudni kell

A 2024/2025-ös tavaszi érettségi időszak első hetének – vagyis a kötelező tárgyaknak, amelyek a legtöbbeket érintették – szinte minden napján percről percre követtük az eseményeket, a hétfői magyar nyelv és irodalomtól a keddi matematikán át a szerdai történelmet érintve egészen a csütörtöki angol nyelvig. A pénteki német mint idegen nyelv már „csak” közel 15 ezer diákot érintett – ami az első négy nap 70-80 ezréhez képest marginálisnak számít –, ezért ebből már csak egy összefoglaló készült olvasóinknak. 

Az írásbeli második és harmadik hetére a választható tantárgyak maradtak, amelyek már a németnél is jóval kevesebb embert érintenek. Így ezekből hetente készülünk összefoglalóval, ami a hét legfontosabb eseményeit veszi górcső alá, és szedi össze a tantárgyakról – és a feladatokról – a legfontosabb információkat. Nagy változás, hogy a második héttől kezdve már nem reggel 9:00-kor indul a megmérettetés, hanem

Erre azért van szükség, mert annyi tantárgy van, hogy egyszerűen nem lenne vége az érettséginek nyár végéig sem, ha mindegyik külön napot kapna. A lehetőséggel pedig azért is éltek, mert ezekből a tárgyakból tényleg sokkal kevesebben vizsgáznak – van olyan, amelyből csak néhány tíz ember –, így pedig az intézmények meg tudják oldani normál időkeretes tanítás mellett is a számonkérést, ráadásul nem kell hozzá az egész iskolát kiüríteni.

A második héten – vagyis május 12. és 16. között – az alábbi tantantárgyakból volt érettségi közép- és emelt szinten is:

• digitális kultúra,
• ének-zene,
• belügyi rendészeti ismeretek,
• biológia,
• közigazgatási ismeretek,
• nemzetiségi nyelv és irodalom,
• vizuális kultúra,
• kémia,
• földrajz,
• orosz nyelv és egyéb, más vizsganapon nem szereplő nyelvek,
• gazdasági ismeretek,
• honvédelmi alapismeretek,
• természettudomány.

Infó, ének-zene, belügy

Május 12-én reggel 8 órakor a középszintű digitális kultúra gyakorlati érettségi vizsgával indult a hét. Ennek során a diákok különféle informatikai feladatokat oldottak meg, amelyek a tantárgy főbb témaköreit fedték le. A vizsga időtartama 180 perc volt, és a feladatok megoldásához számítógépet, valamint papírt, tollat, ceruzát, vonalzót és lepecsételt jegyzetlapot használhattak az érettségizők. 

A főbb témakörök az alábbiak voltak:

• Szövegszerkesztés: formázási és szerkesztési feladatok egy adott dokumentumban az Árpád motorkocsiról.
• Képszerkesztés a sebességerőről.
• Táblázatkezelés: adatok rendezése, képletek alkalmazása és diagramok készítése egy sütireceptről.
• Adatbázis-kezelés: adatok lekérdezése és módosítása SQL nyelv használatával a szógyakoriságról.
• Algoritmizálás és programozás: egyszerű programok írása egy kihívásról.

Ez a tárgy tehát az informatikát váltotta fel. A feladatlapot itt tekinthetik meg, míg a javítási útmutató innen érhető el. A Digitális Kultúra Mentor YouTube-csatornáján pedig megoldották a feladatokat, ezt itt lehet megnézni.

Délután 14 órától következett a középszintű ének-zene érettségi, melynek során a diákoknak különféle zenei ismeretekről és készségekről kellett számot adniuk. A vizsga célja annak felmérése volt, hogy a vizsgázók milyen mértékben rendelkeznek általános zenei műveltséggel, valamint milyen szinten képesek a zenei befogadásra, reprodukálásra és kreativitásra.

A vizsga a 2024-től érvényes érettségi rendszer alapján zajlott, amely korszerű értékelési módszereket alkalmaz, és nagyobb hangsúlyt fektet a diákok önálló problémamegoldására és kreativitására. A középszintű ének-zene érettségi vizsga az alábbi főbb területeket ölelte fel:

• Zeneelméleti ismeretek: A diákoknak zenei fogalmakat kellett ismerniük és alkalmazniuk.
• Zenehallgatási feladatok: Különböző zeneművek felismerése és elemzése.
• Éneklési feladatok: Népdalok és műdalok előadása emlékezetből, több versszakkal.

A feladatokat itt tudja megtekinteni, a javítási útmutató pedig itt érhető el.

Ezzel egy időben zajlott a belügyi rendészeti ismeretek tárgy számonkérése is emelt és középszinten. A vizsga során a diákoknak különböző típusú feladatokat kellett megoldaniuk, amelyek a belügyi rendészeti ismeretek különböző területeit fedték le. A feladatok között szerepeltek például jogszabályelemzések, szituációs gyakorlatok és elméleti kérdések is. A vizsga célja annak felmérése volt, hogy a vizsgázók milyen mértékben rendelkeznek a rendészeti szervek működésével, a jogszabályi környezettel és a közbiztonság fenntartásával kapcsolatos ismeretekkel.

A középszintű feladatokat itt, a megoldásokat pedig itt találja. Az emelt szintű példákért ide, a javítási útmutatóért pedig ide kell kattintania.

Biológia, közigazgatási ismeretek

Kedden, vagyis május 13-án reggel 8 órától a biológia került a fókuszba, melyből emelt és középszinten is vizsgáztak a diákok. A feladat két részből állt, az elsőben rövid válaszos feladatok voltak, melyek érintették többek között a sejttan, a genetika, az ökológia és az emberi szervezet működésének témakörét. A másodikban kifejtősebb válaszokat vártak a szemről és a szarvasmarhák és a metán közötti kapcsolatról, de egy „kromoszóma-kártyajáték” is előkerült.

A feladatlap itt, a megoldások itt érhetők el.

Emelt szinten ennél jobban is belementek a részletekbe, előkerült a sejtek csoportosítása, a nemtől függő öröklődés, egy ozmotikus burgonyakísérlet és az idegjelenségek. Az esszéknél az idegrendszer működése és az immunrendszer válaszai voltak a témák. A feladatokat itt tudja átnézni, a megoldásokat pedig itt.

Kedd délután 14:00-tól a közigazgatási ismeretekről szóló tudást kérték számon a diákoktól, mindezt csak emelt szinten, ugyanis középszinten a tárgyat egy projektfeladat keretei közt vizsgáztatták, így nem volt külön írásbeli. Az emelt szintű vizsga írásbeli része komplex feladatsorból állt, amely a közigazgatási ismeretek mélyebb megértését és alkalmazását mérte, köztük jogszabályok és hivatalos dokumentumok értelmezésével, alapvető közigazgatási fogalmak definiálásával vagy éppen szituációelemzéssel és megoldási javaslatok kidolgozásával.

A feladatokat itt tudja megnézni, a javítási útmutatót pedig itt.

Nemzetiségi nyelv és irodalom, vizuális kultúra

Szerdán a különböző nemzetiségi nyelvekből következett a nyelv és irodalom tárgy reggel 8 órától, többek között horvát, német, szlovák, román és szerb nyelveken. A feladatlap két részből állt, melynek első felében szövegértési és nyelvhelyességi feladatokkal találkoztak a diákok, a második rész pedig a szövegalkotásnak (műelemzés, íráskészség) engedett teret. 

A feladatok és megoldások linkjei itt vannak összegyűjtve a különböző nyelvekből.

Délután 14 órától a vizuális ismeretek vizsgát tartották közép- és emelt szinten is. A középszintű vizsga három fő részből állt:

1. Projektmunka: A vizsgázóknak egy központilag megadott témájú vizuális projektmunkát kellett készíteniük, amelyet a vizsgán bemutattak.
2. Portfólió: A diákoknak korábbi munkáikból kellett összeállítaniuk egy gyűjteményt megadott szempontok alapján. A portfóliónak tartalmaznia kellett például két sikeresnek tartott munkát; egy kevésbé sikeres munkát; egy tárgytervezési dokumentációt; egy látvány alapján készült tanulmányrajzot vagy festményt; egy képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíciót; és egy szabadon választott témájú alkotást.
3. Helyszíni alkotómunka: A vizsga során a diákoknak egy, a projekt témájához kapcsolódó alkotást kellett készíteniük szabadkézi technikával, 120 perc alatt. A feladatot a vizsga megkezdésekor kapták meg, és az nem volt nyilvános előzetesen.

Az emelt szintű vizsga egy szóbelivel egészül ki, ahol a diákoknak egy leíró jellegű feladatot és egy műelemzést kell kidolgozniuk. Ennek feladatlapját itt és megoldását itt, a középszintűeket pedig itt és itt találja.

Kémia, földrajz

Csütörtökön reggel a kémia került a kísérleti asztalra, 8 órától írták a diákok a közép- és emelt szintű feladatlapokat. A középszintű vizsga 150 perces volt és általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó kérdéseket tartalmazott – írja az Eduline –, ehhez pedig jöttek a feleletválasztásos kérdések, a táblázatkiegészítés, a tanult reakcióegyenletek kiegészítése, az elemző feladatok, a számítási feladatok egy esettanulmány típusú probléma megoldásán keresztül.

Az emelt szintű kémia írásbeli 240 perces volt szintén általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó példákkal és feleletválasztásos kérdésekkel, táblázatkiegészítéssel, reakcióegyenletek kiegészítéssel, elemző feladatokkal, esettanulmány típusú problémafeladatokkal és számítási feladatokkal. A diákok szerint ez utóbbi meglehetősen nehéz volt, nehezebb mint a biológia emelt – ami azért nem kis szó.

A középszint feladatai és megoldása, és az emelt szint példái és javítási útmutatója.

Délután 2-től pedig a földrajz következett, tehát a történelem után ismét középpontba került az atlasz. A középszintű vizsga két részből állt:

1. Rövid válaszokat igénylő feladatok: Ezek a feladatok a földrajzi ismeretek és készségek széles skáláját mérték, beleértve a térképolvasást, grafikonok és diagramok elemzését, valamint egyszerű számítási feladatokat.
   
2. Hosszabb kifejtést igénylő feladatok: Ebben a részben a diákoknak részletesebb válaszokat kellett adniuk, amelyek mélyebb megértést és elemzőkészséget igényeltek.

A vizsgán használható segédeszközök közé tartozott a középiskolai földrajzi atlasz, vonalzó és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép.

Emelt szinten ennél egyszerre egyszerűbb és bonyolultabb is volt a helyzet, hiszen mindössze egyetlen feladatsorral találták szembe magukat a diákok, az viszont kellően komplex és összetett volt. Arányok szerint:

• 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag,
• 20%-ban topográfiai ismeretek,
• 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok.

A diákok szerint nagy gond nem volt vele, így mutatjuk is a feladatokat és a megoldásokat középszinten itt és itt, valamint emelt szinten itt és itt.

Nyelvek és honvédelem

Péntek reggel 8 órától az orosz, a beás cigány, a finn, a holland, a horvát, a japán, a kínai, a lovári cigány, a portugál, a román, a szlovák, a szlovén és az újgörög nyelvek érettségi vizsgái kerültek a tanulók elé, viszont ezek tematikája megegyezett az angol és a német nyelv vizsgáival, a részletekről pedig itt írtunk bővebben.

A középszintű feladatok és megoldások gyűjtőoldala itt található, míg az emelt szintűek itt. 

Délután 14 órától viszont várt még megpróbáltatás a diákokra, hiszen a természettudomány tárgyat középszinten, a gazdasági ismereteket emelt szinten, a honvédelmi ismereteket pedig mindkét nehézségi szinten kikérdezték az erre vállalkozóktól. De haladjunk sorjában!

A természettudomány érettségi célja, hogy a diákok integrált módon alkalmazzák a biológia, fizika, kémia és földrajz tantárgyakban szerzett ismereteiket. A vizsga során a tanulóknak komplex, a valós életből vett problémákat kellett megoldaniuk, amelyek több tudományterületet is érintettek.

A feladatok között szerepeltek:

• Adatértelmezés és elemzés: A diákoknak grafikonokat, táblázatokat és ábrákat kellett értelmezniük, és ezek alapján következtetéseket levonniuk.
• Szövegértés és információfeldolgozás: A feladatok gyakran tartalmaztak hosszabb szövegeket, amelyekből a lényeges információkat kellett kiszűrni és alkalmazni.
• Problémamegoldás: Valós vagy valószerű helyzetekben kellett tudományos ismereteket alkalmazni a problémák megoldására.
• Kísérletek és megfigyelések elemzése: A diákoknak leírt kísérletek vagy megfigyelések alapján kellett következtetéseket levonniuk. 

A feladatlapot itt mutatjuk, a megoldásokat pedig itt.

A 2025-ös gazdasági ismeretek érettségi vizsga sajátos felépítésű volt, mivel projektmunka formájában zajlott. Ez azt jelenti, hogy a vizsgázóknak nem hagyományos írásbeli feladatsort kellett megoldaniuk, hanem egy előre elkészített projektet kellett benyújtaniuk és megvédeniük. A diákok 13 téma közül választhattak, melyek a következők voltak:

• Egy szabadon választott vállalat értékesítési és marketingtevékenységének bemutatása.
• Vállalkozzon szabadon! Lakókörzetében milyen vállalkozást érdemes indítani, ha 25 millió Ft áll a rendelkezésére?
• Egy szabadon választott (termelő vagy szolgáltató) vállalat működésének bemutatása.
• Egy szabadon választott vállalat külső környezete. Hogyan hatnak a vállalat működésére a környezeti elemek, illetve befolyásolja-e a vállalat ezek működését?
• „Hogy kerül a csizma az asztalra?” Válasszon ki egy árucikket, és a fenti mottó értelmében kísérje végig a termék útját a gyártástól a fogyasztásig!
• Fogyasztói döntéseink. Hol vásároljunk meg egy adott terméket, hogy az elvárt minőségű és ehhez képest a lehető legolcsóbb legyen?
• Egy közepes vagy nagyvállalat elemzése munkaerő-gazdálkodási szempontból.
• Egy közepes vagy nagy méretű vállalat ösztönzési rendszere.
• Egy szabadon választott vállalat pénzügyi helyzetének bemutatása.
• Magyarország értékpapír-piacainak bemutatása, különös tekintettel az értéktőzsdére.
• Egy konkrét termék, vagy szolgáltatás piaci bevezetésének elemzése.
• Egy vállalat külkereskedelmi tevékenységének bemutatása.
• Kooperáció (két-három cég együttműködésének) lehetséges előnyei.

Mivel ennek nincsenek hivatalosan, általánosan jó megoldásai, így mutatjuk, mit néztek az értékelés során: 

• A választott téma feldolgozásának mélysége és alapossága.
• A gazdasági fogalmak és összefüggések helyes alkalmazása.
• Az elemzések és következtetések logikája és megalapozottsága.
• A projektmunka szerkezete, nyelvezete és megjelenése.

Végül a honvédelmi ismeretek tárgy is itt volt, amelyből az Oktatási Hivatal szerint 323-an középszinten, 64-en pedig emelt szinten vizsgáztak. Ez a tárgy igényli az egyik legkomplexebb, legszerteágazóbb tudástárat, az Eduline szerint az alábbi témakörök tűntek fel mindkét szinten:

• hadtörténelmi alapismeretek;
• egészségügyi ismeretek;
• térkép- és tereptani alapismeretek;
• túlélési ismeretek és táborozástechnika;
• biztonságpolitikai és válságreagáló alapismeretek;
• a honvédelem rendszere, a Magyar Honvédség;
• alaki ismeretek;
• lőelmélet;
• haditechnikai ismeretek;
• általános katonai ismeretek;
• hadijogi alapismeretek.

Ráadásul a feladatlap igencsak hosszú volt, ugyanis csaknem 30 feladatra mindössze 120 percük volt a diákoknak, ennek a duplája emelten, viszont ott két részre osztották a feladatlapot. Az első hasonló volt a középszintűhöz, a második részben azonban két hosszú, két rövid kifejtendő szöveges feladatot és két tájékozódással kapcsolatos feladatot kellett megoldania a vizsgázóknak.

Mutatjuk a feladatokat és megoldásokat a középszintű megmérettetéshez, és az emelt szintűhöz itt és itt.

Az érettségi írásbeli szakasza pedig még nem ért véget, a következő héten szintén rajtvonalhoz állnak (ülnek) ezrek, hogy vizsgázzanak többek között fizikából, spanyolból, olaszból, drámából, mozgókép- és médiaismeretből vagy éppen filozófiából, így jövő hétvégén újabb összefoglalóval jelentkezünk a heti eseményekről.

(Borítókép: Érettségizők 2023. május 8-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)