Az Index információi szerint a Kúria törvénytelennek nyilvánította Budapest költségvetését

A Fővárosi Közgyűlés többsége, a Tisza Párt, a Podmaniczky Mozgalom, a DK és a Párbeszéd képviselőivel 2024 decemberében, még az ünnepek előtt elfogadta Budapest jövő évi költségvetését, amelyet úgy terveztek, hogy csak 38 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnek be az államnak, további 51-et viszont nem. A Fidesz nem voksolt, a Kutyapárt kivonult a szavazásról. A Fidesz frakciója a költségvetés decemberi vitájában is elmondta, hogy ez a költségvetés így törvénytelen lesz.

Az elfogadott rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 422 544 893 000 forintban, kiadásait 426 269 12 000 forintban állapítja meg. A 3 724 119 000 forintos hiányt az előző évek maradványának igénybevételével finanszírozzák. Hiteltörlesztés kiadásaira 7 466 009 000 forintot fordítanak. Az elfogadott büdzsé azzal számol, hogy a főváros csak annyit fizet meg a 2025 esedékes szolidaritási hozzájárulásból, amennyit az államtól kap támogatásként feladatai ellátására.

Sára Botond főispán erre válaszul egy Facebook-videóban jelentette be, hogy a budapesti kormányhivatal szerint szabálytalan a fővárosi költségvetés, ezért kénytelen a Kúriához fordulni.

A budapesti főispán azt mondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat nem hajlandó befizetni a szolidaritási hozzájárulást, ez pedig jogszabályellenes.

A fővárosnak nincsen oka, hogy ne fizesse be a szolidaritási hozzájárulást, hiszen az iparűzésiadó-bevételek folyamatosan nőnek, amelyek alapjául szolgálnak a szolidaritási hozzájárulás összegének

– állította márciusban Sára Botond.

Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy szerdai, újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy a kormányhivatal bírósági úton megtámadta a fővárosi költségvetést, de a Kúria döntése értelemben nem kell megsemmisíteni a büdzsét.

A főigazgató szerint a kúriai döntés alapján a költségvetés felülvizsgálatakor be kell tervezniük a szolidaritási hozzájárulás 89 milliárd forintos összegét, viszont ez nem jelent feltétlenül kötelezettséget, mert tervszámról van szó. Technikai értelemben más módon kerülhet a költségvetésbe a nyári felülvizsgálat után az összeg.

Nem tudunk, nem vagyunk képesek befizetni ekkora mértékű szolidaritási hozzájárulást. Azokat a közszolgáltatásokat, amiket ma ismerünk, nem tudnánk ellátni

– hangsúlyozta Kiss Ambrus.

A Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója azt is elárulta, hogy a főváros számlája jelenleg mínusz 41 milliárd forinton áll. Május végén az iparűzési adóból egy kisebb bevételre számítanak, legközelebb jelentős adóbevétel szeptember közepén realizálódik. Kiss Ambrus kitért arra is, hogy a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban május végén várható inkasszóval szemben azonnali jogvédelmet kérnek.

Ennek ellenére az Index birtokába jutott információk szerint a Kúria megsemmisítette Budapest 2025-ös költségvetésének két részletét, miután az eljárás során a kormányhivatalnak adott igazat.

Új költségvetés jön a fővárosban

A per eredményeképpen július 1-jét követően a fővárosnak módosítania kell költségvetését, mert a kiadási főösszeg és a szolidaritási hozzájárulás mértékére vonatkozó rendelkezéseket megsemmisíti a Kúria.

Ezzel a jogerős döntés is megerősíti azt, hogy a Magyar Államkincstár jogosan kéri a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét.

Az Indexnek nyilatkozó közgazdászok szerint az ítélet üzenete az, hogy a főváros csődközeli helyzetben van, az új költségvetéssel pedig ezt a helyzetet kellene kezelnie a városvezetésnek.

Ez nem technikai jellegű döntés

Sára Botond főispán kérdésünkre hangsúlyozta, a legfelsőbb bírói testület, a Kúria megsemmisítette a budapesti költségvetési rendelet két kulcsfontosságú rendelkezését, ami jelentős pénzügyi kiigazítást tesz szükségessé. Ráadásul ez azt is jelenti, hogy az állásfoglalás ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Ez nem technikai jellegű döntés, ahogy azt egyesek állítják, hanem a költségvetési rendelet érdemi megsemmisítése bizonyos pontokon

– hangsúlyozta a főispán, visszautasítva az ezzel kapcsolatos ellentétes értelmezéseket.

Ötvenegy milliárdos lyuk a költségvetésben

Az első megsemmisített rendelkezés a szolidaritási hozzájárulás alultervezésére vonatkozik. A főváros 37,924 milliárd forinttal számolt, miközben a költségvetési törvény alapján kiadott gazdasági minisztériumi rendelet 89 milliárd forintot ír elő. A Kúria álláspontja szerint ez jogszabályellenes, mivel magasabb szintű jogszabályba ütközik.

A másik érintett tétel a főváros kiadási főösszege, amely 434 milliárd forinttal lett betervezve, de ezt most meg kell emelni a különbözettel, mintegy 51 milliárd forinttal.

Ez hétköznapi nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy alul van tervezve a költségvetés. A szolidaritási hozzájárulás mértékét 51 milliárd forinttal meg kell emelni, és így a kiadási főösszeget is

– magyarázta Sára Botond.

Mit tehet a főváros?

A Kúria döntésének indoklása kimondja, hogy a fővárosnak kötelező szabályossá tennie a költségvetését július 1-jét követően. Ezt két módon teheti meg: vagy a kiadások csökkentésével, vagy a bevételek növelésével.

A fővárosnak valahogy ezt az 51 milliárdos lyukat, ennek a fedezetét meg kell oldania. Nem az én dolgom, hogy ezt hogyan teszi meg

– mondta Sára Botond.

Amennyiben ezt a lyukat nem sikerül pótolnia a fővárosnak, akkor más szabályok lépnek életbe. 

Ha az államkincstár elnöke azt látja a fővárosi folyószámlán, hogy komoly likviditási vagy működési problémák vannak, akkor dönthet úgy – a budapestiek biztonságát garantálva –, hogy költségvetési biztost rendel ki

– ismertette Sára Botond.

A költségvetési biztos első feladata lenne áttekinteni, hogy a fővárosi gazdálkodás milyen módon történik. Ha az nem megfelelő, jelentést kell készítenie, és a helyzetet kezelni kell.

Ha ez sem vezet eredményre, a nemzetgazdasági miniszter kérheti a kormányhivatal vezetőjét, hogy csődbiztost rendeljen ki, aki gyakorlatilag az egész gazdasági irányítást átveszi a fővárosi önkormányzat felett – tette hozzá Sára Botond, bár hangsúlyozta, hogy ez még csak egy jövőbeni lehetőség.

Bízunk benne, hogy a képviselők, akik támogatták Karácsony Gergelyt, mégiscsak abban a hitben és felelősségben hozták meg a költségvetéssel kapcsolatos döntéseket, hogy nem vitték csődbe a várost. De ez a jövő kérdése, a jogi útja ennek mindenesetre megvan

– tette hozzá.

Minden, amit eddig Karácsony Gergely előadott, az teljes tévedés

A főispán rámutatott arra is, hogy a döntés indoklása azt is kiemeli, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszere összhangban van mind az Európai Önkormányzatok Chartájával, mind Magyarország Alaptörvényével, tehát jogszerű. Ezzel a Kúria lényegében cáfolta a főpolgármester korábbi álláspontját.

Minden, amit eddig Karácsony Gergely előadott, az teljes tévedés. A Kúria döntése alátámasztja a Fővárosi Kormányhivatal korábbi álláspontját az ügyben

– jelentette ki Sára Botond.

Szentkirályi Alexandra szerint Karácsony Gergelyék hazudtak, és erről már papírjuk is van

Szentkirályi Alexandra megkeresésünkre elmondta, az ő álláspontja teljesen egyértelmű, „ahogy a Kúriáé is”.

Gyakorlatilag Karácsony Gergely és a Tisza Párt csődbe vitték a fővárost. Ez most már feketén-fehéren kiderült, eddig megpróbálta a Tisza Párt, illetve Karácsony Gergely közösen titkolni, de a bírósági döntés után most már itt az ideje, hogy bevallják az igazságot

– jelentette ki a frakcióvezető, aki hangsúlyozta, hogy Karácsony Gergely 200 milliárd forintos tartalékkal vehette át a fővárost.

Szentkirályi Alexandra kitért arra is: ő a kampányában is hangoztatta, nincs rendjén, hogy milliós fizetésekre, meg több tízmilliós prémiumokra, levitézlett Gyurcsány-féle cégvezetőkre az elmúlt időszakban is mindig jutott pénz, viszont érdemi fejlesztésekre nem.

Reagált a kormányzatot érintő vádra is, mely szerint nem támogatják megfelelően a fővárost, ugyanis nem olyan régen adtak forrást új villamosok beszerzésére.

Gyakorlatilag a Kúria döntése azt mondja ki feketén-fehéren, hogy hazudtak a főváros anyagi helyzetéről, és hazudtak a főváros költségvetésében is. Erről most már papírjuk is van

– értékelte a frakcióvezető a Kúria döntését.

Szentkirályi Alexandra amellett sem ment el szó nélkül, hogy a főváros 50 milliárd forintos kötelezettséget vállalt Rákosrendező megvásárlásával, ez csaknem annyi, mint amennyi pénzt most elő kellene teremtenie Budapestnek.

Karácsony Gergelyék pontosan tisztában voltak azzal, amikor Rákosrendező megvásárlása mellett elkötelezték magukat, hogy ők egy törvénytelen költségvetést terjesztenek be és fogadtatnak el, amiből ez a pénz bizony hiányozni fog. Amikor ők Rákosrendező mellett döntöttek, akkor ezt annak a tudatában tették, hogy vagy azt nem fogják kifizetni, vagy a fővárosnak nem lesz törvényes költségvetése

– magyarázta el Szentkirályi Alexandra.

Kiss Ambrus szerint hiába kérte Sára Botond, nem semmisítette meg a Kúria a költségvetést

Cikkünk megjelenésével egy időben közleményt adott ki az MTI-nek Kiss Ambrus, amely szerint a Kúria arról tájékoztatta a fővárost, hogy nem semmisíti meg a 2025-ös költségvetési rendeletet. A döntést szerinte a Kúria azzal indokolta, hogy büdzsé elfogadáskori állapota „nem volt rossz”.

A főigazgató elmondta, a Kúria kikötötte, hogy a fővárosnak figyelembe kell vennie a szolidaritási hozzájárulás mértékét, tehát a költségvetés felülvizsgálatakor be kell tervezni a Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletében szereplő összeget, azonban ez nem jelenthet feltétlenül fizetési kötelezettséget a fővárosnak, hiszen ez egy tervszám.

A Kúria azt kéri, hogy a főváros az általa a szolidaritási hozzájárulás mértéke ügyében indított perrel kapcsolatos követeléseit más módon jelenítse meg a költségvetésben július 1-jével

– fogalmazott Kiss Ambrus.

A főigazgató szerint azonban a főváros nem képes a meghatározott mértékű szolidaritási hozzájárulást befizetni, mert az a város alapműködését tenné „abszolút mértékben tönkre”. A főváros szerint egy 51 milliárd forintos „túlzott követelésről van szó a kormány részéről”.

Karácsony Gergely a hírre egyetlen mondattal reagált közösségi oldalán:

Hiába kérte Sára Botond, a fővárosi költségvetés marad.

Frissítés: Cikkünk eredeti címében azt írtuk, hogy a Kúria megsemmisítette a költségvetést. Azonban csak két részletét semmisítette meg a döntés, összességében pedig törvénytelennek nyilvánította a költségvetést. Ezt utólag javítottuk, olvasóinktól elnézést kérünk.

(Borítókép: Fővárosi közgyűlés. Fotó: Tövissi Bence / Index)