Lánczi András: Át kellene világítani az MTA-t

Az MCC Politikai Filozófia Európai Központjának vezetője, Lánczi András szerint Schmidt Mária „élesen fogalmazott, de precízen” a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) kapcsolatban, mivel annak alapjait 1949-ben rakták le, Schmidt pedig csak „aktualizálni” próbálta azt – mondta a Magyar Nemzetnek.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjének apja szerint „az Akadémia célját kellene újradefiniálni, meghatározni”, valamint át kellene világítani, hogy miként használják fel a rendelkezésre álló forrásaikat. Elmondta, akik „a kommunista idők alatt – úgymond – tudományos teljesítményre tettek szert”, azok döntenek jelenleg is arról, hogy ki milyen támogatásban részesül.

„Politikailag a baloldal, a liberálisok elfoglalták az Akadémiát” – mondta, majd hozzátette, hogy egy nyilvános belső szabályozásra van szükség, és meg kellene indokolni, ki miért van pozícióban. A kutatási hálózat leválasztásával Lánczi szerint csak több pénzhez jutottak a kutatók. „Nagyobb a függetlenségük. Senki sem szól bele abba, hogy mit kutassanak” – mondta.

A „velünk élő sztálinizmusnak” nevezte Schmidt Mária a Magyar Tudományos Akadémiát

Amint arról korábban beszámoltunk, blogbejegyzésben írta le véleményét a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója. Ennek apropóját az adta, hogy az intézmény tagjai kivonulnának az MTA 200. évfordulója alkalmából megtartott üléséről akkor, ha megjelenik rajta Orbán Viktor. A múzeumigazgató szerint „a Magyar Tudományos Akadémia maga a velünk élő sztálinizmus”. Schmidt kiemelte, hogy a testületbe kerüléshez semmilyen kritériumnak nem kell megfelelni, valamint a rendszerváltás után is meg lehetett tartani a tagságot. Az április elején kiadott nyilatkozatot „nettó politizálásnak” nevezte.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke élesen bírálta Schmidt Mária kijelentéseit. Szerinte a Terror Háza főigazgatója alapvető információk hiányában fogalmazott meg kritikát az Akadémiáról, és úgy véli: a kormány és a tudomány közötti párbeszéd csak közvetlen kommunikációval lehet hatékony.

Lánczi András korábban az Indexnek arról beszélt, hogy szerinte az oldalak közötti morális egyenlőség nélkül a demokrácia önmagát számolja fel. Az interjúban a közösségi médiáról, a nyelvről és a rendszerváltásról is kérdeztük, a teljes beszélgetést itt olvashatja.