Kiderült, hogyan járt el eddig Sulyok Tamás a kegyelmi kérvényekkel

2025 első 4 hónapjában – januártól májusig – összesen 69 kegyelmi kérvényről döntött Sulyok Tamás köztársasági elnök, minden egyes esetben elutasítással. Vagyis az év első harmadáig senki nem részesült államfői kegyelemben – derül ki a HVG közérdekű adatigénylésére kiadott, a Sándor-palota által összeállított statisztikából.

Az összes döntés végrehajtási kegyelmi kérelemre vonatkozott: vagyis már jogerősen elítélt személyek kértek felmentést szabadságvesztésük hátralévő részének letöltése alól. Hiába, ugyanis az államfő mindegyiket elutasította. Két esetben nem is tehetett volna mást: a kegyelmi botrány nyomán szigorított jogszabályok értelmében pedofil bűncselekmények esetén még elnöki szándék esetén sincs lehetőség kegyelemre.

A statisztika azt nem árulja el, hogy hány kérvény érkezett összesen, vagyis nem ismert, mekkora merítésből született meg a 69 döntés. Az előző évek alapján azonban az éves átlag beadott kérelemszám 400 körül alakult – korábban ennél jóval magasabb is volt. Könnyen lehet tehát, hogy vagy kevesebb kérelem érkezett, vagy az elnök kevesebb ügyet bírált el, lassabb tempóban.

Összevetésképpen: tavaly, hivatalba lépését követően 10 hónap alatt 680 kegyelmi ügyet zárt le, azaz havi átlagban 68-at. Ehhez képest idén ugyanennyi döntés négy hónap alatt született meg.

Egyvalami biztos: Sulyok Tamás az első olyan köztársasági elnök a rendszerváltás óta, aki hivatali ideje alatt egyetlen kegyelmi kérvényt sem hagyott jóvá. Már hivatalba lépésekor jelezte, hogy a kegyelmi jogkört „kiegészítő és kivételes hatáskörként” értelmezi – ellentétben több elődjével, akik jóval nagyobb arányban éltek ezzel az eszközzel. Közülük is kiemelkedik közvetlen elődje, Novák Katalin, aki 2023-ban 8,97 százalékos pozitív döntési arányt ért el, ami az elmúlt három évtizedben nem látott mérték – a korábbi évek 2-3 százalékos átlagához képest.

Tavaly júliusban írtunk Sulyok Tamás kegyelmi döntéseiről, akkor 2024. január 1. és július 30. között senki sem kapott kegyelmet az államfőtől, de elutasítás sem történt még. Az Igazságügyi Minisztérium adatai szerint Novák Katalin korábbi köztársasági elnök sem foglalkozott már kegyelmi kérvényekkel 2024-ben.

A Novák Katalin-féle kegyelmi ügy

Mint ismeretes, K. Endre helyettese volt annak az igazgatónak, aki a bicskei gyermekotthonban több kiskorú fiút abuzált regnálása idején. A beosztott próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak. Ezek okán K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozástól és közügyek gyakorlásától is.

A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, az ügyben többen megszólaltak, és sokan a lemondását követelték, amelyre később sor is került.

A köztársasági elnök egy videóüzenetben kifejtette: azért vállalta a köztársasági elnöki feladatot, mert szenvedélyesen szereti Magyarországot, „és mert hiszek önökben, hiszem, hogy egy békés, szeretettel teli, egymásra odafigyelő nemzet a miénk. Hiszek a csendes többségben, a mindennap keményen dolgozó emberekben, a becsületben, az egyenes tartásban és a szeretet erejében. Ezeket az értékeket nagyszüleinktől, szüleinktől kaptuk, és gyerekeinknek, unokáinknak szeretnénk továbbadni”.

(Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök 2025. május 5-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)