Volt fideszes EP-képviselő: Komoly politikai hiba volt Ukrajna csatlakozásának blokkolása

Feltételek és határidők ismerete nélkül általában azt mondani, hogy nem vesszük fel Ukrajnát, komoly politikai hiba – mondta a Válasz Online-nak adott, szerdán megjelent interjúban Becsey Zsolt, a Fidesz egykori európai parlamenti képviselője és a második Orbán-kormány államtitkára. Szavai szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy új állam csatlakozását nagyon könnyű „belpolitikai hisztériakeltésre” használni. 

A magyar uniós csatlakozással sokat foglalkozó szakembert arról kérdezték, hogy mi lehet a magyar kormány célja azzal, hogy kijelentette, eleve nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását, de megjegyezte, hogy a Tisza Nemzet Hangja kezdeményezése is ugyanilyen volt,

hiszen határidő és feltételek nélkül kérdezte meg az embereket Ukrajna EU-tagságáról.

Becsey Zsolt úgy fogalmazott, hogy „mind az állami nemzeti konzultáció, mind a tiszás ellenőrizhetetlen adatokkal dolgozik – hányan szavaztak, és mire, voltak-e, és hányan mindkét fórumon szavazók –, amit én problémásnak tartok”. Kijelentette, hogy az EU- és NATO-bővítés tipikusan nem az állampolgárok, hanem a parlamentek dolga, de „reálisan nézve tizenöt évnél rövidebb idő alatt az ukránok nem lesznek EU-tagok”.

A volt fideszes európai képviselő az interjúban arról is beszélt, hogy:

• Manfred Weber és Ursula von der Leyen a gyorsított ukrán csatlakozásról és az ötéves távlatról főként azért is beszél, mert reményt akarnak adni az ukránoknak, „akkor is, ha valójában mindenki tudja, hogy irreális az öt év”. „Most ezt inkább az ukránokat finanszírozó piacok megnyugtatására tartják fontosnak” – tette hozzá.
• Úgy látja, hogy valójában a háború vége nem közelebb hozza, hanem távolítja a csatlakozást, mert akkor már technikai részletek kitárgyalása dominál majd. Ennek ellenére szerinte nem állja meg a helyét, hogy Ukrajna csatlakozása elviselhetetlen pénzügyi terhet jelentene az EU-nak és Magyarországnak.
• Szerinte kizárt, hogy Ukrajna génmódosított gabonával önti el a piacokat. Úgy látja, hogy az uniós ellenőrzés jól működik, ráadásul a nemzeti élelmiszer-hatóságok már ma is ellenőrizhetik az ukrán termékeket, ami a csatlakozás után még szigorúbb lesz.
• Mint mondta, ha az ukrán uniós tagság kérdése népszavazásra kerül, képtelenség megjeleníteni az árnyalt valóságot, ezért kell inkább a parlamenteknek döntenie. „Azt gondolom, hogy a nyugat-európaiaknak is az az érdekük, hogy otthon jól eladható alkut kössenek az ukránokkal, hosszú átmenetekkel – Schengen kapcsán biztos, de valószínűleg a munkaerő-vállalás kapcsán is” – mondta.
• Úgy látja, hogy magyar érdek is Ukrajna uniós csatlakozása, főleg nemzetpolitikai szempontból. „Csak akkor tudunk eredményt elérni a kárpátaljai magyarság számára, ha aktív részesei vagyunk a csatlakozási folyamatnak” – vélekedett, és megjegyezte, azért is érdek az ukrán csatlakozás, „mert az élelmiszer-biztonságtól a környezetvédelemig Ukrajnának minden uniós elvárást teljesítenie kell”.
• „Azt, hogy a jelenlegi konfliktusban nem mondunk semmit az orosz politikáról, még értem az energiaügyek miatt – más kérdés, hogy az ember elfogadja-e ezt. De a harsány és nyíltan ellenséges egyedi ukrán politikánkat érteni sem értem” – fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy hogy látja a kormány álláspontját.
• Szerinte magyar érdek ebben a hangulatkeltésben nincs, viszont már most is veszítettünk. „Miközben szükségünk van jó és európai munkáskezekre, nálunk csak 30 ezer ukrán állampolgár maradt, a cseheknél meg tízszer annyi. Nem tudom, miért jó, hogy a háború után a kárpátaljai magyarokra egy ellenséges nemzet tagjaiként tekintenek majd az ukránok” – fogalmazott.
• Véleménye szerint a kémbotrány nyilvános elindításával az ukránok léptek egy új fázisba, „hiszen ilyet nem szoktak egyoldalúan, teátrálisan a közvélemény felé kiadni”. „Szerintem ezzel a Voks 2025 és a Nemzet Hangja folyamatra akartak reagálni, hiszen a kormány konzultációja nyilván elítélő lesz, már csak a Tisza voksolása miatt is” – fejtegette, hangsúlyozva az ukrán–magyar tárgyalások fontosságát.

(Borítókép: Becsey Zsolt 2015. december 1-jén. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!