A parlamentben mondott beszédet Polt Péter, új kihívásokra hívta fel a figyelmet

PAP 4422
2025.05.22. 11:42
Polt Péter, Kövér László és Répássy Róbert beszédeivel kezdődött meg a Nadal 2025 Budapesten, aminek az elnöki tisztségét utoljára látta el a magyar legfőbb ügyész. Polt Péter ugyanis június közepétől már alkotmánybíróként folytatja tovább munkásságát, ezért a parlamentben tartott nyitóceremónián bemutatta dr. Nagy Gábor Bálintot, akit a köztársasági elnök jelölt ki utódjaként.

Csütörtök reggel 40 ország és szervezet magas rangú képviselőit – köztük 25 legfőbb ügyészt – üdvözölte dr. Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze a parlamentben. Az Index már korábban beszámolt róla, hogy vélhetően ez az esemény is indokolta azt, hogy a legfőbb ügyész csak június 9-i hatállyal mondott le a tisztségéről. A tagállamok legfelsőbb bíróságai mellett működő ügyészségek vagy azonos jogállású intézmények hálózata (Nadal Network) a magyar fővárosban tartja május 21. és 23. között a tizenhatodik közgyűlését. A Luxemburgban rendezett múlt évi összejövetelen Polt Péter vette át a hálózat elnöki tisztségét, miután korábban egyhangúlag elnöknek választották. Értesülésünk szerint Polt Péter emellett szeretne részt venni az idei ügyészek napját (június 10.) megelőző hivatalos eseményeken is.

A rendezvényt megnyitó beszédében jelezte is, hogy a sorok között ült dr. Nagy Gábor Bálint, a Legfőbb Ügyészség főosztályvezető ügyésze, a kabinetfőnöke, akit dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök a legfőbb ügyészi tisztségre jelölt.

Biztos vagyok benne, hogy megválasztása esetén méltó vezetője lesz Magyarország Ügyészségének.

Sulyok Tamás köztársasági elnök május 15-én jelentette be, hogy Nagy Gábor Bálintot jelöli legfőbb ügyésznek. A kandidált jelenleg a Legfőbb Ügyészségre beosztott főosztályvezető ügyész és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Mint arról korábban beszámoltunk, Polt Péter legfőbb ügyész május 14-én nem azonnali, hanem csaknem négy héttel későbbi, június 9-i hatállyal adta be lemondását a köztársasági elnöknek. Erre azért volt szükség, mert a héten az Országgyűlés egy titkos szavazáson alkotmánybírónak nevezte ki Polt Pétert, valamint Hende Csaba kormánypárti képviselőt, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökét, korábbi honvédelmi minisztert. Sajtóhírek szerint Polt Péter nemcsak az Alkotmánybíróság tagja, de egyben az elnöke is lehet.

A helyszínen megfigyelők is jelen voltak, köztük az Eurojust alelnöke, José de la Mata, az Európai Ügyészség európai főügyészhelyettese, Andres Ritter, az Európai Bizottság képviselője, Csonka Péter, az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat főtitkára, Ingrid Derveaux, az Ügyészek Nemzetközi Szövetségének főtitkára, Roel Dona, valamint az Észak-amerikai Államok Legfőbb Ügyészi Szövetségének főtitkára, Francisco Jiménez-Villarejo.

Polt Péter a beszédében azt is kiemelte, hogy az ügyészség prioritásként kezeli és figyelemmel kíséri a világban zajló aktuális folyamatokat. Meglátása szerint a felgyorsult világban számos válság követi egymást gyors ütemben, a technológia rohamosan fejlődik, és új kihívások teszik próbára az ügyészséget. Azonban kiemelte, hogy a válságok és a változások közösek, így az együtt gondolkozás és az együtt cselekvés is egyre természetesebbé válik. Terveik szerint az idei konferencián aktuális témákkal fognak foglalkozni, amit három szekcióra bontottak le:

  • az online térben elkövetett bűncselekmények elemzése, 
  • digitalizáció az igazságszolgáltatásban, 
  • környezet ellen elkövetett bűncselekmény, a környezetünk megóvásának büntetőjogi lehetőségei.

Jogbiztonság és áldozatvédelem

A szót elsőként Kövér László, az Országgyűlés elnöke vette át, aki beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországon nemcsak stabil lábakon álló jog-, de közbiztonság is van. Kiemelte hazánk több mint ezeréves történelmét, valamint azt, hogy napjainkban azért kell küzdeni, hogy a jogé legyen az erő, és ne az erőé a jog.

Büszkék vagyunk a törvényekre, amik a magyar szabadságot megalapozták.

Az Igazságügyi Minisztérium részéről Répássy Róbert rögtön a beszéde elején leszögezte, hogy Magyarországon különleges függetlenséget élvez az ügyészség és a legfőbb ügyész. Hozzátette, mindez annak köszönhető, hogy egy 2010-es új alaptörvény alapján nem lehet ma Magyarországon senkit politikai indíttatásra bíróság elé állítani.

Csak a saját szakmai és lelkiismereti meggyőződése után állíthat valakit bíróság elé az ügyészség.

Megjegyezte, ez jellemzi a kormány, a Legfőbb Ügyészség, valamint az Igazságügyi Minisztérium munkáját is. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az igazságügyi miniszter nemcsak a kiberbűnözés elleni harcban érdekelt, de küzd az áldozatok jogainak a bővítéséért, valamint a megsegítésükért is. A kooperációjukat az is jellemzi, hogy az ügyészség több munkatársa is segítségével szokta ellátni a minisztériumot.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)